Argumentum a magyar KKV szektor védelmi vonala fejlesztésének szükségessége, a független bizonyosság szektoron belüli relevanciája mellett

Kutatásunk alapján jellemezzük a KKV-k védelmi vonalának egyes elemeit, majd javaslatokkal élünk a belsõ ellenõr bevonására e kisebb szervezetekben.

Controller Info 2019. VII.évf.(3) szám 30-33.

10.24387/CI.2019.3.6

Bevezetés
A Belsõ Ellenõrök Nemzetközi Szervezete (IIA – The Institue of Internal Auditors) 2013-ban alkotta meg a szervezetirányítás három védelmi vonalának modelljét, amely deklarálja, hogy a vállalaton belüli folyamatokban a kockázatok kezelését, a vagyon védelmét, a visszaélések megakadályozását, a célok teljesülésének nyomon követését stb. az üzletmenetet ellátók, a szakosított szervezetek és a függetlenített belsõ ellenõrzés   cooperatív együttmûködésben végzik el. A tulajdonosok, a vállalatvezetés, a felügyelõbizottság, az audit bizottság és egyéb tulajdonosi bizottságok, valamint a külsõ ellenõrzést végzõ felügyeleti szervek, vagy ellenõrzõ hatóságok nem tartoznak a három védelmi vonalba, mert afelett mûködnek, ill. attól függetlenek. AZ 1990-es éveket követõen hazánkban a magánszektor szinte szabályozatlanul formálódott, majd a multinacionális vállalatok mellett, tudományos megalapozottság nélkül kialakult a mikro-, kis- és középvállalkozások szektora. E szektor nagysága drasztikus növekedést mutatott az idõk folyamán, mára a regisztrált vállalkozások száma meghaladja az 1,7 milliót. A kis- és közép-vállalkozások növekvõ gazdasági súlyát mutatja, hogy ma már a KKV szektor adja a hazai vállalkozások 99,1 százalékát hasonlóan az EU átlagához. A KKV-k állítják elõ a vállalkozók által létrehozott nettó árbevétel több, mint felét, és a munkahelyek közel kétharmad részét biztosítják (KSH, 2017).
Több tanulmány alapján elkészített összefoglaló táblázatban szemléltetjük a védelmi vonalak elhelyezkedését, funkcióját, felelõsségét. A három pillér közötti különbséget elsõsorban a végrehajtástól viszonyított „távolság” vagy „függetlenség” mértéke jelenti, az 1. táblázat tanúsága szerint:

Felhasznált irodalom
BARANYI A. (2018.): A hazai KKV szektor finanszírozási kérdései és lehetõségei. Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus XVI. Nemzetközi Tudományos Napok: „Fenntarthatósági kihívások és válaszok” elõadások és poszterek összefoglalói, Gyöngyös 2018. április 12-13.
BÁN E. (2019): Az ellenõrzés alapjai (PERFEKT KIADÓ, Budapest) BEMSZ Hírlevelek (2019.): https://iia.hu/hu/hirlevelek/2019-februari-hirlevel/21-2019- februar/252-5-a-belso-ellenorzes-szerepe-a-kkv-szektorban.html
Böcskei E. – BÁCS Z. – Fenyves V. – Tarnóczi T. (2015): Kockázati tényezõk lehetséges elõrejelzése, a gazdálkodás felelõsségének kérdése a számviteli beszámolóból nyerhetõ adatok tükrében CONTROLLER INFO 2015/3 pp. 7-14. , 8 p.
CSÁKVÁRI P. – MISKOLCZI T. (2018): A kockázatkezelés sikertényezõi, BEMSZ délutánok, Budapest, 2018. március 7. (http://www.iia.hu/images/stories/dokumentumok/delutanok/20180307delutan.pdf)
DOSZPOD D. (2017): Belsõ kohézió a kockázatok kezelésére, BEMSZ 37. szakkonferencia 2017. május 8. (http://www.iia.hu/hu/kozlemenyek.html)
Fenyves V. (2014) Pénzügyi mutatók szerepe a vezetõi döntéshozatalban CONTROLLER INFO 2 : 3 pp. 49-53. , 5 p. (2014)
GEISZLINGER Á. (2017): Integrált bizonyosság/ Integrated assurance, BEMSZ délutánok, Budapest, 2017. február 9. (http://www.iia.hu/images/stories/dokumentumok/2017 febrdelutan.pdf) IIA – The Institue of Internal Auditors – www.theiia.org
KSH (2017): A regisztrált vállalkozások száma http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd017c.html (Letöltés:2017. július 28.)
SMOHAY F. (2015): Milyen a jó audit bizottság? BEMSZ délutánok, Budapest, 2015. október 15. (http://www.iia.hu/ images/stories/dokumentumok/2015oktdelutan.pdf)
ZÉMAN Z. – BÁRCZI J. – GROSZNÉ SZ. M. (2011): The Information- Connection between the Strategic Management-Accounting and the Company Valuation (1-20.p.) Social Science Research Network
ZÉMAN Z. – TÓTH A. (2018): A stratégiai pénzügyi kontrolling és menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest