XIII.ÉVF.2025.3.SZÁM

A klímasemlegességre törekvő gazdasági átálláshoz elengedhetetlen a fosszilis energiaforrások visszaszorítása és megújuló energiaforrások alkalmazása. A karbonadó bevezetése segíthet a szennyezés csökkentésében, ugyanakkor hatással van a vállalatok hiteltörlesztési képességére, így a banki hitelportfóliók minőségére is. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a karbonadó hogyan befolyásolja a különböző iparágakban működő nem-pénzügyi vállalatok likviditási és adósságszolgálati mutatóit, illetve hitelképességüket. A kutatás során 92 ezer hazai vállalat pénzügyi mutatóit elemeztük, amelyek a legnagyobb bankoknál rendelkeztek hitellel 2023 harmadik negyedévében. A kutatás eredményei szerint a karbonadó nem okoz jelentős negatív elmozdulást a pénzügyi mutatókban, azonban az alacsony forgóeszköz-állománnyal rendelkező iparágak, mint az építőipar és mezőgazdaság nagyobb mértékben érzékelhetik a karbonadó hatásait. A kutatás azt mutatja, hogy az adó differenciálása előnyös lehet a rugalmatlan iparágak számára.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 72-80
DOI: 10.24387/CI.2025.3.13

A tanulmány célja egy hazai nyomdaipari vállalat lean teljesítményének vizsgálata és mérési rendszerének kidolgozása, amely egyesíti az általános lean menedzsment elveket az iparágra jellemző specifikus mutatókkal. A kutatás kvalitatív (félig strukturált interjúk) és kvantitatív (kulcsteljesítmény-mutatók mérése és pontozása) módszereket ötvözve egy komplex értékelési modellt hozott létre, amely 30 KPI alapján határozza meg a vállalat lean érettségi szintjét. Az eredmények szerint a vállalat lean teljesítménye 72,87%, amely az „elfogadható” kategóriába sorolható. Ez az arány tükrözi a lean szemlélet gyakorlati alkalmazását, ugyanakkor rámutat a fejlesztendő területekre is például a selejtaránnyal, az átállási időkkel vagy az 5S rendszerrel kapcsolatban. A tanulmány megállapítja, hogy a rendszeres és objektív teljesítménymérés lehetővé teszi a folyamatok célzott javítását, hozzájárulva a szervezet versenyképességének hosszú távú fenntartásához.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 66-71
DOI: 10.24387/CI.2025.3.12

A különböző kultúrák más módon kezelik a nők részvételét a vállalatok vezető testületeiben és a vállalkozási szektorban, továbbá az egyes gazdasági régióban is eltérő mértékű jelenlét figyelhető meg a női üzleti aktivitás vonatkozásában. Nagyobb távlatból úgy tűnik, hogy mind a vezetői felhatalmazás, mind a vállalkozói önmegvalósítás esetében lehetnek olyan gender tényezők, amelyek a társadalmi sztereotípiák, valamint a magánéleti szerepek mentén korlátozzák a nők üzleti és nemzetgazdasági eredményekre gyakorolt jótékony hatását.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.3.11

Bár egyes nézetek szerint a napjainkban egyre népszerűbb közösségi finanszírozás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, tény, hogy széleskörű elterjedését az Internet tette lehetővé. Jelen tanulmány a közösségi finanszírozás egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának a vizsgálatára fókuszál. A kétrészes tanulmány első részében a tárgyalt témát tágabb kontextusba helyezve megvizsgálom a közösségi gazdaság jelenségét, majd a közösségi finanszírozás fogalmát, típusait a vonatkozó szakirodalom és szabályozás alapján. (A tanulmány második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú közösségi finanszírozás hazai felületén, a Tőkeportálon lezárult kampányok elemzésével.) Maga a közösségi gazdaság elnevezés egy rendkívül sokrétű, számtalan aspektust magába foglaló jelenséget takar; közülük a platform alapú modellekkel foglalkozom részletesebben, egyrészt, mert a közvélekedéssel ellentétben nagyon is mindennapjaink részét képezik (Google, YouTube, Booking, Amazon, stb.), másrészt a közösségi finanszírozás ezen belül jól elkülöníthető területet képez. Ezt követően bemutatom a közösségi finanszírozás főbb típusait. Bár e konstrukció tudományos igényű tárgyalására már magyar nyelven is történtek figyelemreméltó kísérletek, a téma aktualitását az adja, hogy egyrészt a vonatkozó európai uniós szabályozás értelmében 2023. november 10-ét követően csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók nyújthatnak közösségi finanszírozási szolgáltatást, másrészt a magyar nyelvű Tőkeportál (igaz, máltai leányvállalata révén) 2024. márciusában kapta meg az elvi tevékenységi engedélyt, így már a rég várt szabályozási keretek között működhet a crowdfunding e formája.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 52-59
DOI: 10.24387/CI.2025.3.10

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a Greiner-modell tudománymetriai elemzésének módszertani kereteiről, eredményeiről és kihívásairól. A vizsgálat három fő dimenzióra fókuszál: citációs hálózatok és ko-citációs kapcsolatok elemzése, témaköri klaszterezés az LDA módszerével, együttműködési hálózatok vizsgálata. A tudománymetriai módszerek alkalmazása a Greiner-modell elemzésében lehetővé teszi a modell tudományos hatásának, elméleti kapcsolódásainak, tematikus trendjeinek és adaptációs lehetőségeinek komplex feltárását.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 47-51
DOI: 10.24387/CI.2025.3.9

A tanulmány célja a Research Onion (kutatási hagyma) gyakorlati bemutatása: azt mutatom be, miként ad a keret világos struktúrát a módszertani döntéseknek, és hogyan teszi azokat átláthatóvá a teljes kutatási folyamat során. A kézirat magyarázó–bemutató módszertani írás, amelyben először elméleti szempontból ismertetem a Research Onion rétegeit (kutatásfilozófia; elméletalkotási megközelítés; módszertani választás; kutatási stratégia; időhorizont; technikák és eljárások), majd egy gyakorlati példán keresztül mutatom be (készülő doktor dolgozatom), hogyan vezet végig a rétegeken egy tényleges kutatás. A fókusz azon van, hogy a keret hogyan segít következetes, jól indokolt és logikusan felépített módszertani út kijelölésében.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 42-46
DOI: 10.24387/CI.2025.3.8

A klasszikus közgazdaságtan modellekre és feltételezésekre épít, mint például, hogy a vevők döntései racionálisak, ha a vevők jól informáltak és a termékek homogének. Lehet-e irracionális döntésekre késztetni a vevőket és mennyit érdemes elkölteni erre, illetve az hogyan megtérül meg? Ebben a cikkben a magyar távközlési piac-ot vizsgálom (kevés szereplős, homogén termékek, jól informált fogyasztókkal), ahol az egyik szereplő egy termékinnováción keresztül befolyásolni próbálta a vásárlói döntéseket. Ennek eredményességét a vizsgálat során az érintett vállalatok pénzügyi eredményein keresztül vizsgálom 2020-2024 között, összevetve a piacra szánt teljes márka és innovációra szánt költségek függvényében. Konklúzióm, hogy a márkára és az innovációra legtöbbet költő vállalat képes volt egyértelmű előnyökre szert tenni, jobb pénzügyi eredmények mellett növelve piaci részesedését gazdagon megtérültek a befektetései.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 35-41
DOI: 10.24387/CI.2025.3.7

A kutatás célkitűzése az IFRS-ekre áttérő vállalatok eredményre ható tényezőinek vizsgálata két különböző számviteli környezetben. Megállapítottam a Wilcoxon-féle rangösszeg próba eredményei alapján, hogy a vizsgált eredményre ható tényezők közül az értékcsökkenési leírás esetében szignifikáns eltérés mutatkozott az áttérés következtében. Az értékcsökkenési leírás eltéréseiért több standard együttes hatása is felelős, mint például az IAS 16, IAS 40, IFRS 5 stb. Megállapítható, hogy az áttérő vállalatok csekély hányada él az IFRS-ek adta lehetőségekkel a megjelenítés, besorolás, illetve az értékelés tekintetében, azzal a választási lehetőséggel élnek, amely a magyar számviteli gyakorlattal megegyezik, vagy közel azonos.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 30-34
DOI: 10.24387/CI.2025.3.6

A vállalatértékelés kulcsfontosságú a modern üzleti környezetben, mert a befektetők és a vezetők számára világos megértést biztosít a cég gazdasági helyzetéről és versenyképességéről. A magyar tulajdonú vállalatok esetében különösen fontos annak megértése, hogy milyen mutatószámok segítik a vállalatok értékfejlődésének feltérképezését. Ez a cikk bemutatja a mutatószám-vezérelt vállalatértékelési szemléletet és segít a vállalatok valódi értékének megértésében, és alapot teremt további empirikus elemzésekhez. A helyzetelemzés kiindulási alapul szolgálhat a befektetők és a vállalati vezetők számára üzleti döntéseik meghozatalában. A tanulmány elkészítését az idevonatkozó szakirodalom összefoglalásának módszere támogatta.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 24-29
DOI: 10.24387/CI.2025.3.5

Az adatmonetizáció napjaink digitális gazdaságában kiemelkedő szerepet tölthetne be, hiszen az adatok egyre értékesebb erőforrásokká válnak ennek ellenére egy kevésbé kutatott és ismert terület. Az adatmonetizáció különböző stratégiákat és módszereket foglal magában, amelyek célja a gazdasági előnyök maximalizálása. Az adatok megosztása és integrációja révén a vállalatok növelhetik versenyképességüket és új bevételi forrásokat teremthetnek. Az adatirányítási és -biztonsági kérdések azonban komoly kihívásokat jelentenek, amelyeket minden szereplőnek figyelembe kell vennie. A prediktív elemzések és fejlett analitikai módszerek hozzájárulhatnak a hatékonyabb üzleti döntéshozatalhoz. Az adatmonetizációval kapcsolatos kutatások még számos kérdést vetnek fel, különösen a standardizált módszerek hiánya miatt. A megfelelő üzleti modellek és stratégiák kiválasztása elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez. Az adatvezérelt innováció új lehetőségeket teremt a piaci szereplők számára, és jelentős versenyelőnyt biztosíthat.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 19-23
DOI: 10.24387/CI.2025.3.4

Jelen tanulmányunkban a hazai kkv szektoron belül megjelenő családi vállalkozások számviteli minőségét vizsgáljuk 2017 és 2022 között, amelyhez a közvetlen iparági versenytársak, valamint ezen vállalkozások vezető iparági versenytársainak adatait használjuk külön-külön történő összevetésekben a megfigyeléseink során, kontrollminták szerint csoportosítva egyes megfigyelések szakmai és módszertani pontosításához. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai családi kis- és középvállalkozások, a közvetlen reprezentáns iparági versenytársaik, illetve az iparági vezető vállalkozások számviteli minősége között azonosíthatóak eltérések a kutatás üzleti évei, egyes gazdasági ciklusai során. Mindazonáltal ezen eltérések nem jellemezhetőek statisztikailag szignifikánsnak a hazai számviteli környezetben alkalmazható számviteli minőséget mérő többváltozós regressziós modell alapján, csak a minta és a kontrollminta 1. esetében részlegesen, amelyek nem mutatnak tartósan kimutatható tendenciákat.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 14-18
DOI: 10.24387/CI.2025.3.3

A tanulmány az adatvagyon gazdasági szerepét vizsgálja, kiemelve, hogy az adatok a digitális gazdaságban új típusú erőforrássá váltak, amelyek versenyelőnyt és hatékonyságot biztosítanak a vállalatoknak. A szerzők mikroökonómiai elméletek alapján elemzik az adatvagyon-menedzsmentet, különös figyelmet fordítva a piaci struktúrákra, költség-haszon elemzésre és szabályozási kérdésekre. A vizsgálat rámutat, hogy az adatok kezelése jelentős kezdeti és működési költségekkel jár, de megfelelő stratégiával maximalizálható a haszon. Az állami szabályozás és a piaci verseny dinamikája alapvetően befolyásolja az adatvagyon értékesítését és felhasználását. A hatékony adatvagyon-menedzsment mikroökonómiai szemlélettel stratégiai előnyt és fenntartható gazdasági növekedést eredményezhet, ha a vállalatok technológiai, jogi és etikai szempontokat is figyelembe vesznek.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 9-13
DOI: 10.24387/CI.2025.3.2

A rendszerváltást követően az 1990-es évek elején lezajlott Magyarország huszadik századi harmadik „földosztása”, a kárpótlás, ami a termőföld magántulajdonba adásának folyamatát jelentette. Ezzel gyökeresen megváltoztak mind a földtulajdonlási, mind a földhasználati viszonyok, hiszen a korábbi állami és szövetkezeti földtulajdonlás és használat helyett a magántulajdonon alapuló földtulajdonlás, illetve a bérleti gazdálkodás előre törése következett be. Ebből következően a földet használók számára egy új költségelem, bérleti díj jelent meg a költségeik között, ami a föltulajdonosok számára viszont egy bevételi forrásként realizálódott. A jelen tanulmány a földárak, bérleti díjak és tőkésítési ráták elmúlt két évtizedes alakulását elemzi Magyarországon, kontrolling szemlélettel értelmezve, hogy a tulajdonosok és a bérlők milyen mértékben tudtak megfelelni az elvárt hozamoknak, és hogyan alakult a jövedelemstruktúra a gyakorlatban.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.3.1