A Negyedik Ipari Forradalom, a digitális technológia rohamléptékű fejlődése az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén felgyorsították életritmusunkat, átalakították kommunikációs és fogyasztási szokásainkat. Ez a tendencia hatással van a munka világára is. Megjelent egy új, globális generáció, melynek tagjai ma még nagyrészt iskolapadban ülnek, holnap azonban már megjelennek a munkaerőpiacon, ahol jövőre irányuló fókusszal keresik a rugalmas munkavállalási lehetőségeket, az alternatív megoldásokat. Mindez kihívás elé állítja az emberi erőforrás menedzsment szereplőit. A cikkben szakirodalmi forráselemzés alapján arra kívánok rávilágítani, hogy a digitális generáció munkaerőpiacra való belépésével vége van az egy tömegben kezelt munkavállalói rétegnek, új stratégiákra, megoldásokra van szükség a motiválás, ösztönzés, megtartás területén.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.2.10

A pénzügyi tudatosság szerepe napjainkban talán fontosabbnak tekinthető, mint bármikor az elmúlt évtizedek során, mivel a modern gazdasági környezetben a piaci volatilitás és az elérhető pénzügyi termékek komplexitása egyre nagyobb kihívást jelent a befektetők, illetve a befektetésre készülő emberek számára. A vizsgálatunk célja, hogy feltárja, hogy milyen módon befolyásolja az önismeret a pénzügyi tudatosságot és hogyan hat ez a kapcsolat az egyén befektetéseit illetően. A kutatásunk központi kérdése: „Az önismeret hogyan befolyásolja a pénzügyi döntéseket?”, melyet kérdőíves kutatás keretében vizsgáltunk. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az önismeret ugyan közvetett, de fontos szerepet játszik a pénzügyi döntéshozatalban. Bár nem garantálja a racionális döntéseket, hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén tudatosabban viszonyuljon a pénzügyi helyzetéhez és felismerje azokat a tényezőket – például a családi mintákat –, amelyek alakítják döntéseit.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 56-59
DOI: 10.24387/CI.2025.2.9

A kutatás célja az autóhasználatra Magyarországon kivetett közlekedési adók és díjak externális költségek-hez viszonyított arányának megállapítása. A tanulmány a Pigou-adók elméleti keretén alapulva elemzi a gépjárműadó, regisztrációs adó, cégautóadó, üzemanyag jövedéki adó, parkolási díjak, kötelező felelősségbiztosítás és autópályadíjak szerepét. Az Európai Bizottság 2016-os kutatásának becsült externális költségeit aktualizáltuk a 2023-as évre vonatkozóan, amelyet az adókkal, díjakkal vetettünk össze. A figyelembe vett autósokat érintő költségek mindössze az autózás externális költségeinek 27,7%-át teszik ki. Kiemelten magas költségek jelentkeznek a balesetek, forgalmi torlódások és a klímaváltozás területén, amelyek közül az utóbbi kettő jelentősen romlott az elmúlt években. A tanulmány rávilágít arra, hogy a jelenlegi közteherviselési rendszerben az externáliák internalizálása részleges, ami alapján a környezeti adók rendszerének reformjára lehet szükség a társadalmi optimum elérése érdekében.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 50-55
DOI: 10.24387/CI.2025.2.8

A logisztika és az inverz logisztika a modern gazdaság alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a termékek és szolgáltatások hatékony mozgásához, miközben fenntarthatósági célokat is szolgálnak. A cikk áttekinti az inverz logisztika mikro- és makroökonómiai hatásait, a technológiai innovációkat. A tanulmány vizsgálja a magyarországi és nemzetközi körforgásos gazdasági törekvéseket, valamint a hulladékgazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Az elemzés rámutat, hogy a fenntarthatósági szempontok integrálása hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is jár.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 44-49
DOI: 10.24387/CI.2025.2.7

A fenntartható fejlődéshez innovatív CSR-stratégiákra van szükség, ám ennek a vállalati működésbe történő beágyazása változtatást igényel, ami kihívást jelent a vállalatok számára. A stratégiai CSR negyedik, integrációs szintje már olyan fejlődést hozhat, amely környezeti, társadalmi és üzleti sikert biztosít, így elengedhetetlen az innovatív megközelítés és proaktív kezdeményezés. A 2024-ben végzett kutatás Észak- és Közép-Magyarország vállalatait vizsgálta kérdőíves módszerrel, hogy feltárja, rendelkeznek-e azokkal a változtatási képességekkel és tényezőkkel, melyeket ez a folyamat megkíván. A vizsgálat eredménye rámutatott arra, hogy a megkérdezett vállalatok az innovációt elsősorban a társadalmi és érintetti CSR-stratégájukba integrálják. Bizonyítást nyert, hogy az innovatív CSR-stratégia integrálásában – a folyamatos stratégiai gondolkodás mellett – kiemelt szerepe van a támogató szervezeti kultúrának, ami a vizsgált mintában kevésbé érvényesül. Az integrációt akadályozza, hogy a stratégiai gondolkodás és a változtatás megértése és elfogadása nagyon távol vannak egymástól, így a szervezeten belüli makro- és mikroszint között szakadék figyelhető meg.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 35-43
DOI: 10.24387/CI.2025.2.6

A tanulmányunk célja, hogy átfogó bibliometriai elemzést végezzen a 2000 és 2024 közötti időszakban Magyarországon megjelent tudományos folyóiratok adatbázisai alapján, különös tekintettel a “megtakarítás”, “nyugdíjmegtakarítás” és “öngondoskodás” kifejezésekre. Az elemzés során többek között a publikációk számának alakulását, a leggyakrabban idézett cikkeket, valamint a legaktívabb szerzők eloszlását vizsgáltuk, amihez az OpenAlex nyílt hozzáférésű, globális kutatási katalógust használtuk fel, amely átfogó adatokat biztosít a tudományos publikációkról, szerzőkről, intézményekről és folyóiratokról. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az említett témakörök iránti tudományos érdeklődés az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett. Különösen figyelemre méltó az öngondoskodás témakörében megjelent publikációk számának emelkedése, ami a társadalom öregedésével és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak növekedését is tükrözi. Az elemzés során feltártuk a leggyakrabban idézett cikkeket és azok üzeneteit és témájukat, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a tudományos közösségre, valamint a szerzői teljesítményeket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a kutatásokban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatási trendek és együttműködések alakulása szorosan összefügg a gazdasági és társadalmi változásokkal. A tanulmány részben hozzájárul a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás fontosságának megértéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 26-34
DOI: 10.24387/CI.2025.2.5