Magyarországon 2015/2016. tanévtõl kezdõdõen bevezetésre került a duális képzési forma. Duális képzésre hat képzési területet jelölt ki az állam. Képzés négy területen, a műszaki, informatikai, agrár- és gazdaságtudományi területeken indult. Jelen tanulmány a gazdaságtudományi területen duális képzésben résztvevõ hallgatók számát vizsgálja, elmondható, hogy a hallgatói létszám mind alapszakon, mind mesterszakon folyamatosan növekedett a bevezetés óta eltelt négy tanévben.
Controller Info 2019. VII.évf.(3) szám 34-38.
10.24387/CI.2019.3.7
Bevezetés
A gazdaság motorját jelentõ magas színvonalú kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység nélkül nem képzelhetõ el növekedés. Ezért a jövõ felsõoktatásának is egyre inkább arra kell fókuszálnia, hogy megfelelõ számú, magasan képzett, korszerû elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezõ szakembereket képezzen a gazdaság, az ipari szereplõk és a társadalom számára. Ennek érdekében 2015-ben Magyarország is bevezette a felsõoktatásban az Európa más országaiban – különösen Németországban – már sikerrel bizonyított duális képzést. A külföldi duális képzések és a hazai kezdeményezések kedvezõ tapasztalatai arra ösztönözték a kormányzatot, hogy a duális képzési modellt intézményesítse és országosan is bevezesse. A Fokozatváltás a felsõoktatásban c. stratégiai tervdokumentum célként fogalmazta meg, hogy a duális formájú alapképzéseken a résztvevõk aránya 2020-ig a releváns képzési területeken az elsõévesek körében 8 %-ot érjen el.
A duális képzésekben a felsõoktatás-politikák olyan eszközt látnak, amely egyszerre képes megvalósítani a gazdasági, munkaerõpiaci igényeknek jobban megfelelõ képzéseknek, a felsõoktatáshoz való regionális hozzáférés növelésének, illetve a felsõoktatás és a gazdasági partnerek közötti szorosabb együttmûködésnek a céljait.
Ezért nem csak a rövid és az elsõ ciklusban, hanem a második ciklusban, sõt a doktori képzésben is elõtérbe kerül a gazdasági partnerek bevonása, partnerként történõ részvétele (https://tka.hu/nemzetkozi/7902/dualis-kepzes).
Felhasznált irodalom
„Fokozatváltás a felsõoktatásban” középtávú szakpolitikai stratégia 2016 http://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF
Oktatási és Képzési Figyelõ [2016]: Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2016
Pusztai Gabriella – Kovács Klára [2015]: Ki eredményes a felsõoktatásban Partium Könyvkiadó ISBN 978-606-8156-69-9 p. 242.
Renkó Zs. – Beke A. (2018): A magántõke bevonásának hatásai a felsõoktatási képzési rendszerre Állami számvevõszék p. https://asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2018/magantoke_bevonasa_felsooktatas.pdf
https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2019A/6_kepzesi_sajatossagok/61_dualis_kepzes
https://tka.hu/nemzetkozi/7902/dualis-kepzes
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsõoktatásról
