A turizmus és az országbrand Egy ország valós, gyakorlati megítélését többek között két gazdasági adat is mutatja: az érkező turisták és a vendégéjszakák száma és részesedése a bruttó nemzeti jövedelemben (GDP), illetve az országba érkező … tovább »
Egy ország valós, gyakorlati megítélését többek között két gazdasági adat is mutatja: az érkező turisták és a vendégéjszakák száma és részesedése a bruttó nemzeti jövedelemben (GDP), illetve az országba érkező külföldi tőkebefektetések (FDI) alakulása. Nem mindegy tehát, hogy egy ország a külföldiek szemében milyen képet alakít ki magáról. Ugyanúgy, mint egy terméknél, vagy akár az egyes embereknél, a mások által kialakított vélemény azon a képen alapul, amelyet az ország magáról kifelé hitelesen megmutat. Ez a kép, amennyiben sikeres, minden területen növeli az ország versenyképességét. Ezért minden ország kénytelen a branding témájával foglalkozni. Kétrészes tanulmányunk ennek a széles területnek egy szeletére, a turizmus és az országbrand kapcsolatára fókuszált. Az első részben vizsgáltuk ezek kapcsolatrendszerét és a közöttük fennálló kölcsönhatásokat.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 54-60
DOI: 10.24387/CI.2024.3.9
Ez a tanulmány a ghánai monetáris politika alakulását vizsgálja, és nyomon követi történelmi fejlődését az ősi gyakorlatoktól a kortárs innovációkig, például a központi banki digitális valutákig (CBDC). A monetáris politika kulcsfontosságú mérföldkövei, köztük a Bretton Woods-i rendszerhez hasonló globális keretek befolyásának vizsgálatával a kutatás rávilágít a monetáris politika kritikus szerepére a gazdasági környezet alakításában és a pénzügyi piacok stabilizálásában. A tanulmány kvalitatív kutatási tervet alkalmaz, amely magában foglalja a tudományos cikkek, kormányzati jelentések és nemzetközi pénzügyi intézmények publikációinak átfogó szakirodalmi áttekintését, hogy kontextusba helyezze Ghána monetáris politikai keretét. Ezenkívül a kutatás konkrét esettanulmányokat is elemzi Ghána CBDC-k kísérleti kezdeményezéseiről, a technológiai cégekkel létesített partnerségekre összpontosítva, amelyek célja a pénzügyi integráció és a gazdasági fejlődés fokozása. Tematikus elemzést használtunk a CBDC-k monetáris politikára, pénzügyi stabilitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kulcsfontosságú témák azonosítására és értelmezésére. Az eredmények alátámasztják a CBDC-kben rejlő lehetőségeket a monetáris politikai eszközök javítására és a pénzügyi integráció előmozdítására, miközben olyan jelentős kihívásokat is kezelnek, mint a technológiai infrastruktúra, a kiberbiztonsági kockázatok és a digitális megosztottság. Végső soron ez a tanulmány hozzájárul annak megértéséhez, hogy az olyan feltörekvő gazdaságok, mint Ghána hogyan tudnak eligazodni a digitális valuták bevezetésének összetettségei között, gyakorlati ajánlásokat kínálva a politikai döntéshozóknak és az érdekelt feleknek a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása és a pénzügyi hozzáférhetőség javítása érdekében a digitális korban.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 34-41
DOI: 10.24387/CI.2024.3.6
