A számvitel nem csupán adminisztratív tevékenység, hanem egyre inkább olyan komplex szolgáltatás, amely közvetlen hatással van a gazdálkodó szervezetek pénzügyi megbízhatóságára, jogszabályi megfelelésére és döntéshozatalára. A tanulmány célja, hogy szakirodalmi alapokon feltárja a számviteli munka, mint szolgáltatás minőségének értelmezését, sajátosságait és meghatározó tényezőit. A dolgozat bemutatja a szolgáltatásminőség klasszikus modelljeit, majd ezek alkalmazhatóságát elemzi a számviteli szolgáltatások kontextusában. A tanulmány rámutat arra, hogy a számviteli szolgáltatás minőségét nemcsak a technikai pontosság, hanem a szolgáltató szakértelme, etikai hozzáállása, ügyfélkapcsolata és technológiai alkalmazkodóképessége is meghatározza. A magyar és nemzetközi szakirodalom alapján megállapítható, hogy a számviteli szolgáltatás minősége multidimenzionális, és fejlesztése nemcsak szakmai, hanem stratégiai kérdés is a gazdasági szereplők számára.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 71-76
DOI: 10.24387/CI.2025.4.12

A vállalkozások működésének finanszírozásában a forrásszerzés lehetősége és az eladósodottság mértéke is kulcskérdés. A magyarországi közép és nagyvállalatok esetében a vezetés nemi összetétele szerint különbség figyelhető meg a tőkeszerkezet és az adósságszolgálat tekintetében a cégek pénzügyi jellemzői és pénzügyi mutatói alapján. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltérések inkább a kockázatérzékenység mentén keresendők és nem a gátló tényezők hálójában. Mindemellett tény, hogy még a legnagyobb, nők által vezetett cégek is kisebbek, kitettségük pedig jóval alacsonyabb a férfiak által vezetett társaiknál.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 64-70
DOI: 10.24387/CI.2025.4.11

A generációk közötti együttműködés a munkahelyeken kulcsfontosságú a szervezeti alkalmazkodóképesség szempontjából. Kutatásom két pályakezdő csoport – szakmát tanult fiatalok és HR szakos egyetemi hallgatók– munkahelyi elvárásait és vezetői preferenciáit vizsgálja az együttműködés tükrében. A 2025 tavaszán végzett kvantitatív kérdőíves felmérés (108 főt vont be) és 17 zárt kérdés alapján munkahelyválasztási szempontokat, motivációkat, vezetői elvárásokat és generációs attitűdöket mért. Mindkét csoport fontosnak tartja a rugalmas munkaidőt, támogató csapatot és fejlődési lehetőséget, továbbá a vezetőktől bizalmat, támogatást és visszajelzést várnak. A HR hallgatók nyitottabbak digitális kommunikációra és változatos feladatokra, míg a szakmát tanultak a személyes támogatást és munka-magánélet egyensúlyt hangsúlyozzák. A generációs együttműködés igényei összhangban vannak a modern szervezeti elvárásokkal, tudatos kezelésük, fejlesztésük növeli az alkalmazkodóképességet.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 60-63
DOI: 10.24387/CI.2025.4.10

A piaci szereplők számára elengedhetetlen, hogy érthető, átlátható, megbízható és összehasonlítható beszámolók álljanak rendelkezésre. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok célja, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatások egységes értelmezését és az adatok összehasonlíthatóságát. Különösen a befektetők, hitelezők számára fontos, hogy ha egy társaság vállalatcsoport tagjaként működik, az egyedi beszámoló mellett az összevont (konszolidált) beszámolót is ismerjék és elemezzék. Arra keresem a választ, hogy a hitelezők megbízhatóbb partnernek tekintik-e a nemzetközi standardok alapján konszolidáló cégcsoportokat, így kedvezőbb kamatlábat kínálnak-e számukra, szemben a magyar számviteli törvény szerint konszolidáló vállalatcsoportokkal. A cikkben elemzésre és összehasonlításra kerül a kétféle szabályozás alapján konszolidáló vállalatcsoportok idegen tőke átlagos költsége, valamint kamatfedezeti mutatója. A vizsgált évek közül nem mindegyikben igazolható a két csoport közötti eltérés.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 54-59
DOI: 10.24387/CI.2025.4.9

A 2000-es években a közép-kelet-európai országokban ugrásszerűen nőtt a lakossági devizahitelek aránya, különösen a svájci frank alapú konstrukciók térhódításával. A 2008-as globális pénzügyi válság hatására az árfolyamkockázat és a nem megfelelő kockázatértékelés rendszerszintű problémákat okozott, amelyek az állami és jegybanki beavatkozások szükségességét eredményezték. A tanulmány szisztematikus irodalmi áttekintés (SLR) módszertanára építve négy visegrádi ország (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) devizahitelezési gyakorlatát vizsgálja. Az eredmények rámutatnak, hogy a szabályozási időzítés, a pénzügyi intézményi magatartás, valamint a háztartások devizakitettsége kulcsszerepet játszottak a válság alakulásában. Míg Magyarország és Lengyelország súlyos következményekkel szembesült, addig Szlovákia és Csehország időben történő szabályozása és a gazdaságpolitikai fegyelem megakadályozta a devizahitelezés rendszerszintű elterjedését.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 47-53
DOI: 10.24387/CI.2025.4.8

A tanulmány célja a tőzsdei előrejelzési módszerek fejlődésének bemutatása, különös tekintettel az ANFIS (Adaptive Neuro-Fuzzy Inference System) modellek alkalmazhatóságára. Az elemzés rávilágít arra, hogy a klasszikus technikai és fundamentális elemzési megközelítések korlátai miatt egyre nagyobb szerep jut a mesterséges intelligencia alapú rendszereknek. Az ANFIS modellek a nemlineáris és zajos pénzügyi adatok kezelésében kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, miközben képesek ötvözni az emberi szakértelem és az adatalapú tanulás előnyeit. A kutatás alátámasztja, hogy a gondosan kiválasztott bemeneti változók mellett az ANFIS versenyképes előrejelzési pontosságot kínál, ugyanakkor a modell gyakorlati alkalmazása során elengedhetetlen a piaci realitások, mint például a kereskedési költségek figyelembevétele.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 39-46
DOI: 10.24387/CI.2025.4.7