A közérdekű bejelentések fontos eszközök a társadalom és az állam számára egyaránt. Lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy jelentéseket tegyenek bizonyos, közérdeket érintő ügyekről, valamint potenciális visszaélésekről, illetve törvénytelenségekről. A közérdekű bejelentéseknek és visszaélés bejelentéseknek jelentősége van a jogállamiság és a közösségi érdek védelme szempontjából. A közérdekű bejelentések lehetővé teszik a polgároknak, hogy a hatóságokat értesítsék olyan ügyekről, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a közösséget. Ezek lehetnek környezetvédelmi aggodalmak, pénzügyi visszaélések, közhatalmi szabálytalanságok vagy etikai szabályszegések. Az információ a bejelentés pillanatában nem feltétlenül teljes, közléséhez pedig elengedhetetlen a bizalom. A nyilvánosság és a reparációs lehetőségek elérése érdekében ez a jogintézmény fontos hozzájárulás az információk feltárásához, amely segíthet megelőzni vagy felszámolni a szabályszegéseket, melyek a munkaviszony keretében jutottak a munkavállaló tudomására. A téma aktualitását erősíti, hogy a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak 2023. július 24-től kezdődően már alkalmazniuk kell a 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról törvény szabályait. Jelen tanulmány betekintést kíván nyújtani a panasz, a közérdekű bejelentés és a visszaélés bejelentés intézményeibe és a szervezetre, annak integritására fókuszálva célozza meg a szakirodalmi szintézist összeállítani. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a visszaélések bejelentéséről szóló jogszabályról, az úgynevezett whistleblowing törvényről rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmi tudnivalókat és egy olyan szakirodalmi áttekintést adjon, amely a szűkebb tárgyat összekapcsolja a szervezeti integritás témakörével.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 30-34
DOI: 10.24387/CI.2024.1.5
Cikk megtekintése: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2024/08/ContrInf_beliv_2024-01_05.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
AMBRUS, I. (2014): Issues regarding the Hungarian regulation of public interest disclosures. Boston University Law Review, 2, 483. ISSN: 2223-9995
AMBRUS, I. (2017): Corruption Offences in the Hungarian Criminal Law, and an anti-corruption tool: whistleblowing. Wolters Kluwer s.r.o. Elérhető: oai:real.mtak.hu:78901, letöltés ideje: 2023.09.10. ISBN: 9788081687709
AMBRUS, I. & FARKAS, Á. (2018): Compliance Activities against Fraud and Corruption in Hungary. Journal of Eastern European Criminal Law, (2). ISSN: 2360-4964
Az Európai Parlament és a Tanács 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 Irányelve – az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről
ÁRVA, ZS. (2023): Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez 2023. január 1. időállapotú 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás ISBN 978-963-594-201-5
BÓDI, S. (2018): „Petíciós jog” in JAKAB András – FEKETE Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: BODNÁR Eszter, JAKAB András) http://ijoten.hu/szocikk/peticios-jog (Olvasva: 2023.09.11.) ISBN 978-963-308-307-9
BOGNÁR, F. & BENEDEK, P. (2021): A Novel Risk Assessment Methodology—A Case Study of the PRISM Methodology in a Compliance Management Sensitive Sector. Acta Polytechnica Hungarica, 18(7), 89-108. ISSN: 1785-8860 DOI: 10.12700/APH.18.7.2021.7.5
GARAI, F. M. & CSISZÁRIK, K. Á. (2018): Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z-és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén. Pénzügyi Szemle, 63(4). ISSN: 0031-496X
GARAI, F. M. (2023): Pro bono önkéntes aktivitás a fiatal generáció körében értékrend-alapú megközelítésben. Marketing & Menedzsment, 57 (1), 5-14. ISSN: 1219-0349 DOI: 10.15170/MM.2023.57.01.01
GUBA, V. (2023): Ha én egyszer kinyitom a számat – a véleménynyilvánítás szabadsága és a visszaélés-bejelentés. Wolters Kluwer Hungary Kft. Elérhető: https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/know/whistleblowing-velemenynyilvanitas-whitepaper?utm_medium=email_marketing&utm_source=Eloqua&utm_campaign=WKHU_LEG_ACQ_Whistleblowing_WP_Munkajogi_konferencia_2023_2325&utm_content=WKHU_LEG_ACQ_Whistleblowing_WP_Munkajogi_konferencia_2023_2325&utm_econtactid=CWOLT000009021364&utm_crmid=#gc, (Olvasva: 2023.09.11.) ISBN: 9789635941117 DOI: 10.55413/9789635941117
KLOTZ, P. (2023): Integritás alapismeretek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest ISBN: 9786155870231
LEWIS, D. – BROWN, A. J. – MOBERLY, R. (2014): Whistleblowing, its importance and the state of research. in. Brown, A. J. – Lewis, David – Moberly, Richard – Vandekerckhove, Wim: International Handbuch on Whistleblowing Research. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK,. 1-36. ISBN: 978 1 78100 678 8
MÉLYPATAKI, G. (2018): Érdekek és értékek ütközése a gazdasági szférában: a bennfentes informátorok munkajogi védelmének alapgondolata az USA-ban és Európa egyes országaiban. Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle, 2018 (1), 59-67. ISSN: 2560-1792
MIERNICKA, I. – PIETRAS, A. & SKUPIEN, D. (2021): Workplace Whistleblower Protection in the V4 Countries France and Slovenia Current Regulations and Proposed Changes. Book of Abstracts. International Scientific Conference Organized Online Department of European, International and Collective Labour Law Faculty of Law and Administration, University of Lodz 15th June 2021. Wydawnictwo Uniwersytetu Łódzkiego.ISBN: 978-83-8220-562-6
MOLNÁR, E. (2016): A közérdekű bejelentés bűnmegelőzési és bűnfelderítési relevanciájának vizsgálata a gazdálkodó szervezeten belül elkövetett bűncselekmények vonatkozásában. Belügyi Szemle, 64(9), 76-100. ISSN: 2062-9494 DOI: 10.38146/BSZ.2016.9.5
MOLNÁR, E. (2021): Compliance és Üzleti titok. Miskolci Jogi Szemle, 16 (1), II-48. ISSN: 1788-0386 DOI: 10.32980/MJSz.2021.1.952
NAGY, B. Á. (2017): Bejelentővédelem (e-tananyagfejlesztés). Elérhető: https://tudasportal.uni-nke.hu, letöltés ideje: 2023.08.28.
ORLY, L. (2012): Linking Prevention, Detection, and Whistleblowing: Principles for Designing Effective Reporting Systems, South Texas Law Review, 2012/1. p. 40.
RÉVÉSZ, B. & BUZÁS, P. (2018): Az adatvédelem, az információszabadság és az integritás összefüggései. Dialóg Campus, Budapest ISBN: 9786155889813
TAKÁCS, M. (2010): Multilevel fuzzy approach to the risk and disaster management. Acta Polytechnica Hungarica, 7(4), 91-102. ISSN: 1785-8860
TÖRÖK, L. (2019): Bizalom a vezetésben, Budapest ISBN 978-615-00-6669-1
VARGA, J. – CSISZÁRIK-KOCSIR, Á. (2017): A szervezeti kultúra és a méltányos eljárás hatása a szervezetek versenyképességére, illetve a csoportteljesítményre. In: Csiszárik-Kocsir, Ágnes (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században: VII. tanulmánykötet. Budapest, Magyarország: Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar (2017) 833 p. pp. 744-757. ISBN: 9789634490289
VARGHA, É. (2020): Integritás és a Kincstár működése. Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok, 1(1), 46-70. ISSN: 2732-0731 DOI: 10.47272/KIKPhD.2020.1.4
WOȽOCH, A. – HOLUBOVÁ, V. – AMORIM, B. & PLAUTER, A. (2023): The importance of whistleblowers for the organization’s security system. Security Forum, 2022, ISSN: 2544-1809 DOI: 10.26410/SF_2/22/12
ÚJ JOGTÁR KOMMENTÁR, a 2023. évi XXV. törvény – a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról, Indokolás 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
