XIII.ÉVF.2025.1.SZÁM

A cikk az orosz, ukrán és belarusz gabonatermelés és gabonakereskedelem változásait nézte át a 21. században. Ukrajna és Oroszország gabonatermelése és kereskedelme világviszonylatban is jelentős. Az elemzést a Balassa index segítségével végeztem el. Ezekből látható, hogy Ukrajna kukorica és búza exportja világszínvonalú a versenyképességet tekintve. Belarusz viszont nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal. Ezen országok importja e termékkörből minimális. A 2022-es háború nagymértékben visszavetette Ukrajna nemzetközi helyzetét. Az exporttermékek és a azok komparatív előnyei között szoros kapcsolat volt kimutatható. Az versenyképes termékek kerültek kivitelre. Orosz búza, és ukrán búza, kukorica, árpa ezek közé tartoznak.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 74-77
DOI: 10.24387/CI.2025.1.14

A projektek sikerességének vizsgálata számos kutatás és tanulmány tárgyát képezte az elmúlt időszakban. Ezek a kutatások jellemzően a vasháromszög elemeire fókuszáltak, vagyis arra, hogy a projekt határidőre, a költségvetési kereten belül és a kívánt eredménnyel valósuljon meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kívánt eredmény értékelése nagymértékben függ a felhasználók szubjektív véleményétől és döntésétől. A világ számos pontján találhatunk olyan projekteket, amelyek első ránézésre érdekesnek, impozánsnak vagy akár világhírűnek tűnnek, ám ha megkérdezzük a végfelhasználókat, gyakran igen negatív véleményeket hallhatunk. Ezek a projektek sokszor nem felelnek meg az igényeiknek, elvárásaiknak, vagy egyszerűen csak kényelmetlennek, használhatatlannak bizonyulnak a gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa olyan nagyszabású, világraszóló projektek értékelését a felhasználók szemszögéből, amelyek globális jelentőséggel bírnak, vagy akár egy adott ország szimbólumává, turisztikai vonzerejévé váltak. A kutatás során különös figyelmet fordítottunk a különböző érdekcsoportok (stakeholderek) fontosságára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen üzenetet hordoznak ezek a mega projektek, és mit érzékelnek ebből a felhasználók, akiknek valójában a projektek elsődleges célközönségét kellene alkotniuk.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 67-73
DOI: 10.24387/CI.2025.1.13

A tanulmány tárgya, hogy bemutassa a Junior Engineers Camp – Harman Hackathon eredményeit, tanulságait, amely Székesfehérváron az önkormányzat, a vállalat és a felsőoktatási intézmény együttműködésében valósul meg. A cikk nem tűzi ki célul, hogy a hackathonra vonatkozó teljes szakirodalmi hátteret ismertesse. Ugyanakkor fontos feladata, hogy a Harman Hackathonon keresztül betekintést nyújtson az együttműködésben résztvevő szervezetek, intézmények, az önkormányzat szerepeinek, egymást kiegészítő tevékenységeibe. A tanulmány további célja megvizsgálni ezen a konkrét hackathon révén milyen értékek jönnek létre a különböző stakeholderek részéről. A kutatás a hackathon szervezőinek és résztvevőinek nézőpontjait, előzetes elképzeléseit, tapasztalatait és meglátásait elemzi kérdőíves kutatás eredményeként. Nézőpontjuk rávilágít arra, hogyan lehet egy helix modell együttműködésen alapuló hackathont hatékonyabban és szervezettebben menedzselni, hogy a folyamat végén új érték keletkezzen. A tanulmány alapvető célja az, hogy bizonyítékot találjon arra nézve, hogy az innovációs együttműködésnek ebben a formájában az érintettek (szervezők, résztvevők) win-win helyzetben találhatják magukat. A kutatás hozzájárul, ahhoz, hogy a hackathont, mint közösségi élményen alapuló értékteremtő folyamatot is megjelenítsük, annak közösségépítő szerepével. Az innovatív közösség építése hozzájárulhat a helyi társadalom jól-létéhez és a környezeti, társadalmi kihívások leküzdéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 61-66
DOI: 10.24387/CI.2025.1.12

A modern munkaerőpiacon és oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a soft skillek fejlesztése, különös tekintettel a csapatmunkához szükséges készségekre. Ezek a készségek elengedhetetlenek a sikeres együttműködéshez és a hatékony projektmunkához. A soft skillek közé tartoznak olyan interperszonális készségek, mint a kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés és vezetői képességek, melyek fejlesztése kulcsfontosságú a fiatalok jövőbeli szakmai sikeréhez és a munkaerőpiaci versenyképességéhez. Az oktatási intézményeknek kiemelt szerepük van a soft skillek fejlesztésében, a csoportos feladatok, projektalapú tanulás és kooperatív módszerek alkalmazása révén. A tanárok facilitátorként támogathatják a diákok együttműködését és ösztönözhetik a hatékony csapatmunkát. A versenyszféra igényei is egyre inkább a soft skillek felé tolódnak el, mivel a munkáltatók olyan munkavállalókat keresnek, akik nemcsak szakmai tudással, hanem kiváló csapatmunka-készségekkel is rendelkeznek. Jelen tanulmányban ezek kérdéskört kívánjuk körbe járni az iskolai oktatás, különösen a felsőfokú oktatás szemszögéből. Célunk, hogy irányt mutassunk és utakat térképezzünk fel annak érdekében, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok a leginkább megfelelő képességekkel és készségekkel fogjanak bele a szakmai karrierjük építésébe.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 54-60
DOI: 10.24387/CI.2025.1.11

A szervezeti kommunikáció hatékonysága közös érdeke a szervezetben résztvevőknek és a külső partnereknek egyaránt. A hatékony szervezeti kommunikáció a mindennapi „békés” szervezeti működést is végigkísérő optimális várakozás, de konfliktushelyzetben is kiemelkedő jelentőséggel bír. Jelen tanulmány a bizalom összetevők viszonyulását és a konfliktuskezelés módok találkozásának lehetséges következményeit célozza bemutatni. Módszer: Minden kommunikáció alapja a bizalom. Jelen tanulmány a hatékony szervezeti kommunikációt vizsgáló tudományos cikkeket és kutatásokat összegző szekunder kutatás. A hatékony szervezeti kommunikációnak jelentősége van többek között a szervezetben dolgozók életminősége tárgyában, a szervezet partnerkapcsolatai tekintetében, a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodás kérdésében. A hatékony szervezeti kommunikáció lehetővé teszi a személyeknek, hogy közösen is értelmezzék a valóságot, az egyéni interpretációkat összegezve.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 50-53
DOI: 10.24387/CI.2025.1.10

A Z generáció számára a tudatosság fogalma és jelentősége nem mindig egyértelmű. Az oktatási rendszereknek lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a tudatos életvitel alapjai már fiatal korban elsajátíthatók legyenek. Ehhez olyan tananyagok és módszerek kidolgozása szükséges, amelyek figyelembe veszik a generációs sajátosságokat. A szociális háló vesztett Z generáció számára az oktatás kapcsán is fontos az élményszerzés lehetősége, a valahova való tartozás megélése. Sok esetben önmagukat keresik, önismeretre, önfejlesztésre van szükségük, melyhez várják a támogatást és igénylik az útmutatást. A tudatos magatartásról sincsenek egyértelmű ismereteik, melynek fejlesztésére az oktatás színtere is alkalmas lenne a generációs specifikumok figyelembevétele mellett. Jelen tanulmány keretében szekunder és kvantitatív primer kutatás eredményeinek fényében elemeztük a Z generáció véleményét a tudatosság szerepének és fontosságának megítélése, annak az oktatásban betöltött szerepe kapcsán. Ez az elemzés rávilágít arra, hogy a Z generációval foglalkozó oktatási stratégiáknak alkalmazkodniuk kell a fiatalok igényeihez, és az élményszerzést, a gyakorlatot, valamint a személyre szabott fejlesztést kell előtérbe helyezniük. Fontos az interakció, az útmutatás, támogatás a közösségi élménynyújtás és az önfejlesztés lehetőségének biztosítása az oktatás során az eredmények szerint.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 46-49
DOI: 10.24387/CI.2025.1.9

A kutatás az Óbudai Egyetem hallgatói körében vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) gazdasági felsőoktatásban való alkalmazását. A munka áttekinti az MI oktatási potenciálját és az oktatásban való alkalmazásának előnyeit és kihívásait meglévő kutatási eredményekkel alátámasztva. 162 aktív hallgató körében elvégzett kérdőíves felmérés részletezésével mutatja be az egyetem hét gazdasági és menedzsment szakán tanuló körében végzett adatgyűjtés eredményeit leíró statisztikák és hipotézisvizsgálatok segítségével. Az eredmények szerint a diákok a korábbi mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatuktól függetlenül összességében pozitívan tekintenek ennek a techonológiának az oktatásban való használatára, 91%-a úgy véli, hogy az MI előnyösen lenne használható az egyetemi oktatásban. A következtetések hangsúlyozzák az MI oktatási integrációjának jelentőségét és szükségességét, ajánlásokat téve az intézmények számára az MI oktatási képességek fejlesztésére és a tanárok képzésére.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 40-45
DOI: 10.24387/CI.2025.1.8

A cikk a fenntarthatóság és az innováció összefüggéseit vizsgálja a turisztikai szektorban, kihangsúlyozva az új stratégiák és megközelítések elengedhetetlen szükségességét a kihívásokkal teli globális környezetben. A kutatás többlépcsős módszertant alkalmaz, a Scopus adatbázis és a VOSviewer segítségével öt kulcsfontosságú témakört azonosított: környezeti fenntarthatóság, gazdasági fejlődés, technológiai előrelépések, oktatás, valamint irányítás és stratégiai menedzsment. Az elemzés rávilágít a turizmusban rejlő fenntarthatósági lehetőségekre és az innovációs potenciál kiaknázásának fontosságára. A fenntartható turizmus megvalósítása kulcsfontosságú a turisztikai desztinációk hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az eredmények alapján a tanulmány a megalkotott szisztematikus keretrendszer használatát javasolja, amely segíti a turisztikai ágazat szereplőit a fenntarthatósággal összefüggő innovációk kialakításában.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 34-39
DOI: 10.24387/CI.2025.1.7

Jelen tanulmány a magyar vállalkozások pénzügyi döntéshozatalának hátterét és tudatosságát vizsgálja, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A pénzügyi tudatosság meghatározó szerepet tölt be a kkv-k működésében, jelentősen befolyásolva teljesítményüket és jövőbeli kilátásaikat. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező vállalkozások jellemzően előnyösebb döntéseket hoznak, ami erősíti hosszú távú versenyképességüket. Ezek a cégek hatékonyabban kezelik a kockázatokat és felkészültebbek a növekedéssel járó kihívásokra. A pénzügyileg tudatos kkv-k előnyt élveznek a finanszírozási források felhasználásában, a likviditás kezelésében és az adósságmenedzsmentben, ami kulcsfontosságú a fennmaradás és fejlődés szempontjából. Ez a fajta tudatosság elősegíti a megalapozott döntéshozatalt és egy testreszabott pénzügyi stratégia kialakítását, javítva ezáltal a vállalkozás átfogó működési hatékonyságát. Makrogazdasági szinten a kkv-szektor pénzügyi tudatosságának fejlesztése hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és versenyképességének javításához. A kutatás alapját képező, 655 vállalkozást felölelő kérdőíves felmérés a pénzügyi döntéshozatal folyamatait és szereplőit tárta fel a magyar vállalkozói szférában. Az eredmények rámutatnak, hogy a vállalkozás mérete és típusa jelentősen befolyásolja a döntéshozatali mechanizmusokat, értékes iránymutatást nyújtva a szektor szereplőinek a jövőbeli sikerek eléréséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 28-33
DOI: 10.24387/CI.2025.1.6

A modern világ gyors változásai új korszakot nyitottak az emberiség történetében. A gazdaság és pénzügyek terén tapasztalható innovációk gyökeresen átalakították a sikeres érvényesüléshez szükséges készségek és kompetenciák körét. A pénzügyi ágazatban feltűnt új szereplők forradalmi termékeket hoztak a piacra. Ez az újszerű tudásanyag komoly kihívást jelent minden generáció számára, de különösen az idősebb korosztálynak okoz nehézséget. Az utóbbi években bevezetett innovatív fizetési módok, befektetési lehetőségek és pénzügyi szolgáltatások adaptálása a társadalom jelentős részének gondot okoz. Kutatásom célja, hogy egy magyarországi kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva feltárja azokat az úttörő megoldásokat és koncepciókat, amelyek meghatározó szerepet játszanak a pénzügyi szektorban. A tanulmány részletesen vizsgálja az élvonalbeli fizetési rendszereket, a modern fizetőeszközöket, valamint egyéb kulcsfontosságú fogalmakat, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazására, amelyek várhatóan döntő jelentőségűek lesznek a jövő pénzügyi világában.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 23-27
DOI: 10.24387/CI.2025.1.5

Napjainkban egyre többször halljuk azokat a kifejezéseket, hogy mesterséges intelligencia, ChatGPT, Chatbot stb., de vajon tudjuk-e mik azok, mire valók? A tanulmányban arra voltunk kíváncsiak, hogy a Z generáció egy szegmense, nevezetesen azon felsőoktatásban résztvevő hallgatók, akik a közeljövőben állnak munkába, ismerik-e használják-e ezeket a szolgáltatásokat, alkalmazásokat. Tisztában vannak-e a mesterséges intelligencia jelenével, jövőjével és lehetőségeivel kapcsolatban? Használják-e az AI-t tanulmányaik során? Ha igen, hogyan és mire, milyen rendszerességgel? Hogyan ítélik meg, véleményük szerint hatással lesz-e az ő életükre, munkájukra, milyen hatást gyakorol a mesterséges intelligencia a munkaerő piacra? A megkérdezett hallgatók válaszaikat online kérdőíven adták meg, A válaszok egy részének feldolgozását olvashatjuk a tanulmányban. A tanulmány egy nagyon érdekes, izgalmas, releváns témát feszeget, amely mindenképpen jó alapul szolgál számos további kutatás megkezdéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 19-22
DOI: 10.24387/CI.2025.1.4

A Z generáció tagjai számára a fenntarthatóság nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy alapvető értékrend, amely befolyásolja életmódjukat és jövőképüket. Számukra a környezeti felelősségvállalás egyfajta identitásformáló tényező, amely szorosan összekapcsolódik a globális problémák iránti érzékenységgel. A környezettudatos magatartás mellett azonban számos kihívással is szembesülnek: az öko-szorongás, az anyagi korlátok és a társadalmi elvárások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nehézségeik adódjanak tetteik és szándékaik összehangolásában. A jövő fenntarthatósága érdekében fontos lenne támogatni őket abban, hogy ne csak tudatos fogyasztók legyenek, hanem aktív résztvevői is egy zöldebb jövőnek. Jelen tanulmányban primer kvantitatív adatok fényében elemeztük, hogy a Z generáció tagjai miként vélekednek a környezetvédelem fontosságáról és milyen aktivitásokat valósítanak meg a környezet védelem érdekében. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a Z generáció aktív részvétele a fenntarthatóság megteremtésében kulcsfontosságú, és ennek érdekében olyan átfogó támogatási rendszerekre van szükség, amelyek egyszerre kezelik az anyagi, érzelmi és társadalmi kihívásokat.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 14-18
DOI: 10.24387/CI.2025.1.3

A tanulmány célja a digitalizáció logisztikai ágazatra gyakorolt hatásainak feltárása, különös tekintettel az ellátási láncok hatékonyságára, rugalmasságára és ügyfélélményére. A kutatás során négy vállalat vezetőjével készített félig strukturált interjúk és szekunder források elemzése történt. Az elemzés szerint a modern technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az Internet of Things, és az automatizáció növelik az ágazat hatékonyságát és csökkentik az emberi hibák esélyét. Emellett azonban jelentős akadályokat jelentenek az adatbiztonság, a technológiai költségek és a munkaerő képzése. Az ügyfélélmény javulása mellett az együttműködés és az átláthatóság szintén kiemelkedő jelentőségű. A digitalizáció alapvető átalakulást eredményez a logisztikai szektorban, amely kulcsfontosságú lesz a globális versenyképesség fenntartásában. A kutatás rámutat, hogy a sikeres digitalizáció feltétele az IT-infrastruktúra fejlesztése, az oktatás előmozdítása, valamint az iparág szereplői közötti együttműködés erősítése.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 7-13
DOI: 10.24387/CI.2025.1.2

A kutatás célja volt megvizsgálni a hazai kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét. A kérdőíves felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a vállalatok innovációs politikájára a versenytársakon kívül az ügyfélkör is jelentős hatással van. A menedzsmentet érintő innovatív változások a munkaerő-gazdálkodásban és a szervezeti struktúrában nyilvánulnak meg leginkább. A vállalatok kapcsolati tőkéjét az új partnerek bevonása és stratégiai szövetségek kialakítása növeli. A marketing és minőségbiztosítások tekintetében alkalmazott innovációk alapja az ügyfélközpontúságon túl a munkavállalók elégedettségének biztosítása. Továbbá az innovációs tevékenység kulcsa a vállalaton belüli és kívüli hatékony tudástranszfer. A hipotézisvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a vizsgált vállalatok eltérő módon tekintenek innovációs tevékenységükre a jövőt illetően, ugyanakkor a vállalatok kicsivel több, mint fele innováció-vezérelt szervezetként definiálja magát.
XIII. ÉVF. 2025.1. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2025.1.1