A turizmus és az országbrand
Egy ország valós, gyakorlati megítélését többek között két gazdasági adat is mutatja: az érkező turisták és a vendégéjszakák száma és részesedése a bruttó nemzeti jövedelemben (GDP), illetve az országba érkező külföldi tőkebefektetések (FDI) alakulása. Nem mindegy tehát, hogy egy ország a külföldiek szemében milyen képet alakít ki magáról. Ugyanúgy, mint egy terméknél, vagy akár az egyes embereknél, a mások által kialakított vélemény azon a képen alapul, amelyet az ország magáról kifelé hitelesen megmutat. Ez a kép, amennyiben sikeres, minden területen növeli az ország versenyképességét. Ezért minden ország kénytelen a branding témájával foglalkozni. Kétrészes tanulmányunk ennek a széles területnek egy szeletére, a turizmus és az országbrand kapcsolatára fókuszált. A második részben a gazdaságstatisztika módszereivel modellt készítettünk, amellyel magyarázható az országbrand és a turizmus kapcsolata és kölcsönhatása.
A modellek készítéséhez nyilvánosan elérhető nemzetközi adatbázisok adatait használtuk. Sikerült kimutatnunk olyan területeket, amelyeken az elért javulás a turisztikai versenyképesség mellett az országbrand értékét is növeli.
XII. ÉVF. 2024. 4. SZÁM 40-46
DOI: 10.24387/CI.2024.4.7
Cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2025/01/Controller_2024_4_7.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
ADAMS, TOM (2011): The FutureBrand Country Brand Index. In F. M. Go & R. Govers (Eds.), International Place Branding Yearbook 2011 (pp. 92–101). Palgrave Macmillan UK. https://doi.org/10.1057/9780230343320_8
ANHOLT, S. (2006): The Anholt Nation Brands Index: Special report on Europe’s international image, Q2 2006, plus an update on the status of ‘Brand Denmark’. Place Branding, 2(3), 263–270. https://doi.org/10.1057/palgrave.pb.5990062
ARVIDSSON, A. (2005): Brands: A critical perspective. Journal of Consumer Culture, 5(2), 235–258. https://doi.org/10.1177/1469540505053093
BERRY, L. L. (2000): Cultivating Service Brand Equity. Journal of the Academy of Marketing Science, 28(1), 128–137. https://doi.org/10.1177/0092070300281012
BÖCSKEI, E. – DÉKÁN T-né ORBÁN, I. – BÁCS, Z. – FENYVES, V. (2017): Nemzeti sajátosságok az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésében. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA 59 : 2 pp. 22-24. , 3 p.
DOOLEY, G. & BOEIW, D. (2005): Place brand architecture: Strategic management of the brand portfolio. Place Branding, 1(4), 402–419. https://doi.org/10.1057/palgrave.pb.5990037
ERDEY, L. (2006): Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei, Competitio 5(3), 43–65. https://doi.org/10.21845/comp/2006/3/3
FAN, Y. (2006): Branding the nation: What is being branded? Journal of Vacation Marketing, 12(1), 5–14. https://doi.org/10.1177/1356766706056633
FÖLDVÁRI, P. – ERDEY, L. (2009): Do purchasing power and interest rate parities hold for the EUR/HUF exchange rate? A time-series analysis, ACTA OECONOMICA 59(3) 289–306, https://doi.org/10.1556/aoecon.59.2009.3.2
HAUGH, D. (2020, December 15). The true damage of COVID-19 to nation brands | Brand Finance. City Nation Place. https://www.citynationplace.com/the-true-damage-of-covid-19-to-nation-brands
HASSAN, S. & MAHROUS, A. A. (2019): Nation branding: The strategic imperative for sustainable market competitiveness. Journal of Humanities and Applied Social Sciences, 1(2), 146–158. https://doi.org/10.1108/JHASS-08-2019-0025
HE, J. – WANG, C. L. & WU, Y. (2020): Building the connection between nation and commercial brand: An integrative review and future research directions. International Marketing Review, 38(1), 19–35. https://doi.org/10.1108/IMR-11-2019-0268
HILDRETH, J. & ANHOLT, S. (2005): Aufstieg und Fall der Marke USA. Amerikas Image zwischen Absicht und Wahrnehmung (1., Aufl. edition). Redline.
KINNWALL, A. (2017): The Differentiation of a Nation: The Swedish Nation Brand Management [Uppsala University]. http://urn.kb.se/resolve?urn=urn:nbn:se:uu:diva-339554
LEE, K.-M. (2011): Toward Nation Branding Systems: Evidence from Brand Korea Development. Journal of International and Area Studies, 18(1), 1–18. https://www.jstor.org/stable/43111488
MARTIN, J. (2020): FutureBrand Country Index 2020 (The FutureBrand Country Index, p. 83). FutureBrand. https://www.futurebrand.com/futurebrand-country-index-2020
SAAD, M. (2020): Key Elements of Nation Branding: The Importance of the Development of Local Human Capital in the UAE. In V. Pereira, M. Neal, Y. Temouri, & W. Qureshi (Eds.), Human Capital in the Middle East (pp. 227–251). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-42211-0_9
SCHULTZ, T. W. (1961): Investment in human capital. The American Economic Review, 51(1), 1–17. https://www.ssc.wisc.edu/~walker/wp/wp-content/uploads/2012/04/schultz61.pdf
STEENKAMP, J. – B. E. M. (2020): Global Brand Building and Management in the Digital Age. Journal of International Marketing, 28(1), 13–27. https://doi.org/10.1177/1069031X19894946
SZEKERES, A. & OORBÁN, I. (2019): Examination and control of the efficiency of enterprises operating within the health care sector. Corporate Ownership and Control 17 : 1 pp. 173-182. , 10 p.
SZWAJCA, D. (2017): The importance of reputation of a country in the process of building its competitive advantage on the global market. Zeszyty Naukowe Wyższej Szkoły Finansów i Prawa w Bielsku-Białej, 1, 99–114. https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=559453
What is the Brand-Nought (B0)? – Bloom Consulting. (n.d.). Retrieved 2 June 2022, from https://www.bloom-consulting.com/journal/what-is-the-brand-nought-b0/
