Az értékpapírosítás újraszabályozása az Egyesült Államokban a 2007-2009-es subprime válságot követôen

Az Egyesült Államokban az értékpapírosítás a 2007-2009-es subprime válság során különösen negatív szerepet töltött be. A szerzõ az értékpapírosítás (újra)szabályozásakor azt vizsgálja, hogy mennyiben sikerült egy hatékony szabályozást a jogalkotó létrehoznia, mely nemcsak csökkenti az értékpapírosítás negatív szerepet, de annak kialakulását meg is tudja elõzni.

Controller Info 2020. VIII.évf.(1) szám 39-42.

DOI: 10.24387/CI.2020.1.8

 

1. Bevezetés
Az értékpapírosítás jelentõs mértékben hozzájárult a 2007-2009-es subprime válság által okozott gazdasági és társadalmi károkhoz. Ennek a negatív hatásmechanizmusnak a mûködését részletesen kivizsgálta az Egyesült Államok Pénzügyi Válságot Vizsgáló Bizottságának a jelentése a pénzügyi válság okairól szóló elemzésében. (The Financial Crisis, 2011) Ez azért fontos tény, mert az értékpapírosítás 2007-2009-es válságot követõ (újra)szabályozásakor az egyik alapvetõ szempont volt mind az Egyesült Államokban, hogy az értékpapírosítás a krízishelyzetekben betöltött hasonló negatív szerepe ne ismétlõdhessen meg és egy hatékony szabályozást (Visegrády, 2017; Visegrády, 2014) hozzon létre a jogalkotó.
A továbbiakban az Egyesült Államok szabályozói megoldásait elemzi a szerzõ a tekintetben, hogy a fenti kihívásoknak mennyiben sikerült megfelelnie az Egyesült Államokban a jogalkotónak. (Schwartz, 2015-16)

 

Felhasznált irodalom
KECSKÉS András – HALÁSZ Vendel: A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás kapcsán jelentkezõ prospektusfelelõsség és kezelése Európai Jog 2012, 12. évf. 4. szám pp. 17-29.
KECSKÉS, András – HALÁSZ, Vendel: Ajánlati struktúra a kezdeti nyilvános részvénykibocsátásoknál Jogelméleti Szemle, 2013, 14. évf.: 2. szám, pp. 44-49.
KETTERING, C., Kenneth: Securitization and Its Discontent. The Dynamics of Financial Product Development, 29 Cardozo L . Rev. 1553 (2018) pp 1632-1661
KREBSZ, Krausz: Securitization and structured finance post credit crunch A best pactice deal lifecycle guide John Wiley & Sons Ltd. 2011 pp. 17-18.
LENTNER, Csaba – ZÉMAN, Zoltán: A pénzügyi válság bankszabályozási controll elveinek meghatározóbb történeti elvei Európai Jog 2017. január pp 8-14.
LENTNER, Csaba: A jegybanki szabályozás tanulságai a 2008-2015-ös idõszakról – nemzetközi összehasonlító elemzés Gazdaság és Jog 2018, 26. évf. 3. szám pp 6-11.
SCHWARCZ, Steven L.: Securitization and Post-crisis Financial Regulation 2015-2016 101 Cornell L. Rew. Online page 115

Szilovics, Csaba: Az erkölcs szerepe a jogkövetésben különös tekintettel az adójogra JURA 1997. 4 évf. 2. szám pp. 1-4.
SZILOVICS, Csaba: Az optimális adórendszer feltételeirõl 2015,
Lentner Csaba (szerk.) in Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás pp 281-310.
SZUCHY Róbert: Az Európai Unió összefonódás-ellenõrzési rendszere a jogbiztonság tükrében Gazdaság és Jog 2010 18.
évf. 7-8 szám pp 32-40.
SZUCHY Róbert: Végelszámolási eljárás, egyszerûsített végelszámolás: 32. tétel In: Sándor, István (szerk.) Jogi személyek, gazdasági jog Budapest, 2016, pp 300-308.
The Financial Crisis Inquiry Commission of the United States of America: The Final Report on the National Commission on the Causes of the Financial and Economic Crisis in the United States The Financial Crisis Inquiry Report, Official Government Edition Submitted by the Financial Crisis Inquiry Commisssion Pursuant to Public Law III-21 January 2011
VISEGRÁDY, Antal: A jog hatékonyságának normatív alapjai In: Kondorosi, Ferenc; Visegrády, Antal – A jog kultúrája és etikája 2014 pp 184-188
VISEGRÁDY, Antal: A jogi kultúra és a joghatékonyság értelmezési keretei JURA, 2017, 23. évf. 2. szám pp. 238-254.
ZÉMAN, Zoltan – KALMÁR, Péter – LENTNER, Csaba: Evolution Of Post-Crisis Bank Regulations And Controlling Tools: A Systematic Review From A Historical Aspect Banks And Bank Systems 2018 13. évf. 2. szám pp. 130-140.