A 21. század turbulens változásai újra és újra írták az egyének és a szervezetek kompetenciáit, és működési kereteit. Olyan új fogalmak jelentek meg, mint a digitális tudatosság, a kiberbiztonság, de a kompetenciák sorra is átalakult. Az agilis gondolkodás is ezen változások szülöttje. Számos szervezet tér át napjainkban az agilis működésre, biztosítva ezzel a szervezete rugalmasságát, és helyét az egyre fokozódó turbulens versenyben. Az agilis szervezetek csak úgy lehetnek sikeresek, hogyha a belső támogatást megkapják ezekhez a folyamatokhoz. A jelenlegi változások azt mutatják, hogy a szervezetekben történő agilis transzformáció eredményesnek bizonyult abban az esetben, hogyha megfelelő támogató környezetet talál a szervezeten belül. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az egyéni agilis szemlélet ismeretét, és helyét a válaszadók szubjektív értékelése alapján. Munkánk során egy interkulturális összehasonlításra is vállalkozunk, meg kívánjuk nézni, hogy a különböző életkorú és végzettségű magyar, és arab kultúrkörbe tartozó válaszadók hogyan vélekednek az agilis szemléletről, annak ismeretéről, alkalmazásáról. Tanulmányunk célja az, hogy egy átfogó képet mutassunk és jövőre mutató célokat fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy az agilis gondolkodásmód, mint új kompetencia általánossá tudjon válni minden egyén életében.
XII. ÉVF. 2024. 4. SZÁM 33-39
DOI: 10.24387/CI.2024.4.6
A 2021-1.2.4-TÉT-2021-00042 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2021-1.2.4-TÉT pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2025/01/Controller_2024_4_6.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
BECK, K. – BEEDLE, M. – VAN BENNEKUM, A. – COCKBURN, A. – CUNNINGHAM, W. – FOWLER, M. & THOMAS, D. (2001): Manifesto for Agile Software Development. Retrieved from www.agilemanifesto.org
COBB, C. G. (2011): Making sense of agile project management: Balancing control and agility. Chichester, UK: John Wiley & Sons.
CSISZÁRIK-KOCSIR ,Á. (2023): The purposes and motivations of savings accumulation based on generational affiliation, financial education and financial literacy. Acta Polytechnica Hungarica, 20(3), 195-210.
CSISZÁRIK-KOCSIR, Á. – HUZDIK, K. – KESZEY, T. & GARAI-FODOR, M. (2021): What has become important during the pandemic? Reassessing preferences and purchasing habits as an aftermath of the coronavirus epidemic through the eyes of different generations. Acta Polytechnica Hungarica, 18(11), 49-74.
CSISZÁRIK-KOCSIR, Á. – VARGA, J. & GARAI-FODOR, M. (2022): External professional assistance for small and medium-sized enterprises to solving the challenges of the pandemic. In IEEE 20th Jubilee International Symposium on Intelligent Systems and Informatics (SISY 2022) (pp. 189-193). Subotica, Serbia.
DECARLO, D. (2014): eXtreme Project Management: Using leadership, principles, and tools to deliver value in the face of volatility. San Francisco: Jossey–Bass.
DOBOS, O. – VASA, L. & GARAI-FODOR, M. (2022): How Generation Z managers think about agility in a world of digitalization. In IEEE 20th Jubilee World Symposium on Applied Machine Intelligence and Informatics SAMI (pp. 207-212).
GARAI-FODOR, M. (2022): The impact of the coronavirus on competence, from a generation-specific perspective. Acta Polytechnica Hungarica, 19(8), 111-125.
GARAI-FODOR, M. & JACKEL, K. (2022): Motivational tools and incentives: Different generations, different needs at work. In A. SZAKÁL (Ed.), IEEE Joint 22nd International Symposium on Computational Intelligence and Informatics and 8th International Conference on Recent Achievements in Mechatronics, Automation, Computer Science and Robotics (CINTI-MACRo 2022) (pp. 167-170).
GARAI-FODOR, M. & POPOVICS, A. (2023): Analysing the role of responsible consumer behaviour and social responsibility from a generation specific perspective in the light of primary findings. Acta Polytechnica Hungarica, 20(3), 121-134.
GARAI-FODOR, M. – VASA, L. & JÄCKEL, K. (2023a): Characteristics of consumer segments based on perceptions of the impact of digitalisation. Decision Making: Applications in Management and Engineering, 6(2), 975-993.
GARAI-FODOR, M. – VASA, L. & JÄCKEL, K. (2023b): Characteristics of segments according to the preference system for job selection, opportunities for effective incentives in each employee group. Decision Making: Applications in Management and Engineering, 6(2), 557-580.
HASS, K. B. (2007): The blending of traditional and agile project management. PM World Today, 9(5), 1-8.
MCCRINDLE, M., & WOLFINGER, E. (2010). Generations defined. Ethos, 18, 8-13.
PÁL, E. & TÖRŐCSIK, M. (2013): Irodalmi áttekintés a Z generációról. Retrieved from https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/pal_torocsik_irodalmi_attekintes_a_z_generaciorol_2013.pdf
PRENSKY, M. (2001): Digital natives, digital immigrants. On the Horizon, 9(5). Retrieved from https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf
REEVES, T. C. & OH, E. J. (2007): Generation differences and educational technology research. In J. M. SPECTOR, M. D. MERRILL, J. J. G. VAN MERRIËNBOER, & M. DRISCOLL (Eds.), Handbook of research on educational communications and technology (pp. 295-303). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.
SPUNDAK, M. (2014): Mixed agile/traditional project management methodology – reality or illusion? Procedia – Social and Behavioral Sciences, 119, 939-948.
TARI, A. (2010): Y Generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Budapest: Jaffa Kiadó.
TARI, A. (2011): Z Generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban. Budapest: Tericum.
TÖRŐCSIK, M. – SZŰCS, K. & KEHL, D. (2014): Generációs gondolkodás – A Z és az Y generáció életstílus csoportjai. Marketing & Menedzsment, 48(Különszám 2), 3-15. Retrieved from https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/861
VARGA, J. & CSISZÁRIK-KOCSIR, Á. (2023): The emergence of a fair process and the differences in the long-term delivery of EU green policies and targets. In N. MALKHAZ (Ed.), Democracy, Rule of Law, and Human Rights in the European Union (pp. 139-153). Batumi: Shota Rustaveli State University.
