Az Európai Unió a világgazdaság egyik fontos szereplõje az Egyesült Államok és Japán mellett. A kutatásban az Európai Unió 28 tagországa külkereskedelmi kapcsolatainak az elemzése a legfontosabb kutatási téma. A tagországok közötti külkereskedelmi kapcsolatok kiemelt jelentõségûek.
Controller Info 2020. VIII.évf.(1) szám 34-38.
DOI: 10.24387/CI.2020.1.7
Bevezetés
A kutatás kitér arra, hogy ennek alapján mely országok tudtak jelentõsebb külkereskedelmi cserearány alakulást elérni és az exportorientált gazdasági stratégia mely országok esetében volt kedvezõbb. A külkereskedelem és a külkereskedelmi kapcsolatok elemzése kiemelten fontos (Vásáry et al. 2013, Vásáry-Vasa 2015, Vasa 2003), mert ennek révén válik lehetõvé a termelõk számára – kezdve a kis- és középvállalkozásoktól egészen a vállalkozásokig, vállalatokig, valamint a transznacionális társaságokig – a termelési költségek és a tõkék megtérülése, továbbá a remélt és lehetséges többlet-ár bevételek és a profit realizálása (bõvebben Vakhal 2016).
A munkahelyek és az export növekedését célzó beruházási aktivitáshoz, a jól mûködõ bankrendszer és a bank-kontrolling ellenõrizze a bankokhoz kapcsolódó kontrolling tevékenységet (Zéman et al., 2000), így fejlessze és biztosítsa a feladataik megfelelõ tervezést, amely elsõdlegesen a piaci kockázatot jelentse, strukturálja a jövedelmi lehetõségeket és növelje a bank potenciálját (Kalmár et al, 2015). Amellett, hogy szükséges más ágazatok fejlesztésével (Tóth et al 2014) a népesség vidéken tartását biztosítani, illetve a népesség vásárlóerejét szinten tartva, megfelelõ foglalkoztatási politikát kialakítani (Magda S, et al, 2017; Magda R, 2017), a mezõgazdaság fejlesztésével az export növekedése is elõmozdítható. Erre hasznos példákat nyújtanak a magyarországi és a német mezõgazdasági jellemzõkre vonatkozóan a korábbi elemzések is. A (Széles et al, 2014; Zsarnóczai 1996; Szabó-Zsarnóczai 2004). Emellett a mezõgazdasági termelés hatékonyságának növelése fontos, mert ezzel a jövedelmezõség mellett a versenyképes export lehetõségek is kedvezõbbekké válhatnak (bõvebben Zsarnóczai – Zéman, 2018).
Felhasznált Irodalom
Csallner A E (2015): Bevezetés az SPSS statisztikai programcsomag használatába. Jegyzet. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar, Szeged, p. 133
Horváth, Zs – Szakács, A – Szakács, Zs (2018) Innovation driven by Change Leadership In: Zéman, Z; Magda, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Magyarország : Copy & Consulting Kft., pp. 126-134., 9 p.
Kalmár P – Zéman Z – Lukács J (2015): Bankcontrolling marketing szemléletben: Alkalmazott statisztika a kontrolling szolgálatában (Bank-controlling marketing conceptions: adapted statistics for aim of controlling). HITELINTÉZETI SZEMLE /Credit Institutional Review/ 14:(4) pp. 108-123.
Lentner, Cs (2010): The Macro-Economical Environment of Public Accountancy and Financial Regulation. ECONOMY AND SOCIETY 1-2: pp. 121-132.
Magda S, Marselek S, Magda R. (2017): Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak képzettsége és a jövõ igénye. Gazdálkodás 61. évf/year. 5. sz/number. pp. 437-458. (Skill of employees in agricultural industry and the demand of the future, Agricultural Management)
Magda R. (2017): The role of human resource management 1 in the rural area in Hungary Social and Economic Revue 151, 33-38. pp.
Porter M E (2000): Locaion, Competition, and Economic Development: Local Clusters in a Global Economy. Economic Development Quaterly (No. 1) 15-34. pp.
Szabó, L – Zsarnóczai, J S (2004): Economic conditions of Hungarian agricultural producers in 1990s. AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMIKA 50 : 6 pp. 249-254. , 6 p.
Szakács, A. – Szakács, ZS. – Horváth, Zs. (2018) The importance of financial consumer protection In: Zéman, Z; Magda, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Magyarország : Copy & Consulting Kft., (2018) pp. 177-183. , 7 p.
Széles, Zs – Zéman, Z – Zsarnóczai, J S (2014): The developing trends of Hungarian agricultural loans in term of 1995 and 2012: (magyarul: A magyar mezõgazdasági hitelek fejlõdési trendjei 1995 és 2012 közötti idõszakban) AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMIKA 60:(7) pp. 323-331.
Tóth, G. – Dávid, L. – Vasa, L (2014): The role of transport in European tourism flows. ACTA GEOGRAPHICA SLOVENICA 54 (2) pp. 311-320.
Vakhal P. (2016): A hozzáadott érték kereskedelem tendenciái az OECD országokban. Kopint-Tárki, Konjunktúra Kiadó Intézet Budapest, www.kopint-tarki.hu 54. p.
Vasa, L. (2003) A magyar agrárpolitika helyzete és az Európai integrációval kapcsolatos kihívások. POLITIKAI ELEMZÉSEK III. évf. : 2. pp. 29-56.
Vásáry, M ; Vasa, L ; Baranyai, Zs (2013): Analysing competitiveness in agro-trade among Visegrad countries. ACTUAL PROBLEMS OF ECONOMICS 150 : 12 pp. 134-145.
Vásáry, M – Vasa, L (2015): Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében. KÜLÜGYI SZEMLE 14 (1) pp. 117-140.
Zéman Z. – Tóth A.- Véry Z.- Fónagy Á. P.- Szakács A. (2000): A szervezeten belüli controlling differenciálódása a controlling metodika standardizálása mellett, VISION 2000 Tudományos napok; SZIE Gödöllõ, 358-365. pp
Zsarnóczai J S – Zéman Z (2019): Output value and productivity of agricultural industry in Central-East Europe. AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMIKA 65 : 4 pp. 185-193. , 9 p.
Zsarnóczai J. S (1996): Németország mezõgazdasági helyzete az 1990-es évek elsõ felében. STATISZTIKAI SZEMLE 74:(3) pp. 230-238.
