A cikk az orosz, ukrán és belarusz gabonatermelés és gabonakereskedelem változásait nézte át a 21. században. Ukrajna és Oroszország gabonatermelése és kereskedelme világviszonylatban is jelentős. Az elemzést a Balassa index segítségével végeztem el. Ezekből látható, hogy Ukrajna kukorica és búza exportja világszínvonalú a versenyképességet tekintve. Belarusz viszont nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal. Ezen országok importja e termékkörből minimális. A 2022-es háború nagymértékben visszavetette Ukrajna nemzetközi helyzetét. Az exporttermékek és a azok komparatív előnyei között szoros kapcsolat volt kimutatható. Az versenyképes termékek kerültek kivitelre. Orosz búza, és ukrán búza, kukorica, árpa ezek közé tartoznak.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 74-77
DOI: 10.24387/CI.2025.1.14

A projektek sikerességének vizsgálata számos kutatás és tanulmány tárgyát képezte az elmúlt időszakban. Ezek a kutatások jellemzően a vasháromszög elemeire fókuszáltak, vagyis arra, hogy a projekt határidőre, a költségvetési kereten belül és a kívánt eredménnyel valósuljon meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kívánt eredmény értékelése nagymértékben függ a felhasználók szubjektív véleményétől és döntésétől. A világ számos pontján találhatunk olyan projekteket, amelyek első ránézésre érdekesnek, impozánsnak vagy akár világhírűnek tűnnek, ám ha megkérdezzük a végfelhasználókat, gyakran igen negatív véleményeket hallhatunk. Ezek a projektek sokszor nem felelnek meg az igényeiknek, elvárásaiknak, vagy egyszerűen csak kényelmetlennek, használhatatlannak bizonyulnak a gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa olyan nagyszabású, világraszóló projektek értékelését a felhasználók szemszögéből, amelyek globális jelentőséggel bírnak, vagy akár egy adott ország szimbólumává, turisztikai vonzerejévé váltak. A kutatás során különös figyelmet fordítottunk a különböző érdekcsoportok (stakeholderek) fontosságára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen üzenetet hordoznak ezek a mega projektek, és mit érzékelnek ebből a felhasználók, akiknek valójában a projektek elsődleges célközönségét kellene alkotniuk.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 67-73
DOI: 10.24387/CI.2025.1.13

A tanulmány tárgya, hogy bemutassa a Junior Engineers Camp – Harman Hackathon eredményeit, tanulságait, amely Székesfehérváron az önkormányzat, a vállalat és a felsőoktatási intézmény együttműködésében valósul meg. A cikk nem tűzi ki célul, hogy a hackathonra vonatkozó teljes szakirodalmi hátteret ismertesse. Ugyanakkor fontos feladata, hogy a Harman Hackathonon keresztül betekintést nyújtson az együttműködésben résztvevő szervezetek, intézmények, az önkormányzat szerepeinek, egymást kiegészítő tevékenységeibe. A tanulmány további célja megvizsgálni ezen a konkrét hackathon révén milyen értékek jönnek létre a különböző stakeholderek részéről. A kutatás a hackathon szervezőinek és résztvevőinek nézőpontjait, előzetes elképzeléseit, tapasztalatait és meglátásait elemzi kérdőíves kutatás eredményeként. Nézőpontjuk rávilágít arra, hogyan lehet egy helix modell együttműködésen alapuló hackathont hatékonyabban és szervezettebben menedzselni, hogy a folyamat végén új érték keletkezzen. A tanulmány alapvető célja az, hogy bizonyítékot találjon arra nézve, hogy az innovációs együttműködésnek ebben a formájában az érintettek (szervezők, résztvevők) win-win helyzetben találhatják magukat. A kutatás hozzájárul, ahhoz, hogy a hackathont, mint közösségi élményen alapuló értékteremtő folyamatot is megjelenítsük, annak közösségépítő szerepével. Az innovatív közösség építése hozzájárulhat a helyi társadalom jól-létéhez és a környezeti, társadalmi kihívások leküzdéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 61-66
DOI: 10.24387/CI.2025.1.12

A modern munkaerőpiacon és oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a soft skillek fejlesztése, különös tekintettel a csapatmunkához szükséges készségekre. Ezek a készségek elengedhetetlenek a sikeres együttműködéshez és a hatékony projektmunkához. A soft skillek közé tartoznak olyan interperszonális készségek, mint a kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés és vezetői képességek, melyek fejlesztése kulcsfontosságú a fiatalok jövőbeli szakmai sikeréhez és a munkaerőpiaci versenyképességéhez. Az oktatási intézményeknek kiemelt szerepük van a soft skillek fejlesztésében, a csoportos feladatok, projektalapú tanulás és kooperatív módszerek alkalmazása révén. A tanárok facilitátorként támogathatják a diákok együttműködését és ösztönözhetik a hatékony csapatmunkát. A versenyszféra igényei is egyre inkább a soft skillek felé tolódnak el, mivel a munkáltatók olyan munkavállalókat keresnek, akik nemcsak szakmai tudással, hanem kiváló csapatmunka-készségekkel is rendelkeznek. Jelen tanulmányban ezek kérdéskört kívánjuk körbe járni az iskolai oktatás, különösen a felsőfokú oktatás szemszögéből. Célunk, hogy irányt mutassunk és utakat térképezzünk fel annak érdekében, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok a leginkább megfelelő képességekkel és készségekkel fogjanak bele a szakmai karrierjük építésébe.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 54-60
DOI: 10.24387/CI.2025.1.11

A szervezeti kommunikáció hatékonysága közös érdeke a szervezetben résztvevőknek és a külső partnereknek egyaránt. A hatékony szervezeti kommunikáció a mindennapi „békés” szervezeti működést is végigkísérő optimális várakozás, de konfliktushelyzetben is kiemelkedő jelentőséggel bír. Jelen tanulmány a bizalom összetevők viszonyulását és a konfliktuskezelés módok találkozásának lehetséges következményeit célozza bemutatni. Módszer: Minden kommunikáció alapja a bizalom. Jelen tanulmány a hatékony szervezeti kommunikációt vizsgáló tudományos cikkeket és kutatásokat összegző szekunder kutatás. A hatékony szervezeti kommunikációnak jelentősége van többek között a szervezetben dolgozók életminősége tárgyában, a szervezet partnerkapcsolatai tekintetében, a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodás kérdésében. A hatékony szervezeti kommunikáció lehetővé teszi a személyeknek, hogy közösen is értelmezzék a valóságot, az egyéni interpretációkat összegezve.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 50-53
DOI: 10.24387/CI.2025.1.10

A Z generáció számára a tudatosság fogalma és jelentősége nem mindig egyértelmű. Az oktatási rendszereknek lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a tudatos életvitel alapjai már fiatal korban elsajátíthatók legyenek. Ehhez olyan tananyagok és módszerek kidolgozása szükséges, amelyek figyelembe veszik a generációs sajátosságokat. A szociális háló vesztett Z generáció számára az oktatás kapcsán is fontos az élményszerzés lehetősége, a valahova való tartozás megélése. Sok esetben önmagukat keresik, önismeretre, önfejlesztésre van szükségük, melyhez várják a támogatást és igénylik az útmutatást. A tudatos magatartásról sincsenek egyértelmű ismereteik, melynek fejlesztésére az oktatás színtere is alkalmas lenne a generációs specifikumok figyelembevétele mellett. Jelen tanulmány keretében szekunder és kvantitatív primer kutatás eredményeinek fényében elemeztük a Z generáció véleményét a tudatosság szerepének és fontosságának megítélése, annak az oktatásban betöltött szerepe kapcsán. Ez az elemzés rávilágít arra, hogy a Z generációval foglalkozó oktatási stratégiáknak alkalmazkodniuk kell a fiatalok igényeihez, és az élményszerzést, a gyakorlatot, valamint a személyre szabott fejlesztést kell előtérbe helyezniük. Fontos az interakció, az útmutatás, támogatás a közösségi élménynyújtás és az önfejlesztés lehetőségének biztosítása az oktatás során az eredmények szerint.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 46-49
DOI: 10.24387/CI.2025.1.9