A piacvezető vállalkozások nem pénzügyi jelentései ezidáig önkéntes többletinformáció nyújtásnak voltak minősíthetők, ami bizonyította ezen cégek elkötelezettségét a jövőbeni fenntarthatóság iránt. 2022-ben az Európai Tanács hivatalosan is elfogadta a Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet, amely alapján az EU-ban működő vállalatok egyre szélesebb körének kell jelentenie lépcsőzetesen nem-pénzügyi számaikról. Tanulmányunkban azokra a 2023-ban már több éve tőzsdei cégekre fókuszáltunk, amelyek törvényi kötelezettség nélkül is már ekkor ESG típusú jelentésekkel igazolták, hogy hosszú távon fontosnak ítélik ezeket a törekvéseket. Hipotézisként fogalmaztuk meg, hogy e vállalati kör piaci értékmutatói pozitívabb és egyúttal reálisabb befektetői értékítéletet tükröznek vissza a kontrollcsoportéhoz képest, amely viszont az eredményeink alapján csak a P/BV mutatóinál mutatkozott meg magas statisztikai valószínűséggel. Bár átlagosan a befektetők reálisabban ítélték meg az ESG jelentést készítő vállalatokat, összességében ezek a különbségek statisztikailag még nem voltak szignifikánsak.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 2-8
DOI: 10.24387/CI.2024.3.1
A cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2024/12/Controller_2024_3-1.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
BARKO, T. – CREMERS, M. – RENNEBOOG, L. (2022): Shareholder engagement on environmental, social, and governance performance. Journal of Business Ethics, 180(2), 777-812. https://doi.org/10.1007/s10551-021-04850-z
BOKOR, L. (2022): ESG-kötvények és-alapok szabályozói-piaci trendjei, valamint a szuverének egyes kapcsolódó kockázatai. Hitelintézeti Szemle/Financial And Economic Review, 21(4), 152-181. http://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.152
CZIRÁKI, G. – HACKL, J. (2023): Az ellátási láncok fenntartható pénzügyi adaptációja–rövidtávú fizetési kötelezettségek finanszírozása. https://doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s4a_Cziraki_Hackl
EDMANS, A. (2023): The end of ESG. Financial Management, 52(1), 3-17. https://doi.org/10.1111/fima.12413
FÜREDI-FÜLÖP, J. (2022): Nem pénzügyi információk térnyerésének lehetséges hatása a könyvvizsgálati elvárási résre. Pénzügy-számvitel füzetek VI. 2022. ISBN 978-615-5626-81-4
GYURA, G. (2020): ESG és bankszabályozás: Haladni kell a korral. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 372-391. https://doi.org/10.33926/GP.2020.4.1
HORNBERGER, K. (2023): The difference between ESG and impact investing and why it matters. In Scaling Impact: Finance and Investment for a Better World (pp. 93-112). Cham: Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-031-22614-4_8
HORVÁTH, D. (2022): FinTech és blockklánc alapú megoldások alkalmazási lehetőségei a zöld pénzügyekben. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 53(4), 41-54. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.04
HÜBEL, B. – SCHOLZ, H. (2020): Integrating sustainability risks in asset management: the role of ESG exposures and ESG ratings. Journal of Asset Management, 21(1), 52-69. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3091666
KIM, Y. – JANG, H. – SEOK, J. (2024): Uncovering the Relationship between ESG Practices and Firm Value: The Role of Reputation and Industry Sensitivity. Asia Marketing Journal, 25(4), 207-218. https://doi.org/10.53728/2765-6500.1620
KPMG (2021): Can capital markets save the planet? (kpmg.com) Letöltés dátuma: 2024.04.30.
KRUEGER, P. – SAUTNER, Z. – TANG, D. Y. – ZHONG, R. (2021): The effects of mandatory ESG disclosure around the world. Journal of Accounting Research. https://doi.org/10.1111/1475-679X.12548
LAKATOS, V. (2023): Fenntarthatóság, felelőségvállalás, tőkepiaci értékítélet. Gazdálkodás, 67(5), 425-442. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.5.t.pp_425-442
LANDIER, A. – LOVO, S. (2020): ESG Investing: How to optimize impact?. HEC Paris Research Paper No. FIN-2020-1363. https://doi.org/10.2139/ssrn.3508938
LEE, M. T. – RASCHKE, R. L. – KRISHEN, A. S. (2022): Signaling green! firm ESG signals in an interconnected environment that promote brand valuation. Journal of Business Research, 138, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.08.061
MÁRKUS, M. (2023): A társadalmi felelősségi pontszámok és a működési kockázat kapcsolata kockázati kategóriák szerint. Közgazdasági Szemle, 70(7-8), 746-771. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.7-8.746
MING, A. – ROWELL, I. – LEWIN, S. – ROUSE, R. – AUBRY, T. – BOLAND, E. (2021): Key messages from the IPCC AR6 climate science report. Cambridge Open Engage. doi:10.33774/coe-2021-fj53b
OECD (2024): Global Debt Report 2024: Bond Markets in a High-Debt Environment, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/91844ea2-en.
OGACHI, D. – ZÉMAN, Z. (2020): Corporate social responsibility and firm value protection. International Journal of Financial Studies, 2020, 8.4: 72. https://doi.org/10.3390/ijfs8040072
PRIEM, R. – GABELLONE, A. (2024): The impact of a firm’s ESG score on its cost of capital: can a high ESG score serve as a substitute for a weaker legal environment. Sustainability Accounting, Management and Policy Journal. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4286057
RAMIREZ, A. G. – MONSALVE, J. – GONZÁLEZ-RUIZ, J. D. – ALMONACID, P. – PEÑA, A. (2022): Relationship between the cost of capital and environmental, social, and governance scores: Evidence from latin america. Sustainability, 14(9), 5012. https://doi.org/10.3390/su14095012
REDONDO ALAMILLOS, R. – DE MARIZ, F. (2022): How can European regulation on ESG impact business globally?. Journal of risk and Financial Management, 15(7), 291. https://doi.org/10.3390/jrfm15070291
SENADHEERA, S. S. – WITHANA, P. A. – DISSANAYAKE, P. D. – SARKAR, B. – CHOPRA, S. S. – RHEE, J. H. – OK, Y. S. (2021): Scoring environment pillar in environmental, social, and governance (ESG) assessment. Sustainable Environment, 7(1), 1960097. https://doi.org/10.1080/27658511.2021.1960097
SEREG, P. (2022): A nemzetközi szervezetek és a pénzügyi szektor klímavédelemmel kapcsolatos tevékenysége. Fontes Iuris, 8(2), 39-45.
SIGNORI, S. – SAN-JOSE, L. – RETOLAZA, J. L. – RUSCONI, G. (2021): Stakeholder value creation: Comparing ESG and value added in European companies. Sustainability, 13(3), 1392. https://doi.org/10.3390/su13031392
SILVOLA, H., – LANDAU, T. (2021): Sustainable investing: Beating the market with ESG. Cham: Palgrave macmillan. ISBN 978-3-030-71488-8 ISBN 978-3-030-71489-5 (eBook) https://doi.org/10.1007/978-3-030-71489-5
STEMPLER, B. (2021): ESG-befektetés: Az ESG-értékelések alkalmazása smart beta stratégiában. Hitelintézeti szemle/financial and economic review, 20(2), 91-116. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.2.91116
SZEMÁN, J. (2023): Zöld pénzügyekkel a fenntartható gazdaságért. Pénzügy-számvitel füzetek VII. 2023, 8. 93-103. ISBN 978-963-358-318-0
SZEPESI, N. J. (2020): Válságálló-e a fenntartható befektetés?: ESG-részvényportfóliók válságidőszaki teljesítményének vizsgálata. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 500-520. https://doi.org/10.33926/Gp.2020.4.8
TILL, G. (2021): Mennyire válságállóak a fenntarthatóságot és felelős vállalatvezetési szempontokat figyelembe vevő befektetések? Amerikai empirikus vizsgálat= How crisis resistant are the investments that take ESG aspects into consideation? (Doctoral dissertation, BCE).
