A klímasemlegességre törekvő gazdasági átálláshoz elengedhetetlen a fosszilis energiaforrások visszaszorítása és megújuló energiaforrások alkalmazása. A karbonadó bevezetése segíthet a szennyezés csökkentésében, ugyanakkor hatással van a vállalatok hiteltörlesztési képességére, így a banki hitelportfóliók minőségére is. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a karbonadó hogyan befolyásolja a különböző iparágakban működő nem-pénzügyi vállalatok likviditási és adósságszolgálati mutatóit, illetve hitelképességüket. A kutatás során 92 ezer hazai vállalat pénzügyi mutatóit elemeztük, amelyek a legnagyobb bankoknál rendelkeztek hitellel 2023 harmadik negyedévében. A kutatás eredményei szerint a karbonadó nem okoz jelentős negatív elmozdulást a pénzügyi mutatókban, azonban az alacsony forgóeszköz-állománnyal rendelkező iparágak, mint az építőipar és mezőgazdaság nagyobb mértékben érzékelhetik a karbonadó hatásait. A kutatás azt mutatja, hogy az adó differenciálása előnyös lehet a rugalmatlan iparágak számára.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 72-80
DOI: 10.24387/CI.2025.3.13
A cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2025/10/CI_2025_3_13.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
AIELLO, M. A. – ANGELICO, C. (2023): Climate change and credit risk: The effect of carbon tax on Italian banks’ business loan default rates. Journal of Policy Modeling, 45(1), pp. 187-201. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jpolmod.2022.11.007
BARANZINI, A. – CARATTINI, S. (2017): Effectiveness, earmarking and labeling: testing the acceptability of carbon taxes with survey data. Environmental Economics and Policy Studies, 19, pp. 197-227. DOI: http://dx.doi.org/10.1007/s10018-016-0144-7
BARANZINI, A. – VAN DEN BERGH, J. C. – CARATTINI, S. – HOWARTH, R. B. – PADILLA, E. – ROCA, J. (2017): Carbon pricing in climate policy: seven reasons, complementary instruments, and political economy considerations. Wiley Interdisciplinary Reviews: Climate Change, 8(4), e462. DOI: http://dx.doi.org/10.1002/wcc.462
BATOON, A. J. – RROJI, E. (2024): Analyzing the Impact of Carbon Risk on Firms’ Creditworthiness in the Context of Rising Interest Rates. Risks, 12(1), p. 16. DOI: https://doi.org/10.3390/risks12010016
BOUCHET, V. – LE GUENEDAL, T. (2020): Credit risk sensitivity to carbon price. SSRN Electronic Journal. DOI: http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3574486
CARL, J. – FEDOR, D. (2016): Tracking global carbon revenues: A survey of carbon taxes versus cap-and-trade in the real world. Energy Policy, 96, pp. 50-77. DOI: https://doi.org/10.1016/j.enpol.2016.05.023
CSERÉNYI, D. – CZAKÓ, K. – REIZINGER, Z. – VEISZ, Á. (2022): Ágazatok klímakockázata. Köz-gazdaság, 17(4), pp. 55-80. DOI: https://doi.org/10.14267/RETP2022.04.05
DI VIRGILIO, S. – FAIELLA, I. – MISTRETTA, A. – NARIZZANO, S. (2023): Assessing credit risk sensitivity to climate and energy shocks. Banca d’Italia – Mercati, infrastrutture, sistemi di pagamento. ISSN 2724-6418. Online: https://www.bancaditalia.it/pubblicazioni/mercati-infrastrutture-e-sistemi-di-pagamento/approfondimenti/2023-041/N.41-MISP.pdf
EUROPEAN CENTRAL BANK. (2022): Guidelines on climate-related and environmental risks: Legal and regulatory perspectives. ECB Publications. Online: https://www.bankingsupervision.europa.eu/framework/legal-framework/public-consultations/pdf/climate-related_risks/ssm.202005_draft_guide_on_climate-related_and_environmental_risks.en.pdf
EUROPEAN CENTRAL BANK. (2024, January 30): Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelése. ECB. Online: https://www.ecb.europa.eu/ecb/climate/managing_mitigating_climatel_risk/html/index.hu.html
JORGENSON, D. W. – GOETTLE, R. J. – HO, M. S. – WILCOXEN, P. J. (2018): The welfare consequences of taxing carbon. Climate Change Economics, 9(01), 1840013. DOI: http://dx.doi.org/10.1142/S2010007818400134
LAMANDA, G. – VŐNEKI T. Z. (2024a): Is ESG disclosure associated with bank performance? Evidence from the Visegrad Four countries, Management of Environmental Quality, Vol. 35 No. 1, pp. 201-219. DOI: https://doi.org/10.1108/MEQ-02-2023-0064
LI, M. – ZHANG, D. – LI, C. T. – MULVANEY, K. M. – SELIN, N. E. – KARPLUS, V. J. (2018): Air quality co-benefits of carbon pricing in China. Nature Climate Change, 8(5), pp. 398-403. DOI: http://dx.doi.org/10.1038/s41558-018-0139-4
LÖSCHENBRAND, S. – MAIER, M. – MILLISCHER, L. – RESCH, F. (2023): An Analysis of Carbon Pricing-Induced Credit Risk of European Firms. SSRN Electronic Journal. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.4572907
MARTIN, R. – DE PREUX, L. B. – WAGNER, U. J. (2014): The impact of a carbon tax on manufacturing: Evidence from microdata. Journal of Public Economics, 117, pp. 1-14. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jpubeco.2014.04.016
METCALF, G. E. (2009): Market-based policy options to control US greenhouse gas emissions. Journal of Economic Perspectives, 23(2), pp. 5-27. DOI: http://dx.doi.org/10.1257/jep.23.2.5
PAÁR, D. – RITA, A. – SZÓKA, K. (2021): Gazdasági elemzés a beszámolók információi alapján. In: Soproni Egyetem, pp. 1-40. Online: http://publicatio.uni-sopron.hu/2214/1/Paar-Ambrus-Szoka_Gazdasagi_elemzes_2021.pdf
ROSS, M. T. (2018): Regional implications of national carbon taxes. In: Climate Change Economics, 9(01), pp. 1-18. DOI: http://dx.doi.org/10.1142/S2010007818400080
TIMILSINA, G. R. (2022): Carbon taxes. Journal of Economic Literature, 60(4), pp. 1456-1502. DOI: https://doi.org/10.1257/jel.20211560
VÁRGEDŐ, B. (2022): Klímakockázati stresszteszt: a karbonár-sokk csődvalószínűségre kifejtett hatása a magyar bankrendszerben. Hitelintézeti Szemle, 21(4), pp. 57-82. DOI: https://doi.org/10.25201/hsz.21.4.57
VERMEULEN, R. – SCHETS, E. – LOHUIS, M. – KÖLBL, B. – JANSEN, D.-J. – HEERINGA, W. (2021): The heat is on: A framework for measuring financial stress under disruptive energy transition scenarios. Ecological Economics, 190, pp. 1-15. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2021.107205
VŐNEKI, T. Z. – LAMANDA, G. (2024b): GDP Influence on the ESG Risk Framework Disclosure of the Visegrad Four Banks. ECMS International Conference on Modelling and Simulation, 622 p.pp. 64-69. 6 p., DOI: 10.7148/2024-0064
WALTER, GYÖRGY (2023): Kereskedelmi banki ismeretek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. pp. 150-152., 320 p. (2023) ISBN 9789634108941, 150 p.
WORLD BANK. (2019): State and trends of carbon pricing 2019. Washington, DC: World Bank Group. Online: https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/31755
320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról. (2023). Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300320.kor
