XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM

A cikk megírásával egy olyan nemzetközi szakirodalmi szintézis megírását tűztem ki célul, amely elemzi 8 releváns forrás alapján a beruházásgazdaságossági értékelő módszereket előnyeik, hátrányaik bemutatásával egyidejűleg. A cikk elején kifejtem azokat a globális, de nemzeti szinten is megjelenő trendeket, amelyek kiemelten fontossá teszik a beruházások meglépését, viszont a jelenlegi pénzügyi bizonytalanság miatt többlet terhet helyezve a pénzügyi döntéshozókra. Miután elemeztem az előnyöket és hátrányokat mind a módszerek szintjén, majd az alapján is csoportosítva, hogy diszkontálás, vagy nem diszkontálás alapúak, következtetéseket vonok le és javaslatokat fogalmazok meg, milyen módszerek, milyen kiegészítéssel vezethetnek magasabb beruházás döntéshozatali minőséghez.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 57-61
DOI: 10.24387/CI.2024.2.11

A hallgatók egyik legnagyobb kihívása a megélhetés biztosításának forrását megtalálni tanulmányaik befejezte után vagy akár már az alatt is. A környezeti tanulmányokat is figyelembe véve mondhatjuk, hogy a diákok fokozatosan már a középiskolai éveik idején megjelennek a munkaerőpiacon. A fejlődő országokban a 16 és 29 év közti fiatalok átlag 39%-a folytatja ezt az életmódot. (Quintini, 2015) A teljes munkaidőben való munkavégzés és az egyetemi tanulmányok párhuzamos folytatása sok időt igényel, ami a szabadidős tevékenységek terhére jelentkezik. Azok a hallgatók, akik a középiskolai tanulmányaik befejezése után egyből megjelennek a munkaerőpiacon, már nehezen lépnek ki onnan a teljes idejű tanulmányok kedvéért. Sokan ezért a levelezős képzési formát választják, vagy részmunkaidős foglalkoztatás mellett próbálnak mindkét helyen helytállni. A hallgatói jogviszony mellett többféle foglalkoztatási lehetőség közül választhatnak a hallgatók. Tanulmányunkban ezen jogviszonyokat mutatjuk be a jogszabályi előírások tükrében, megvizsgálva az egyes jogviszonyok előnyeit és hátrányait mind a munkavállaló (jelen esetben a munkavállaló hallgató), mind a munkáltató szemszögéből.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 52-56
DOI: 10.24387/CI.2024.2.10

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az ellenőri megállapításai és javaslatai által értékteremtő módon segíti a közvagyon és közpénzek szabályszerű, gazdaságos és eredményes felhasználását. Alapvetően szekunder kutatással és esettanulmány módszerével mutatjuk be a számvevőszéki ellenőrzési javaslatok hasznosulását önkormányzati ellenőrzési fókusszal, az utóellenőrzések tapasztalatait feldolgozva. A feltárt hibák, hiányosságok felszámolására készített intézkedési tervek kutatásunk alapján nem minden esetben kerülnek ténylegesen és megfelelően végrehajtásra. Tanulmányunk fontos következtetése, hogy az ellenőrzési tevékenységhez tartozó erőforrás áldozat a közjó és a társadalom érdekében alapvetően csak az ellenőrzöttek aktív együttműködésével hasznosulhat, amely esetenként sérül. Az utóellenőrzési tapasztalatok alátámasztják az önkormányzati alrendszer rendszeres monitoring tevékenységének szükségességét. Javasolt az önkormányzati belső ellenőrzés és az átfogó számvevőszéki ellenőrzés szinkronjának megteremtése.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 47-51
DOI: 10.24387/CI.2024.2.9

A nemzeti dohányboltok forgalmának látványos fejlődése hazai viszonylatban nyomon követhető. A szakirodalom feldolgozását és szekunder kutatást hazai szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük. Primer kutatásként kvalitatív kutatás keretében szakértői interjúkat, fókuszcsoportos interjút és netnográfiai adatelemzést folytattunk. A nemzeti dohánybolt rendszer bevezetése óta megváltoztak a dohányáru vásárlási szokások, ami az értékesítést is változtatásokra késztette. A dohánytermék vásárlók egyre tudatosabbak lettek, valamint nőttek az igényeik és a lehetőségeik. A fókuszcsoportos kutatás eredményei szerint a dohánytermék, mint rutinvásárlás során nagyon fontos üzletválasztási tényező az üzlet elhelyezkedése, közeli parkolás, a széles termékválaszték, a gyors vásárlás lehetősége és az eladók személye. A netnográfiai adatelemzés keretében google-on, facebook-on (szakértői interjúalanyok dohányboltjának facebook oldalain) és blogokon hozzászólásokat elemeztünk a dohányzással és dohányboltokkal kapcsolatos online térben történő információ megosztásról, és keresésről.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 39-46
DOI: 10.24387/CI.2024.2.8

Egy adott ajánlatkérői szegmens és közbeszerzései vizsgálatának alkalmával következtetéseket vonhatunk le az adott ajánlatkérői feladatellátás kiemelt tárgykörei tekintetében. A helyi önkormányzatok fejlesztéspolitikai, illetve gazdaságpolitikai szerepkörei erősödésének alkalmas mércéje lehet az építési beruházások és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások számbavétele. Amennyiben nem vitatjuk, hogy egy sikeres projekt mérföldköve az adott közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatása és jogvita nélküli lezárása, vajon milyen más körülmények azok, amelyek ezt az eredményességet befolyásolhatják?
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 34-38
DOI: 10.24387/CI.2024.2.7

A tanulmány fő célja a nagyszabású sportesemények gazdasági következményeinek átfogó vizsgálata, különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyek a rendező országok gazdaságára gyakorolnak. A vizsgálat hipotézisei szerint ezek a rendezvények jelentős pozitív gazdasági hatásokkal járnak, mint például a turizmus bővülése, a helyi vállalkozások tevékenységének fokozódása és az infrastrukturális fejlesztések. A kutatás módszertana korábbi sportesemények gazdasági értékeléseire, helyi és globális gazdasági statisztikákra, valamint releváns szakirodalmi forrásokra támaszkodik. A tanulmány kiemelten foglalkozik a sportrendezvények gazdasági hatásainak hosszú távú következményeivel, beleértve a tartós előnyöket és kihívásokat. A négy vizsgált világbajnokság – Németország (2006), Dél-Afrika (2010), Brazília (2014) és Oroszország (2018) – elemzése alapján megerősíti, hogy a sportesemények gazdasági hatásainak alapos előzetes felmérése elengedhetetlen a várt gazdasági és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében. A kutatás rávilágít a társadalmi kihívások kezelésének fontosságára, mint a költségvetési túllépések és a társadalmi elégedetlenség. A jövőbeli kutatások irányába mutatva, a tanulmány egy integrált mutatószám kidolgozását javasolja, amely képes lenne komplex módon értékelni egy sportesemény várható társadalmi és gazdasági hatásait, elősegítve a sportrendezvények hatékonyabb tervezését és értékelését.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 28-33
DOI: 10.24387/CI.2024.2.6

A tranzakciós költségek elmélete fontos témát jár körül, amely meghatározó jelenség a változó munkakörnyezetben, ahol számos működő cég van és egyre dinamikusabb az üzleti növekedés. A tanulmány célja, hogy bemutassa a tranzakciós költségek fogalmát és egy keretet adjon a tranzakciós költségek jelentésének megértéséhez. Számos cikkben, tanulmányban találkozhatunk a tranzakciós költségek fogalmával és az ezekkel kapcsolatos elméleti kérdésekkel. A szakirodalmi áttekintés rávilágít arra, hogy a tranzakciós költségek olyan költségek, amelyek a vállalat piaci tevékenységei miatt merülnek fel – ideértve a díjakat, járulékokat, adókat –, amelyeket a cég azért fizet, hogy szolgáltatást nyújtson, vagy pedig árut állítson elő akár külső partner részére, vagy pedig vállalaton belüli tevékenységek érdekében. A szakirodalmi áttekintés során kiderült, hogy a cégeknek össze kell hasonlítaniuk a belső és a külső tranzakciós költségeket, és azt a legalacsonyabb költséget kell választaniuk, amely a nyereség növekedését teszi lehetővé. Mindez tehát azt jelenti, hogy a vállalatoknak minimális szintre kell a tranzakciós költségeket csökkenteniük, hogy ezáltal nagyobb profitot és versenyelőnyt legyenek képesek elérni.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 22-27
DOI: 10.24387/CI.2024.2.5

Jelen tanulmány célja egy multinacionális szolgáltató vállalat kontextusában a lean controlling rendszer alapos vizsgálata, mely integrálja a lean menedzsment filozófiát a hagyományos kontrolling funkcionalitásokkal. A kutatás lényegét a lean menedzsment és annak folyamatokkal összefüggő kontrolling eszközökre és módszertanokra gyakorolt hatásának elemzése adja meg egy terciális szektorban működő vállalat példáján keresztül. E célból egy instrumentális esettanulmány került végrehajtásra, melynek tárgya egy telekommunikációs ágazatban tevékenykedő vállalat hazai leányvállalata volt. A kutatás során különös figyelmet fordítottunk a lean menedzsment működési mechanizmusainak és a célérték-költség számítási módszer alkalmazásának, valamint az irodai menedzsment és vevőszolgálati területeken történő lean implementáció eredményeinek elemzésére. A vizsgált szervezetnél a lean módszertan által támogatott kontrolling rendszer a folyamatok hatékonyságának növelése mellett elősegíti a vállalati kultúra átalakítását és a dolgozók innovatív részvételét. A tanulmány kimutatta, hogy a lean controlling modell jelentős mértékben hozzájárul a vállalati teljesítmény és a pénzügyi eredményesség javításához, a lean menedzsment elveinek kontrolling tevékenységekbe való integrálásával. Az eredmények rávilágítanak a lean menedzsment széleskörű alkalmazásának előnyeire a szervezeti hatékonyság és versenyképesség növelése terén.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 17-21
DOI: 10.24387/CI.2024.2.4

Jelen tanulmányunkban a csalás, különösen a számviteli csalás a számviteli közzétételi minőségre, valamint a vállalati értékváltozásra gyakorolt hatását vizsgáljuk, illetve a vizsgált vállalatok adatai közötti statisztikailag szignifikáns eltérést a kutatási terület változói mentén a csalárd számviteli műveletek nyilvánosságra hozatali időszakai során. A kutatás empirikus eredményei alapján megállapítható, hogy az alkalmazott számviteli minőséget mérő modell nem volt képes szignifikáns eltérést kimutatni az érintett vállalatok értékei alapján, illetve a vállalati értékváltozásban sem tapasztalható szignifikáns eltérés. Megfigyeléseink hozzájárulnak a gazdasági bűncselekmények hatásait részletező szakirodalom bővítéséhez, egyes témaköreinek részletezéséhez.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 13-16
DOI: 10.24387/CI.2024.2.3

A felhőalapú számítástechnikai megoldások a vállalatok számára nyújtott támogatói képességüknek köszönhetően meglehetősen nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt évek digitális innovációja során, és rohamosan alakítják át a társaságok üzleti működését. A felhőalapú rendszerekre vonatkozó szerződéses megállapodások során az ügyfél, a szolgáltatás igénybe vevője nem rendelkezik a szerződésben meghatározott alapszoftverrel, hanem szükség szerint hozzáférhet ahhoz. E technológiai innováció számviteli kezelése a szakembereket is kihívás elé állítja a tekintetben, hogy a felhőalapú számítástechnikai megállapodások az IAS 38 Immateriális eszközök vagy az IFRS 16 Lízingek standard hatálya alá tartozik-e, illetve amennyiben egyiknek sem felel meg, akkor pedig a megállapodást szolgáltatási szerződésként szükséges-e elszámolni. Mivel az IFRS-ek nem nyújtanak pontos útmutatást az ilyen megállapodások kezelésére és a felmerülő költségek elszámolására vonatkozóan, így e cikkben kívánjuk a felmerülő számviteli aggályokat, valamint a technológia számviteli kezelésével kapcsolatos legfontosabb választási lehetőségeket megvizsgálni és bemutatni.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 7-12
DOI: 10.24387/CI.2024.2.2

A globális minimumadó megjelenése többek között azt is eredményezte, hogy a magyar számviteli szabályozásban is megjelent a halasztott adó alkalmazásának lehetősége.

Az alapvető elgondolása a halasztott adó intézményének az, hogy a beszámolók címzettjei a tárgyévről készült beszámolóban már előre láthassák azoknak az adózással kapcsolatos visszaforduló tételeknek az összevont hatását, amelyek a tárgyévet követő években növelik vagy csökkentik majd az nyereségadó fizetési kötelezettséget.

Összefoglaló tanulmányunk két fő kérdés köré szerveződik. Az egyik, hogy melyek azok a tételek, amelyek előreláthatóan növelik vagy csökkentik a későbbi évek nyereségadó fizetési kötelezettségét. A másik pedig, hogy milyen módszerrel lehet számszerűsíteni a későbbi nyereségadó fizetési kötelezettségre gyakorolt hatást.
XII. ÉVF. 2024.2.SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2024.2.1