Az itányítópultok (dashboardok) néhány lehetséges alkalmazása a közszférában

Napjainkban az egyre növekvô információ mennyisége miatt az adattárolás, elemzés, a legfontosabb trendek gyors áttekintése kulcsfontosságú. Ehhez szükségesek olyan módszerek, mint az irányítópultok, amelyek révén a legfrissebb adatok, a fontosabb mutatószámok akár pillanatok alatt is elérhetôek.

Controller Info 2020. VIII.évf.(1) szám 31-33.

DOI: 10.24387/CI.2020.1.6

 

Az irányítópultok alkalmazása rendkívül elterjedt és népszerû az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában a közszférában is, amíg nálunk csupán néhány példát ismerünk felhasználására a közszféra szervezeteinél. E cikk célja éppen ezért legfôképpen az, hogy kedvet csináljon ezeknek a privát szférában már jól ismert módszereknek a szélesebb körben történô alkalmazásához illetve elterjedéséhez a magyar közszférában
is.
Az irányítópultok az utóbbi években váltak egyre népszerûbbé, mint egyedülállóan hatékony eszközök a fontos információk áttekintésére. Bár a mûszerfalak potenciálisan nagy teljesítményûek, ennek a lehetôségnek a kiaknázása azonban csak ritkán valósul meg a gyakorlatban. A világ legnagyobb megjelenítési technológiája nem oldja meg mindezt, ha valaki nem kellôen alapos a vizuális megtervezésekor. Ha a mûszerfal
nem mondja el pontosan, mit kell tudnia a felhasználóknak egy pillanat alatt, akkor azok soha nem fogják használni, még akkor sem, ha csodálatos mérôeszközökkel, mérôszámokkal és látványos ábrákkal lesz tele aggatva (Few, 2006). A mindennapi életben a mûszerfal egy olyan jármûvezetôi
kezelôpanel, amely révén a vezetô folyamatosan láthatja, hogy mi történik menetközben, és a különféle kezelôszervek révén beavatkozhat a folyamatokba, ha azt szükségesnek véli. A kontrolling területén a mûszerfalak, „egy vagy több cél eléréséhez szükséges legfontosabb információk vizuális megjelenítését jelenti, összevonva és egy képernyôn elrendezve, hogy az információk egy pillanat alatt átláthatóak legyenek” (Few, 2006:34).

 

Felhasznált irodalom
Allio, M. K. (2012). Strategic dashboards: Designing and deploying them to improve implementation. Strategy & Leadership, 40(5), 24–31.
Few, Stephen (2006). Information Dashboard Design. O’Reilly. ISBN 978-0-596-10016-2
Ganapati, S. (2011). Use of dashboards in Government. IBM Center for The Business of Government. p.44. http://federalnewsnetwork.com/wp-content/uploads/pdfs/080111_dashboard_report_ibm.pdf
GSS (2019): Public Service Data Dashboards. Trial website (Beta) April 2019 https://gss.civilservice.gov.uk/user-facingpages/ public-service-dashboards/
Matheus, R.- Janssen, M. – Maheswari, D. (2018): Data science empowering the public: Data-driven dashboards for transparent and accountable decision-making in smart cities. Government Information Quarterly 7 February 2018 https://doi. org/10.1016/j.giq.2018.01.006
Janssen, M., Matheus, R., & Zuiderwijk, A. (2015). Big and open linked data (BOLD) to create smart cities and citizens: Insights from smart energy and mobility cases. Electronic Government (pp. 79–90). Springer.
Maheshwari, D., & Janssen, M. (2014). Dashboards for supporting organizational development: principles for the design and development of public sector performance dashboards. Paper presented at the proceedings of the 8th international conference on theory and practice of electronic governance (pp. 178–185). ACM.
NHS (2019): https://digital.nhs.uk/

Orszag, P.(2009). Memorandum for the Heads of Executive Departments and Agencies. https://www.whitehouse.gov/ sites/whitehouse.gov/files/omb/memoranda/2009/m09-12. pdf
Rijksoverheid (2018): https://www.rijksictdashboard.nl/