II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM

Az információs rendszerek alkalmazásának egyfajta lehetősége a jövő mezőgazdaságában

A jelen tanulmányon alapuló cikkben a kutatómunka eredményeképpen a mezőgazdasági vállalkozások környezetre való gyors reagálóképessége és az ebből adódó versenyképesség javítása céljából, a szerző javaslatot tesz egy számítógéppel támogatott integrált informatikai rendszer (Agrártanácsadási és Információszolgáltatási Rendszer - ATIR) alkalmazására, illetve annak moduláris kiépítésére.

Csomós Tamás, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Vállalati osztalékpolitikai tendenciák Magyarországon

Jelen cikkemben azt vizsgálom, hogy az ágazatnak van-e szerepe az osztalék nagyságnak megállapításánál. Mivel az egyes iparágak különböző kockázatossággal bírnak, a kérdésem tehát az, hogy a vállalat ágazati kockázata befolyásolja-e a kifizetett osztalék nagyságát. A feltett kérdésre a NAV adatbázisa alapján keresem a választ, amely a társasági adóbevallást benyújtó, kettős könyvelést vezető társaságok összevont adatait tartalmazza 2002 és 2012 között.

Szemán Judit, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Folyamatorientált költségszámítás a mezőgazdaságban

A cikkében a szerző történelmileg végigviszi a költségszámvitellel szemben megfogalmazott elvárások függvényében a számviteli rendszerek fejlődését, a controllingot támogató vezetői számvitel és a folyamatköltség számítási módszerek kialakulásáig. Majd a folyamatorientáltság mezőgazdasági adaptál­ hatóságára költségszámítási modellt dolgoz ki.

Musinszki Zoltán, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Osztópont elemzés a társas vállalkozások jövedelmezőség­ vizsgálatának szolgálatában

A tőkeszerkezet a társaságok tartós finanszírozási forrásainak összetételét, a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát tükrözi, amit a hosszú távú finanszírozási döntések folyamatosan alakítanak. A vállalkozások forrás- és tőkeszerkezetének alakulása a vállalati működés számos területén érezteti hatását. Befolyást gyakorol az ágazat versenyképességére, a vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetére és a gazdálkodás hatékonyságára is. Jelen szakcikkem célja a tőkeszerkezet és jövedelmezőség kapcsolatának osztópont-elemzése során annak feltárása, hogy az elemzett öt év átlagában, a társas vállalkozások tekintetében meghatározható-e egy olyan tőkeáttételi arány, mely mellett egyértelműen kijelenthető, hogy ahhoz a társaság nyereséges vagy veszteséges működése kapcsolódik.

Herczeg Adrienn, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Értékeink alulértékelve A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti eltérés lehetséges csökkentése - II. rész

A cikk első részében bemutattam, hogy véleményem szerint melyek a számvitel által szolgáltatott könyv szerinti érték, illetve a cégértékelések során meghatározott piaci érték közötti különbségek fő okai. Jelen cikk megkísérel szakmailag alátámasztani egy olyan értékelési eljárást, amely az objektív eredmény mellett biztosítja a vállalkozás piaci értékének pontosabb kimutatását számviteli oldalról is, a szakmai morál figyelembevétele mellett. Irásomban egy olyan új, immateriális javakra vonatkozó, magyar számviteli értékelési rendszer kidolgozását tűztem ki célul, ami segíti a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti rés szűkítését.

Várkonyiné Juhász Mária, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Vállalati folyamatok újraszervezése a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknál

A hatékony működés érdekében elengedhetetlen a szolgáltatást nyújtó szervezeteknek is a vállalkozás felépítését újragondolni, a működési folyamatokat az új felépítéshez igazítani, hatékonyabbá tenni. Elvárás, hogy az újraszervezés folyamatos legyen. Mindemellett az IT rendszer is átalakításon megy keresztül, ennek megvalósításának az anyagi fedezetét is figyelembe kell venni. A cikk a szolgáltatást végzők vállalati folyamatainak újraszervezési lehetőségeit mutatja be.

Kondorosi Ferencné, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
A személyi jövedelemadó terhelés hatása a belföldi keresletre és a megtakarítások alakulására

A téma aktualitását elsődlegesen az adja, hogy az egyes EU tagországok válságkezelési műveletekkel kívántak reagálni a nemzetközi pénzügyi, gazdasági válságra. A kormányzat és a törvényhozás részéről válságreagáló műveletnek számít az is, ha az országok adójogszabályaik módosításával felülvizsgálják adórendszerük hatékonyságát. Jelen cikkünk hipotézisének megfogalmazásához jórészt empirikus tapasztalatokat vettünk alapul. Feltevésünk logikai úton is levezethető, amely már szinte evidenciának számít. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a személyi jövedelemadó terhelés, a személyi jövedelemadóztatás alkalmazott módszere valóban hat- e bizonyos gazdasági jelenségekre.

Pataki LászlóPétervári Zsófia, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Gyógy- és termálfürdőt üzemeltető vállalatok működési stabilitásának és számviteli fenntarthatóságának vizsgálata

Jelen cikkemben olyan vállalatok teljesítményét elemzem számviteli szempontból, amelyek gyógy- és termálfürdőt üzemeltetnek két kiválasztott régióban, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon. Röviden bemutatom a számvitel fenntarthatósági aspektusait, majd a példaként kiválasztott, fürdőt üzemeltető vállalatok controlling elemzéseinek és éves beszámolóinak felhasználásával létrehozok egy komplex mutatót, amely részben a vállalati teljesítmény, részben pedig a működési stabilitás mérését célozza.

Bozóti András, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
A lakossági hitelezés gyakorlata Magyarországon és más közép-kelet-európai országban

Az utóbbi évek pénzügyi, gazdasági válsága komoly mértékben meghatározta (korlátozta) a bankok hitelezési tevékenységét, amely a lakossági hitelezés területén is érezteti hatását. A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről új szabályokat vezetett be a lakossági hitelezés területén. Megváltoztak ugyanis az előtörlesztési szabályok, a devizahitelek esetében új kamatszámítási módszer került bevezetésre, és új nyilvántartási rendszer kialakítását kezdeményezi. De a gyakorlatban vajon miként hat az új szabályozás? Támaszt jelenthet egy új, stabil és nem utolsósorban fejlődő hitelezési gyakorlat kialakításában, és ezzel a lakossági hitelállomány bővülésében? Cikkemben a fentiekkel összefüggésben, és a felmerült kérdések megválaszolásaként hazai és más közép-kelet-európai ország adatain alapuló összehasonlítást végeztem, vizsgálva a 2008. évi hitelpiaci válság lakossági hitelezési helyzetére gyakorolt hatását.

Bogáth Andrea, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Pénzügyi mutatók szerepe a vezetői döntéshozatalban

Napjainkban elengedhetetlenné vált a működésből származó adatok folyamatos figyelemmel kisérése, elemzése. Az éves adatok elemzéséhez információbázisul szolgálhat a 2000. évi C. törvény által kötelezően elkészítendő éves beszámoló. Azonban, ha év közben folyamatosan nyomon szeretnénk követni ezen mutatószámok alakulását, szükségünk van év közbeni (havi, negyedéves) adatokra, megfelelő számviteli információs rendszer kialakítására. A jelen szakcikkben bemutatom, hogy milyen következtetéseket lehet levonni egy vállalat fizetőképességéről az éves adatok alapján és milyet, amennyiben év közben folyamatosan nyomon követjük a mutatószámok alakulását havi adatok alapján.

Fenyves Veronika, II. ÉVF. 2014. 3. SZÁM Tovább >
Megjelent a Controller Info legfrissebb lapszáma!

Alapítva 2006-ban.
A Controller folyóirat szakmai és jogutódja.

Legfrissebb cikkek
Legolvasottabb cikkek
Szerzők
Archívum