XIII.ÉVF.2025.4.SZÁM

A számvitel nem csupán adminisztratív tevékenység, hanem egyre inkább olyan komplex szolgáltatás, amely közvetlen hatással van a gazdálkodó szervezetek pénzügyi megbízhatóságára, jogszabályi megfelelésére és döntéshozatalára. A tanulmány célja, hogy szakirodalmi alapokon feltárja a számviteli munka, mint szolgáltatás minőségének értelmezését, sajátosságait és meghatározó tényezőit. A dolgozat bemutatja a szolgáltatásminőség klasszikus modelljeit, majd ezek alkalmazhatóságát elemzi a számviteli szolgáltatások kontextusában. A tanulmány rámutat arra, hogy a számviteli szolgáltatás minőségét nemcsak a technikai pontosság, hanem a szolgáltató szakértelme, etikai hozzáállása, ügyfélkapcsolata és technológiai alkalmazkodóképessége is meghatározza. A magyar és nemzetközi szakirodalom alapján megállapítható, hogy a számviteli szolgáltatás minősége multidimenzionális, és fejlesztése nemcsak szakmai, hanem stratégiai kérdés is a gazdasági szereplők számára.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 71-76
DOI: 10.24387/CI.2025.4.12

A vállalkozások működésének finanszírozásában a forrásszerzés lehetősége és az eladósodottság mértéke is kulcskérdés. A magyarországi közép és nagyvállalatok esetében a vezetés nemi összetétele szerint különbség figyelhető meg a tőkeszerkezet és az adósságszolgálat tekintetében a cégek pénzügyi jellemzői és pénzügyi mutatói alapján. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltérések inkább a kockázatérzékenység mentén keresendők és nem a gátló tényezők hálójában. Mindemellett tény, hogy még a legnagyobb, nők által vezetett cégek is kisebbek, kitettségük pedig jóval alacsonyabb a férfiak által vezetett társaiknál.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 64-70
DOI: 10.24387/CI.2025.4.11

A generációk közötti együttműködés a munkahelyeken kulcsfontosságú a szervezeti alkalmazkodóképesség szempontjából. Kutatásom két pályakezdő csoport – szakmát tanult fiatalok és HR szakos egyetemi hallgatók– munkahelyi elvárásait és vezetői preferenciáit vizsgálja az együttműködés tükrében. A 2025 tavaszán végzett kvantitatív kérdőíves felmérés (108 főt vont be) és 17 zárt kérdés alapján munkahelyválasztási szempontokat, motivációkat, vezetői elvárásokat és generációs attitűdöket mért. Mindkét csoport fontosnak tartja a rugalmas munkaidőt, támogató csapatot és fejlődési lehetőséget, továbbá a vezetőktől bizalmat, támogatást és visszajelzést várnak. A HR hallgatók nyitottabbak digitális kommunikációra és változatos feladatokra, míg a szakmát tanultak a személyes támogatást és munka-magánélet egyensúlyt hangsúlyozzák. A generációs együttműködés igényei összhangban vannak a modern szervezeti elvárásokkal, tudatos kezelésük, fejlesztésük növeli az alkalmazkodóképességet.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 60-63
DOI: 10.24387/CI.2025.4.10

A piaci szereplők számára elengedhetetlen, hogy érthető, átlátható, megbízható és összehasonlítható beszámolók álljanak rendelkezésre. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok célja, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatások egységes értelmezését és az adatok összehasonlíthatóságát. Különösen a befektetők, hitelezők számára fontos, hogy ha egy társaság vállalatcsoport tagjaként működik, az egyedi beszámoló mellett az összevont (konszolidált) beszámolót is ismerjék és elemezzék. Arra keresem a választ, hogy a hitelezők megbízhatóbb partnernek tekintik-e a nemzetközi standardok alapján konszolidáló cégcsoportokat, így kedvezőbb kamatlábat kínálnak-e számukra, szemben a magyar számviteli törvény szerint konszolidáló vállalatcsoportokkal. A cikkben elemzésre és összehasonlításra kerül a kétféle szabályozás alapján konszolidáló vállalatcsoportok idegen tőke átlagos költsége, valamint kamatfedezeti mutatója. A vizsgált évek közül nem mindegyikben igazolható a két csoport közötti eltérés.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 54-59
DOI: 10.24387/CI.2025.4.9

A 2000-es években a közép-kelet-európai országokban ugrásszerűen nőtt a lakossági devizahitelek aránya, különösen a svájci frank alapú konstrukciók térhódításával. A 2008-as globális pénzügyi válság hatására az árfolyamkockázat és a nem megfelelő kockázatértékelés rendszerszintű problémákat okozott, amelyek az állami és jegybanki beavatkozások szükségességét eredményezték. A tanulmány szisztematikus irodalmi áttekintés (SLR) módszertanára építve négy visegrádi ország (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) devizahitelezési gyakorlatát vizsgálja. Az eredmények rámutatnak, hogy a szabályozási időzítés, a pénzügyi intézményi magatartás, valamint a háztartások devizakitettsége kulcsszerepet játszottak a válság alakulásában. Míg Magyarország és Lengyelország súlyos következményekkel szembesült, addig Szlovákia és Csehország időben történő szabályozása és a gazdaságpolitikai fegyelem megakadályozta a devizahitelezés rendszerszintű elterjedését.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 47-53
DOI: 10.24387/CI.2025.4.8

A tanulmány célja a tőzsdei előrejelzési módszerek fejlődésének bemutatása, különös tekintettel az ANFIS (Adaptive Neuro-Fuzzy Inference System) modellek alkalmazhatóságára. Az elemzés rávilágít arra, hogy a klasszikus technikai és fundamentális elemzési megközelítések korlátai miatt egyre nagyobb szerep jut a mesterséges intelligencia alapú rendszereknek. Az ANFIS modellek a nemlineáris és zajos pénzügyi adatok kezelésében kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, miközben képesek ötvözni az emberi szakértelem és az adatalapú tanulás előnyeit. A kutatás alátámasztja, hogy a gondosan kiválasztott bemeneti változók mellett az ANFIS versenyképes előrejelzési pontosságot kínál, ugyanakkor a modell gyakorlati alkalmazása során elengedhetetlen a piaci realitások, mint például a kereskedési költségek figyelembevétele.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 39-46
DOI: 10.24387/CI.2025.4.7

Az üzleti szervezetek legfontosabb célkitűzése a vállalati érték növelése. Ezért a vállalati értékfejlődés különösen aktuális gazdálkodási téma. Jelen kutatás a legértékesebb magyar tulajdonú cégek vállalati értékfejlődését tárja fel a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan, hangsúlyozva a világjárvánnyal szembeni ellenálló képességüket. A tanulmány egy vállalatértékelési teljesítményindex segítségével elemzi a legfontosabb pénzügyi mutatókat, így a saját tőke és az eszközök, valamint a bevétel megtérülését és a pénztermelő képességet. Az elemzés során egy iparági szintű értékelés azonosítja az átlag feletti és az átlag alatt teljesítő szektorokat, míg klaszteranalízis segítségével hatékonyság és jövedelmezőség alapján kategorizálhatók a vállalatok. A helyzetelemzés kiindulópontként szolgálhat a befektetők és a döntéshozók számára, az eredmények betekintést engednek a sikeres vállalatok stratégiáiba.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 33-38
DOI: 10.24387/CI.2025.4.6

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is megkérdőjelezhetetlenné vált a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági jelentősége, köszönhetően a foglalkoztatásban betöltött kiemelkedő szerepüknek, illetve a hozzáadott érték teremtéséhez való nem elhanyagolható hozzájárulásuknak. Közülük is nagy számban, több, mint 90%-ban vannak a mikrovállalkozások, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és árbevétele nem éri el a 2 millió eurót. Azonban az esetek nagy részében önfoglalkoztatásról, vagy néhány fős-, esetleg családi vállalkozásról beszélhetünk, amelyek a helyi gazdaság részeként próbálják megállni helyüket. Számtalan szakirodalom foglalkozik a kis- és középvállalkozások helyzetével, lehetőségeivel, emellett azonban az újonnan alakuló mikrovállalkozások fejlődése és azok kihívásai egy sokkal kevésbé kutatott téma. Jelen tanulmány célja, hogy a szakirodalom áttekintésével rávilágítson ezen vállalkozások helyzetére, indulási-, finanszírozási- és működési nehézségeire, és a nehézségek mellett a kontrollingra, mint lehetséges kitörési pontjaikra.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 24-32
DOI: 10.24387/CI.2025.4.5

A kutatás során hagyományos technikai indikátorokat fogunk összevetni mesterséges intelligencia alapú modellekkel. Az indikátorokat több évtizede ismeri a befektetői közösség, azonban a technológiai fejlődésnek hála, a gépi tanulási módszerek egyre fontosabb szerephez jutnak. A kutatás fő célja meghatározni, hogy melyik megközelítéssel lehet nagyobb profitot elérni a részvénypiacon. Ehhez három indikátor és mesterséges intelligencia algoritmus teljesítményét vizsgáltuk meg öt darab amerikai részvény historikus adatain, 2017 január 1. és 2024 december 31. között, továbbá a gépi tanulási algoritmusok az 1996. január 1.-től 2017. december 31.-ig tartó időszak adataival lettek betanítva. Az eredményekből látható, hogy a Lineáris Regresszió generálta a legnagyobb profitot az Apple részvény esetében, azonban érdemes figyelembe venni az ezzel járó kockázatot és a nagyfokú volatilitást.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 20-23
DOI: 10.24387/CI.2025.4.4

A cikk a pénzügyi beszámolók és a vállalatirányítás összefüggéseit, valamint a vállalati teljesítményre gyakorolt hatásait vizsgálja, kiemelve azokat az alapvető hatásokat, amelyek jelentős hatással vannak a modern vállalatok működésére. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a különböző érdekelt felek, mint például a tulajdonosok, hitelezők és szabályozó hatóságok, a pénzügyi jelentések minőségét és a vállalatirányítás fejlődését. A cikk kiemeli annak jelentőségét, hogy a menedzserek és tulajdonosok sokszor eltérő érdekei ügynöki költségeket generálhatnak, amelyek mértékét a tulajdonosok azzal kívánják minimalizálni, hogy megbízható és megfelelő időben megosztott pénzügyi információkat követelnek a menedzsmenttől.Emellett a kutatás foglalkozik a hitelezők szerepével is, akik szintén hozzájárulnak a vállalatok nagyobb mértékű átláthatóságának biztosításához, hiszen a finanszírozásért folytatott verseny során megkövetelik a részletes pénzügyi kimutatásokat. Ez a helyzet jelentős hatással van a vállalatirányítási gyakorlatokra is, hiszen a hitelezők sok esetben kontrollálni szeretnék a vállalatok pénzügyi döntéseit, emiatt rendszeres pénzügyi és gazdálkodási információkat kérnek.A cikk továbbá hangsúlyozza a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) és ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) elvárások szerepének növekedését a pénzügyi jelentések fejlődésében, amellyel a vállalatok reagálnak a társadalmi, környezeti és etikai elvárásokra. Ezek az elvárások nemcsak a vállalatok reputációjára, hanem a hosszú távú pénzügyi teljesítményükre is kihatnak, mivel a befektetők és más érdekeltek egyre inkább keresik a felelős vállalatokat, amelyek átláthatóan kommunikálják a hosszútávú gazdálkodási céljaikat. Végső soron a cikk arra is rávilágít, hogy a vállalatok pénzügyi beszámolóik alakításán keresztül nemcsak a törvényi kötelezettségeket igyekeznek teljesíteni, hanem a különböző érdekelt felek igényeit és elvárásait is figyelembe kell venniük, ezáltal hozzájárulva a vállalati felelősségvállalás szintjének emelkedéséhez a modern üzleti környezetben.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 13-19
DOI: 10.24387/CI.2025.4.3

A globális pénzügyi integráció a piacok szorosabb összekapcsolódását és ezáltal a sokkhatások fokozottabb terjedését eredményezte. Ebben a környezetben a Visegrádi Négyek (V4) érdekes példával szolgálhatnak, hiszen több közös vonásuk ellenére jelentős különbségek fedezhetők fel a gazdaságpolitikai stratégiájukban. A tanulmányban a BUX index és a V4 országok tőzsdeindexei közötti kapcsolatot futóablakos robusztus korreláció segítségével vizsgáljuk meg. A hagyományos korrelációval szemben a robusztus korreláció jól tudja kezelni a kiugró értékeket és az adatok jelentős heterogenitását. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a BUX index összekapcsolódása nagyfokú időbeni heterogenitást mutatott más V4 országok tőzsdeindexeivel, a robusztus korreláció értéke pedig időszaktól függően rendkívül alacsony vagy magas is lehetett. A számítások eredményei egyúttal megerősítik a szlovák tőzsdeindex mozgásának viszonylagos elszigeteltségét.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2025.4.2

Az előző lapszámban megjelent cikkemben (Veres, 2025) a közösségi finanszírozást, illetve egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának az elméleti alapjait, kontextusát és a rá vonatkozó szabályozási keretrendszert mutattam be röviden. E kutatás második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú crowdfunding hazai felületén, a Tőkeportálon az elmúlt öt esztendőben lezárult kampányok elemzésével, másrészt empirikus tapasztalatok (interjúk, saját befektetések) alapján. Szembeötlő, hogy az egyéb tőkegyűjtési módokhoz, különösen a Magyarországon évente újonnan kihelyezett vállalati hitelek teljes összegéhez képest az így bevont tőke nagysága rendkívül alacsony volt. Bár ez nyilván e terület sajátosságaiból is adódik, a nemzetközi példák és a finanszírozási igények alapján indokolt lenne ezen arány növelése. Ehhez számos tényező kedvező irányba változott: mindenekelőtt a megfelelő szabályozás és a jó példák, illetve az ennek nyomán erősödő bizalom növelhetnék az így bevont tőke nagyságát, ugyanakkor szükséges a jobb kommunikáció, az ismeretterjesztés, valamint a proaktívabb hozzáállás a jogalkotó, jogalkalmazó és a szolgáltatói oldal részéről is.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.4.1