The main drivers of market changes today result from a rapid technology development and several other major influences emanating from the impact and consequences of globalisation. In the face of such compelling market forces, it is a major task and even obligation of the leadership organization to make change happen by understanding and reacting in appropriate and efficacious manner (Spector, 2013). The leadership can foster the creative and innovative spirit and allow change to happen by allocating the appropriate resources and enabling processes (Titu et al., 2015). One of such processes is the visionary leadership of the top management which defines the organisational culture of innovative spirit. The other process which the study will focus on is the monitoring of customer acceptance, instrumental in the adjustment of change management.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 67-70
DOI: 10.24387/CI.2021.2.12

Cikkünkben magyar, osztrák és szlovák egyetemek gazdasági képzéseire járó hallgatók pénzügyi szokásait vizsgáljuk. Ez a munka egy komplex kutatás egyetlen részterületére fókuszál, a pénzügyek modern kezelésére. Modern alatt a készpénzmentes szolgáltatások használatát értjük. Ezt a használatot jelen tanulmány a használat mértéke (elköltött összeg) valamint az igénybevétel gyakorisága alapján elemzi. Módszerünk kérdőíves vizsgálat volt, két lekérdezést végeztünk ugyanazzal a kérdéssorral. Az első lekérdezés még a COVID-19 pandémia előtt, 2019-ben történt, a másik a járvány első hullámát követő nyitás időszakában, 2020 őszén. Eredményeink egyrészt azt mutatják, hogy egy váratlan gazdasági krízishelyzet gyors válaszlépések és hosszútávú megoldások kidolgozását is katalizálja, jelentős gyorsulást okozva a modern pénzügyi szolgáltatások fejlődési ütemében. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi ismeretek megfelelő szintje nélkül a modern megoldások megfelelő használata egyre kevésbé lehetséges. E tények pedig alapvetőek a kompetencia-alapú oktatás jövőbeli irányainak kialakításában.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 63-66
DOI: 10.24387/CI.2021.2.11

A mai rohanó világban az online részvénykereskedés új szintre lépett köszönhetően a technológiai és jogi vívmányoknak. A COVID19 járvány övezte piaci hangulat közepette rengetegen nyitnak innovatív bróker számlákat és kockáztatják megtakarításaikat bármiféle előképzettség nélkül. Cikkemben bemutatom ennek veszélyeit és próbálok segítséget nyújtani egy konkrét esetpéldán keresztül annak megértéséhez, hogy miért fontos tisztában lenni a tőzsdék működésén kívül a vállalatértékelés alapjaival is. Néhány egyszerű arányszám és a közöttük lévő kapcsolat elemzésével átfogó képet kaphatunk bármely vállalat pénzügyi egészségéről. Ezeket az arányszámokat nem a tradicionális fundamentális befektetési döntések meghozatalára használjuk, hanem döntéstámogató, előszűrő funkciót töltenek be, melyek természetükből adódóan csökkentik a pénzügyi kockázatokat és hozzájárulnak a sikeres kereskedési döntések meghozatalához.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 59-62
DOI: 10.24387/CI.2021.2.10

A vállalati versenyképességet folyamatosan alakítja a technológia robbanásszerű fejlődése, a globalizáció és a hiper-versenyhelyzet. Emellett a disztruptív innovációk iparágakat írnak újjá és az ezeket birtokló piaci szereplők exponenciálisan nagy versenyelőnyre tesznek szert. A VUCA környezet mára állandó valósággá vált, olyan eseményekkel tarkítva, mint a 2020-2021-ben katasztrófának minősíthető globális egészségügyi és gazdasági válsághelyzet. A vállalatok külső és belső illeszkedési stratégiája, rugalmassága, adaptivitása mára kulcskérdéssé vált. Ehhez tudniuk kell honnan indulnak és milyen időszakra tudnak vagy akarnak tervezni. Az agilis működés és munkamód igen eltérő az uralkodó szervezeti és üzleti modellekhez képest. Központjában az értékteremtés áll a munkatársak belső motivációjára való alapozás, a képességeik maximumának elérése és az elkötelezettségük alapján. A fejlesztő világban módszertanának köszönhetően rugalmas, gyors reagálású, innovatív és versenyképes szervezeti teljesítmény érhető el. A cikkben agilis működést gyakorló szakemberek által használt legtipikusabb mérési módszereket vázolom, elsősorban a projekt menedzsment szakirodalmi feldolgozás és a vállalati agilis jó gyakorlatok alapján.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 50-58
DOI: 10.24387/CI.2021.2.9

A gazdasági életben bekövetkezett nyitottság, az új lehetőségek mellett, új információs igények megjelenését is hozták (hozzák) magukkal. A digitalizáció térhódítása révén a számviteli beszámolók információtartalmának felértékelődése várható.  Ennek eredményeként a számviteli beszámolókkal szemben támasztott elvárások tovább bővülhetnek, amely mindkét fél számára – gazdálkodó és piaci szereplő – kedvező, egymást erősítő hatásként jelenhet meg.

A társadalmilag felelős magatartás értelmezését „kibővítettük”, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a számviteli beszámolók címzettjeinek tájékoztatási kötelezettségére. További lehetőséget látunk arra vonatkozóan, hogy a beszámoló részeként megjelenjen a gazdálkodónak a társadalmi vonatkozóan – bemutatva annak gazdasági vetületeit is.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 45-49
DOI: 10.24387/CI.2021.2.8

2020 május és szeptembere között egy közel 700 fős kérdőíves felmérést végeztem a német és a magyar KKV szektor alkalmazásban állók között. A beérkezett minták alapján lehetőségem nyílott a magyar és a német építőipari kkv-k további vizsgálatára. A kutatásom bemutatja, hogy a KKV-k különböző ágazataiban tevékenykedő alkalmazottak hogyan vélekednek a COVID-19 vírus okozta gazdasági hatásokról, hogyan látják a vállalkozások jelenlegi helyzetét, valamint a jövőképet. A magyar és a német építőipar nem tartozik bele azon szektorok csoportjába, melyeket súlyosan érintett a koronavírus okozta gazdasági válság. Mindazonáltal a kiértékelt eredmények rámutatnak arra, hogy a szektor esetleges hanyatlása határokon túlnyúló következményekkel jár.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 41-44
DOI: 10.24387/CI.2021.2.7