A szerzô az elméleti megközelítésében arra világít rá, hogy a vállalkozások törvényi keretek között mennyiben tudják szépíteni vagy rontani a képzôdô nyereséget, (számviteli, üzemtani) illetve rámutat arra is, hogy a controllereknek mire kell figyelemmel lenniük az adatok kiválasztása során, a kialakított számviteli eredmény mennyiben tudja eltorzítani a controlling-számítással kapott végeredményt.
Controller Info 2019. VII.évf.(1) szám 19-23.
10.24387/CI.2019.1.4
Bevezetés
A megközelítésbôl adódóan az erre való törekvés miatt néha furcsa helyzeteket teremt a vállalati számviteli gyakorlat. Általánosságban elmondható, hogy sok vállalkozás menedzsmentjét, az ügyvezetôket, a pénzügyi vezetôket és a könyvelôket foglalkoztatja, hogy miként lehet azt elérni, hogy kedvezôbb (vagy néha éppenséggel kevésbé kedvezô) képet mutasson a vállalkozás éves beszámolója. Hihetetlenül nagy és kreatív energiákat képes megmozgatni bennük az arra való törekvés, hogy olyan mérleget állíthassanak össze, amelyik megfelel a vállalkozás számviteli mérleg- eredménypolitikájának. Mindemellett az elôbb említett gondolat a vállalkozásról kialakítható vélemény szempontjából is meghatározó de sok esetben a controlling által végzett költségszámítás végeredményben döntôen a külsô számvitel, a könyvelés adatain, vagyis a mérleg és az eredménykimutatás számain nyugszik.
A könyvelési adatok „célirányú módosításához” sokszor nem várják meg az év végét. Már az évközi adatok kiszámításakor is élnek a törvény adta lehetôségekkel, például az értékcsökkenési és a készletértékelési módszer célzatos megválasztásával.
Egyáltalán nem biztos, hogy ezeknek a variációknak közük van a költségszámításban leképezendô valósághoz, mégis gyakran elôfordul, hogy a kozmetikázott adatokat a controlling interfészen keresztül válogatás nélkül átveszi.
A vezetôi számviteli kutatások alátámasztották azt, (Zéman et. al 2016) hogy a költségszámítási adatok – a valós gazdasági helyzet helyett – a törvényi „kiskapuk” kihasználásával „elôvarázsolható” képet tükrözzék vissza. Mindenképpen szükséges, hogy a controller az éves beszámolóban felismerje az adattartalmat (és azok kapcsolódási pontjait), ismerni kell a könyvviteli, számviteli alapfogalmakat és összefüggéseket,
így a külsô számvitelt, az értékelési és amortizáció elszámolási lehetôségeket. A magyar törvény szinkronban az IFRS-ekkel értelmezi ezeknek a szabadság fokát.
Irodalomjegyzék
Borbély K.–Pataki L.–Polyák I. (2013): A számviteli politika és a vezetôi számvitel lehetséges összefüggései. Controller Info I. évf. 7. szám. pp. 22-26.
Böcskei E.–Bács Z.–Fenyvesi V.–Tarnóczi T. (2015): Kockázati tényezôk lehetséges elôrejelzése, a gazdálkodás felelôsségének kérdése a számviteli beszámolóból nyerhetô adatok tükrében. Controller Info III. évf. 3. szám pp.7-14.
Böcskei E. (2014): A számviteli politika elôtérbe kerülése – a belsô számvitel információtartalma, mint a vezetôi számvitel alapja. Controller Info II. évf. 2. szám pp.38-43.
Fenyvesi V. (2014): Pénzügyi mutatók szerepe a vezetôi döntéshozatalban. Controller Info II. évf. 3. szám pp. 49-53.
Kondorosiné J. K.–Baráth N. (2013):Vállalatirányítási filozófia, versenyképességet megalapozó módszerek, elvek alkalmazása a multinacionális vállaltok gyakorlatában. Controller Info I. évf. 4. szám pp. 2-7.
Lentner Cs. (2013): Enforcement of the Principle of Going Concern: with Special Regard to Public Service Providers. In. Hyránek, Eduard, Nagy, Ladislav (eds.). Zborník Vedeckych Statí: Priebezne Vysledky Riesenia Grantovej ulohy VEGA c. 1/0004/13. Aktuálne trendy a metódy vo financnom riadeni podnikov a ich vplyv na financnu stability podniku. Bratislava, Vydayatelstv Ekonóm, pp. 9-17.
Lentner Cs. (2014): A vállalkozás folytatása számviteli alapelvérôl. In. Gazdaság és Jog, Vol. XXII. No. 3. pp. 3-8.
Lentner Cs. (2015): A vállalkozás folytatása számviteli alapelvének érvényesülése közüzemi szolgáltatóknál és költségvetési rend szerint gazdálkodóknál – magyar, európai jogi és eszmetörténeti vonatkozásokkal. In. Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás. Szerk. Lentner Csaba, NKE, pp. 763-783.
Méhesné B. Sz.–Hágen I. Zs. (2014): A vállalati controlling alkalmazásának jelentôsége. Controller Info II. évf. 1. szám pp.33-35.
Musinszki Z. (2013): Mit mutat a mérleg? A hányados elemzés alapjai és buktatói I.rész. Controller Info I. évf. 12. szám pp.20-26.
Pál T. – Várkonyiné Juhász M. – Füredi-Fülöp J. (2015): A könyvvizsgáló és a vállalati mûködés. Controller Info III. (4) pp.15-21.
Róth J.–Adorján Cs.–Bába Á.–Mikáczó É.–Lukács J.–Bosnyák J.– Gulyás É.–Gyenge M.– Hôs A.–Joó Á.–Kardosné Birkás A.–Kissné Becsei A.–Pavlik L.–Serfôzô Gy. – Stafira Zs.–Szabóné Veres T. (2004): Üzemgazdasági számvitel. Saldo Budapest.
Sisa K. – Veress A. (2014): A pénzügyi számvitelben rejlô lehetôségek az önkormányzati szektorban. SZAKma. 56. évf. 3. sz. pp 125-128.
Turner A. (2003): A tulajdonosi érték maximalizálásának lehetôségei Magyarországon PhD értekezés – Tézisgyûjtemény BKÁE, Budapest
Zéman Z. Tóth A. (2018): Stratégiai pénzügyi controlling és menedzsment. Akadémiai Kiadó p.211
Zéman Z.- Bács Z. –Lukács J.- Túróczi I. (2016): A pénzügyi kimutatásokból számítható mutatószámok korlátai. Controller Info II. né. pp.13-16.
