Dr. Veres Zoltán

Az előző lapszámban megjelent cikkemben (Veres, 2025) a közösségi finanszírozást, illetve egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának az elméleti alapjait, kontextusát és a rá vonatkozó szabályozási keretrendszert mutattam be röviden. E kutatás második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú crowdfunding hazai felületén, a Tőkeportálon az elmúlt öt esztendőben lezárult kampányok elemzésével, másrészt empirikus tapasztalatok (interjúk, saját befektetések) alapján. Szembeötlő, hogy az egyéb tőkegyűjtési módokhoz, különösen a Magyarországon évente újonnan kihelyezett vállalati hitelek teljes összegéhez képest az így bevont tőke nagysága rendkívül alacsony volt. Bár ez nyilván e terület sajátosságaiból is adódik, a nemzetközi példák és a finanszírozási igények alapján indokolt lenne ezen arány növelése. Ehhez számos tényező kedvező irányba változott: mindenekelőtt a megfelelő szabályozás és a jó példák, illetve az ennek nyomán erősödő bizalom növelhetnék az így bevont tőke nagyságát, ugyanakkor szükséges a jobb kommunikáció, az ismeretterjesztés, valamint a proaktívabb hozzáállás a jogalkotó, jogalkalmazó és a szolgáltatói oldal részéről is.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.4.1

Bár egyes nézetek szerint a napjainkban egyre népszerűbb közösségi finanszírozás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, tény, hogy széleskörű elterjedését az Internet tette lehetővé. Jelen tanulmány a közösségi finanszírozás egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának a vizsgálatára fókuszál. A kétrészes tanulmány első részében a tárgyalt témát tágabb kontextusba helyezve megvizsgálom a közösségi gazdaság jelenségét, majd a közösségi finanszírozás fogalmát, típusait a vonatkozó szakirodalom és szabályozás alapján. (A tanulmány második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú közösségi finanszírozás hazai felületén, a Tőkeportálon lezárult kampányok elemzésével.) Maga a közösségi gazdaság elnevezés egy rendkívül sokrétű, számtalan aspektust magába foglaló jelenséget takar; közülük a platform alapú modellekkel foglalkozom részletesebben, egyrészt, mert a közvélekedéssel ellentétben nagyon is mindennapjaink részét képezik (Google, YouTube, Booking, Amazon, stb.), másrészt a közösségi finanszírozás ezen belül jól elkülöníthető területet képez. Ezt követően bemutatom a közösségi finanszírozás főbb típusait. Bár e konstrukció tudományos igényű tárgyalására már magyar nyelven is történtek figyelemreméltó kísérletek, a téma aktualitását az adja, hogy egyrészt a vonatkozó európai uniós szabályozás értelmében 2023. november 10-ét követően csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók nyújthatnak közösségi finanszírozási szolgáltatást, másrészt a magyar nyelvű Tőkeportál (igaz, máltai leányvállalata révén) 2024. márciusában kapta meg az elvi tevékenységi engedélyt, így már a rég várt szabályozási keretek között működhet a crowdfunding e formája.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 52-59
DOI: 10.24387/CI.2025.3.10