A TULAJDONOSI TŐKE ALAPÚ KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS, MINT ALTERNATÍV TŐKEGYŰJTÉSI LEHETŐSÉG (I. RÉSZ: KONTEXTUS, FOGALMI ÉS SZABÁLYOZÁSI ALAPOK)

Bár egyes nézetek szerint a napjainkban egyre népszerűbb közösségi finanszírozás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, tény, hogy széleskörű elterjedését az Internet tette lehetővé. Jelen tanulmány a közösségi finanszírozás egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának a vizsgálatára fókuszál. A kétrészes tanulmány első részében a tárgyalt témát tágabb kontextusba helyezve megvizsgálom a közösségi gazdaság jelenségét, majd a közösségi finanszírozás fogalmát, típusait a vonatkozó szakirodalom és szabályozás alapján. (A tanulmány második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú közösségi finanszírozás hazai felületén, a Tőkeportálon lezárult kampányok elemzésével.) Maga a közösségi gazdaság elnevezés egy rendkívül sokrétű, számtalan aspektust magába foglaló jelenséget takar; közülük a platform alapú modellekkel foglalkozom részletesebben, egyrészt, mert a közvélekedéssel ellentétben nagyon is mindennapjaink részét képezik (Google, YouTube, Booking, Amazon, stb.), másrészt a közösségi finanszírozás ezen belül jól elkülöníthető területet képez. Ezt követően bemutatom a közösségi finanszírozás főbb típusait. Bár e konstrukció tudományos igényű tárgyalására már magyar nyelven is történtek figyelemreméltó kísérletek, a téma aktualitását az adja, hogy egyrészt a vonatkozó európai uniós szabályozás értelmében 2023. november 10-ét követően csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók nyújthatnak közösségi finanszírozási szolgáltatást, másrészt a magyar nyelvű Tőkeportál (igaz, máltai leányvállalata révén) 2024. márciusában kapta meg az elvi tevékenységi engedélyt, így már a rég várt szabályozási keretek között működhet a crowdfunding e formája.

XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 52-59

DOI: 10.24387/CI.2025.3.10

A cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2025/10/CI_2025_3_10.pdf

IRODALMI FELDOLGOZÁS

ASQUIER, A. – DAUDIGEOS, T. – PINKSE, J. (2017): Promises and paradoxes of the sharing economy: An organizing framework. Technological Forecasting & Social Change, 125., 1–10. http://doi.org/gcsjqb

BACSI, M. (2022): közösségi finanszírozás helyzete Magyarországon (szakdolgozat). Pannon Egyetem, Zalaegerszeg. https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25902/1/bacsi_mih%C3%A1ly_2022jan_publikus.pdf

BELLEFLAMME, P. – LAMBERT, T. – SCHWIENBACHER, A. (2013): Crowdfunding: Tapping the right crowd, Journal of Business Venturing, No. 2011/32. https://doi.org/10.1016/j.jbusvent.2013.07.003

BOTSMAN, R. – ROGERS, R. (2011): What’s mine is yours. Harper Business, New York. ISBN: 9780061963544

BILLINGO.hu (2023): 5+1 tipp, hogyan vedd rá ügyfeled az adományozásra. 2023.07.18. https://www.billingo.hu/blog/olvas/51-tipp-hogyan-vedd-raugyfeled-az-adomanyozasra

BUCHER, E. – FIESELER, C. – LUTZ, C. (2016): What’s mine is yours (for a nominal fee) – Exploring the spectrum of utilitarian to altruistic motives for Internet-mediated sharing. Computers in HumanBehaviour, 62., 316–326. http://doi.org/f8tt72

DUDÁS, G. – BOROS, L. (2019): A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái. Tér és Társadalom, 2019/1. 107-130. https://doi.org/10.17649/TET.33.1.3058

ESTELLÉS-AROLAS, E. – NAVARRO-GINER, R. – LADRÓN de GUEVARA, F. G. (2015): Crowd-sourcing Fundamentals: Definition and Typology. In: Garrigos-Simon, F. J. – Gil-Pechuán, I. – Estelles-Miguel, S. (Eds.): Advances in crowdsourcing. Springer International Publishing. pp. 33–48. doi:10.1007/978-3-319-18341-1_3.

GANSKY, L. (2010): The mesh: Why the future of business is sharing. Penguin, London. eISBN: 978-1-101-46461-8.

GÁRDOS (2017): Gárdos, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda: A közösségi finanszírozás jogi aspektusai. Fintechzone.hu, 2017.06.20. https://fintechzone.hu/a-kozossegi-finanszirozas-jogi-aspektusai/

GIGER, S. (2015): Erste Schweizer Bank versuchts mit Schwarmfinanzierung. tagesanzeiger.ch 2015.02.05. https://hub.hslu.ch/retailbanking/wp-content/uploads/sites/7/2014/02/05.02.2015_Tages-Anzeiger.pdf

GERE, A. (2024): Közösségi finanszírozás. 2024. 05. 04. https://financera.hu/szemelyes-penzugyek/cikkek/kozossegi-finanszirozas/#Ingatlanok_kzssgi_finanszrozsa

GOUDIN, P. (2016): The cost of non-Europe in the sharing economy – Economic, social and legal challenges and opportunities. European Parliament http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ STUD/2016/558777/EPRS_STU(2016)558777_EN.pdf

GRABHER, G. – KÖNIG, J. (2020): Disruption, Embedded. A Polanyian Framing of the Platform Economy. Sociologica, 14(1), 95–118. https://doi.org/10.6092/issn.1971-8853/10443

HARCZI, B. (2023): Mi is az a P2P-hitelezés, és miért egyre népszerűbb? 2023. július 13. https://corvinak.hu/velemeny/2023/07/13/mi-is-az-a-p2p-hitelezes-es-miert-egyre-nepszerubb

HOLD LEXIKON (é.n): Közösségi finanszírozás. https://hold.hu/lexikon/kozossegi-finanszirozas-oldalak-magyarorszag/

JOLMES, M. (2021): Crowdfunding. Historische Entwicklungslinien und Case Studies. Nomos, 2021. ISBN 978-3-8487-7157-8.

KALÓZ, E. (2015): A közösségi gazdaság: elméleti megfontolások és a gyakorlat jellemzői. Információs társadalom, 2015/1. 44-67. o. https://dx.doi.org/10.22503/inftars.XV.2015.1.3

KIM, K. – HANN, I.-H. (2017): Housing Prices, Collateral, and online Crowdfunding. Robert H. Smith School Research Paper, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2334590.

KLEEMANN, F. – VOß G. G. – RIEDER K. (2008): Un(der)paid Innovators: The Commercial Utilization of Consumer Work through Crowdsourcing. Science, Technology & Innovation Studies, volumen 4, pp. 5-26. http://dx.doi.org/10.17877/DE290R-12790

KORPONAI, P. (2016): Kockázati tömeg, avagy a részesedés alapú tömegfinanszírozás felemelkedése. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, 2016. http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Korponai_Peter.pdf

KUTI, M. – HORNYÁK, M. (2017): A technológiai közösségi finanszírozás trendjei. Külgazdaság, LXI. évf., 2017. május–június, 28–45. o. https://kulgazdasag.eu/api/uploads/Kuelg_5_6_4_hornyak_7c0e96495e.pdf

KUTI, M. – GALAMBOSNÉ, TISZBERGER M. – CZIGLER, E (2018): Magyarországról indított közösségi finanszírozású kampányok. A Kickstarter-platform esete. Közgazdasági Szemle, 2018. február, 206-225. o. http://real.mtak.hu/74015/1/05_Kuti3_u.pdf

LEE, F. – SORENSON, O. (2016): Financing by and for the masses: California, an introduction to the special issue on crowdfunding. Management Review, 58(2), 5e19., 58(2), pp. 5–19. DOI: 10.1525/cmr.2016.58.2.5

LENZ, R. (2016): Peer-to-Peer Lending: Opportunities and Risks. European Journal of Risk Regulation, 7(4), 688-700. doi: 10.1017/S1867299X00010126

MAGYAR NEMZETI BANK (2019): Pénzügyi innováció és stabilitás. A Magyar Nemzeti Bank FinTech Stratégiája. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-fintech-strategia-final.pdf

MARTIN, C. J. (2016): The sharing economy: A pathway to sustainability or a nightmarish form of neoliberal capitalism? Ecological Economics, 121., 149–159. http://doi.org/gdf45s

MÓRICZ, P. (2016): A sharing economy üzleti modellje: Airbnb és Uber típusú megosztáspiacterek. In: Megosztás alapú gazdaság és társadalom: futó divat vagy új korszak? Konferenciaelőadás, Digitális Jólét Program. https://real.mtak.hu/79312/1/MoriczPeter_DJP_A_sharing_economy_uzleti_modellje_szoveges.pdf

MURILLO, D. – BUCKLAND, H. – VAL, E. (2017): When the sharing economy becomes neoliberalism on steroids: Unravelling the controversies. Technological Forecasting & Social Change, 125., 66–76. http://doi.org/gcsjp8

PARAGH, B. (2016): Versenyképességi kihívások és lehetséges gazdaságpolitikai válaszok a sharing economy világában. Polgári Szemle, 2016/4-6. 42-54. o. https://polgariszemle.hu/images/content/pdf/psz_2016._4-6.szam.pdf

PIAC&PROFIT (2013): Sűrű fillér, avagy hogyan működik a tömegfinanszírozás. 2013. június 13. https://piacesprofit.hu/cikkek/penz/suru-filler-avagy-hogyan-mukodik-a-tomegfinanszirozas.html

POLGÁR, Á. (2020): Platform – egy szó aminek megannyi jelentése közül nekünk egyet jelent. 2020. július 20. Elérhető: https://kontenertechnika.hu/2020/07/20/platformegy-szo-aminek-megannyi-jelentese-kozul-nekunk-egyet-jelent/

PUSCHMANN, T. – ALT, R. (2016): Sharing economy. Business & Information Systems Engineering, 1., 93–99. http://doi.org/c2hg

SELLONI, D. (2017): New forms of economies: Sharing economy, collaborative consumption, peerto-peer economy. In: CoDesign for public-interest services. Research for development. Springer, Cham, 15-26. http://doi.org/c2hn

SFC (2024): Why Is Building Community Important For Your Crowdfunding. 2024.04.19. https://www.sendfromchina.com/NewsCenter/why-isbuilding-community-important-for-your-crowdfunding.html

SZABÓ, K. (2022): Platformok, mint a közösségi gazdaság alapjai. In: Schuchmann, Júlia (szerk.): Település – adat – tervezés. Társadalmi és gazdasági kihívások a Big Data korában. Kecskemét, Magyarország: Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ (2022) Paper: 05.004 , 9 p.

SZEGEDY, K. F. (2024): Rögös utakon: a közösségi finanszírozás helyzete Magyarországon. Fintech.hu, 2024. 07. 19. https://fintech.hu/rogos-utakon-akozossegi-finanszirozas-helyzete-magyarorszagon/

VERBRAUCHERZENTRALE (2023): Crowdfunding: So funktioniert die Schwarmfinanzierung. 2023.06.21. Crowdfunding: So funktioniert die Schwarmfinanzierung. https://www.verbraucherzentrale.de/wissen/geld-versicherungen/sparen-und-anlegen/crowdfunding-so-funktioniert-die-schwarmfinanzierung-6670

WACHIRA, V. K. – WACHIRA, E. W. (2022): Tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás. Pénzügyi Szemle, 2022/1. 130-149. o. DoI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_1_8

WILSON, K. E. – TESTONI, M. (2014): Improving the role of Equity Crowdfunding in Europe’s capital markets. 2014/9. Bruegel Policy Contribution. Brussels: Breugel.https://www.bruegel.org/system/files/wp_attachments/pc_2014_09_crowd_.pdf

WIRTZ, J.– SO, K. K. F. – MODY, M. – LIU, S.Q. – HAE, H. – CHUN, E. (2019): Platforms in the Peer-to-Peer Sharing Economy. Journal of Service Management 30(4):452-483.

ZSARNÓCZKY-DULHÁZI, F. – KOPPER, B. – ZSARNÓCZKY, M. – DÁVID, L. D. (2022): A közösségi finanszírozás helye és szerepe a mai társadalmakban, különös tekintettel hazánkra és az egészségügyi kiadásokra. Civil Szemle, 2022/1. 41-56.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030. Első felülvizsgálat, 2023. december. https://cdn.kormany.hu/uploads/document/a/ae/ae6/ae6ddf3889f14153a81dbe7b089d7a60e3ff6312.pdf

Jogi aktusok:

Európai Unió

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek felszabadítása az Európai Unióban, COM (2014) 172 Final. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021DC0720

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve ( 2014. május 15. ) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról. https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj/hun

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról. https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?uri=CELEX:32020R1503

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2225 irányelve (2023. október 18.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32023L2225

Amerikai Egyesült Államok

Jumpstart Our Business Startups Act, Public Law 112–106 112th Congress. Apr. 5, 2012. https://www.govinfo.gov/content/pkg/PLAW-112publ106/pdf/PLAW-112publ106.pdf