XIII.ÉVF.2025.2.SZÁM

A Negyedik Ipari Forradalom, a digitális technológia rohamléptékű fejlődése az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén felgyorsították életritmusunkat, átalakították kommunikációs és fogyasztási szokásainkat. Ez a tendencia hatással van a munka világára is. Megjelent egy új, globális generáció, melynek tagjai ma még nagyrészt iskolapadban ülnek, holnap azonban már megjelennek a munkaerőpiacon, ahol jövőre irányuló fókusszal keresik a rugalmas munkavállalási lehetőségeket, az alternatív megoldásokat. Mindez kihívás elé állítja az emberi erőforrás menedzsment szereplőit. A cikkben szakirodalmi forráselemzés alapján arra kívánok rávilágítani, hogy a digitális generáció munkaerőpiacra való belépésével vége van az egy tömegben kezelt munkavállalói rétegnek, új stratégiákra, megoldásokra van szükség a motiválás, ösztönzés, megtartás területén.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.2.10

A pénzügyi tudatosság szerepe napjainkban talán fontosabbnak tekinthető, mint bármikor az elmúlt évtizedek során, mivel a modern gazdasági környezetben a piaci volatilitás és az elérhető pénzügyi termékek komplexitása egyre nagyobb kihívást jelent a befektetők, illetve a befektetésre készülő emberek számára. A vizsgálatunk célja, hogy feltárja, hogy milyen módon befolyásolja az önismeret a pénzügyi tudatosságot és hogyan hat ez a kapcsolat az egyén befektetéseit illetően. A kutatásunk központi kérdése: „Az önismeret hogyan befolyásolja a pénzügyi döntéseket?”, melyet kérdőíves kutatás keretében vizsgáltunk. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az önismeret ugyan közvetett, de fontos szerepet játszik a pénzügyi döntéshozatalban. Bár nem garantálja a racionális döntéseket, hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén tudatosabban viszonyuljon a pénzügyi helyzetéhez és felismerje azokat a tényezőket – például a családi mintákat –, amelyek alakítják döntéseit.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 56-59
DOI: 10.24387/CI.2025.2.9

A kutatás célja az autóhasználatra Magyarországon kivetett közlekedési adók és díjak externális költségek-hez viszonyított arányának megállapítása. A tanulmány a Pigou-adók elméleti keretén alapulva elemzi a gépjárműadó, regisztrációs adó, cégautóadó, üzemanyag jövedéki adó, parkolási díjak, kötelező felelősségbiztosítás és autópályadíjak szerepét. Az Európai Bizottság 2016-os kutatásának becsült externális költségeit aktualizáltuk a 2023-as évre vonatkozóan, amelyet az adókkal, díjakkal vetettünk össze. A figyelembe vett autósokat érintő költségek mindössze az autózás externális költségeinek 27,7%-át teszik ki. Kiemelten magas költségek jelentkeznek a balesetek, forgalmi torlódások és a klímaváltozás területén, amelyek közül az utóbbi kettő jelentősen romlott az elmúlt években. A tanulmány rávilágít arra, hogy a jelenlegi közteherviselési rendszerben az externáliák internalizálása részleges, ami alapján a környezeti adók rendszerének reformjára lehet szükség a társadalmi optimum elérése érdekében.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 50-55
DOI: 10.24387/CI.2025.2.8

A logisztika és az inverz logisztika a modern gazdaság alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a termékek és szolgáltatások hatékony mozgásához, miközben fenntarthatósági célokat is szolgálnak. A cikk áttekinti az inverz logisztika mikro- és makroökonómiai hatásait, a technológiai innovációkat. A tanulmány vizsgálja a magyarországi és nemzetközi körforgásos gazdasági törekvéseket, valamint a hulladékgazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Az elemzés rámutat, hogy a fenntarthatósági szempontok integrálása hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is jár.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 44-49
DOI: 10.24387/CI.2025.2.7

A fenntartható fejlődéshez innovatív CSR-stratégiákra van szükség, ám ennek a vállalati működésbe történő beágyazása változtatást igényel, ami kihívást jelent a vállalatok számára. A stratégiai CSR negyedik, integrációs szintje már olyan fejlődést hozhat, amely környezeti, társadalmi és üzleti sikert biztosít, így elengedhetetlen az innovatív megközelítés és proaktív kezdeményezés. A 2024-ben végzett kutatás Észak- és Közép-Magyarország vállalatait vizsgálta kérdőíves módszerrel, hogy feltárja, rendelkeznek-e azokkal a változtatási képességekkel és tényezőkkel, melyeket ez a folyamat megkíván. A vizsgálat eredménye rámutatott arra, hogy a megkérdezett vállalatok az innovációt elsősorban a társadalmi és érintetti CSR-stratégájukba integrálják. Bizonyítást nyert, hogy az innovatív CSR-stratégia integrálásában – a folyamatos stratégiai gondolkodás mellett – kiemelt szerepe van a támogató szervezeti kultúrának, ami a vizsgált mintában kevésbé érvényesül. Az integrációt akadályozza, hogy a stratégiai gondolkodás és a változtatás megértése és elfogadása nagyon távol vannak egymástól, így a szervezeten belüli makro- és mikroszint között szakadék figyelhető meg.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 35-43
DOI: 10.24387/CI.2025.2.6

A tanulmányunk célja, hogy átfogó bibliometriai elemzést végezzen a 2000 és 2024 közötti időszakban Magyarországon megjelent tudományos folyóiratok adatbázisai alapján, különös tekintettel a “megtakarítás”, “nyugdíjmegtakarítás” és “öngondoskodás” kifejezésekre. Az elemzés során többek között a publikációk számának alakulását, a leggyakrabban idézett cikkeket, valamint a legaktívabb szerzők eloszlását vizsgáltuk, amihez az OpenAlex nyílt hozzáférésű, globális kutatási katalógust használtuk fel, amely átfogó adatokat biztosít a tudományos publikációkról, szerzőkről, intézményekről és folyóiratokról. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az említett témakörök iránti tudományos érdeklődés az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett. Különösen figyelemre méltó az öngondoskodás témakörében megjelent publikációk számának emelkedése, ami a társadalom öregedésével és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak növekedését is tükrözi. Az elemzés során feltártuk a leggyakrabban idézett cikkeket és azok üzeneteit és témájukat, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a tudományos közösségre, valamint a szerzői teljesítményeket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a kutatásokban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatási trendek és együttműködések alakulása szorosan összefügg a gazdasági és társadalmi változásokkal. A tanulmány részben hozzájárul a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás fontosságának megértéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 26-34
DOI: 10.24387/CI.2025.2.5

A nők gazdasági hozzáadott értékét és az európai szakpolitika által kitűzött egalizációs célok növekedési hatását igazolja, hogy a nemi esélyegyenlőtlenség csökkenése és a GDP emelkedése összefüggenek egymással az Európai Unió országaiban az elmúlt közel húsz évben. Az időszakos változások más, globális vagy kontinentális befolyásolási hatások jelenlétét feltételezik, míg a regionális különbségek a fejlettségi konvergenciák szerepét világítják meg. Az egyes gazdaságok eltérő eredményei a mérési struktúrák újragondolására és a szupranacionális indikátorok mélyebb vizsgálatára hívják fel a figyelmet.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 20-25
DOI: 10.24387/CI.2025.2.4

Az általunk vizsgált CIG Pannónia cégcsoport két vállalatán keresztül, a CIG Pannónia Nyrt. és a CIG Pannónia EMABIT Zrt.-n keresztül mutatjuk be az új standard hatását a pénzügyi kimutatások vonatkozásában. A kutatásunk célkitűzése feltérképezni azt, hogy mekkora és milyen minőségű változást okozott a CIG Pannónia cégcsoport IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban az új standard. Az előzetes feltételezéseink szerint jelentős eltérést okozott a biztosítási szerződések elszámolására vonatkozó standard az általunk vizsgált cégcsoport kimutatásaiban, különös tekintettel a követelés-, kötelezettségállományára, illetve a mérleg egyéb tételeire. A dokumentumelemzéssel végrehajtott kutatásunk során többféle pénzügyi kimutatást is vizsgáltunk. A felállított hipotézist elutasítottuk.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 15-19
DOI: 10.24387/CI.2025.2.3

Az Európai Zöld Megállapodás keretében kitűzött célok elérése érdekében az Európai Unió az elmúlt években több rendeletet is kibocsátott a fenntarthatósági jelentések tartalmi és formai követelményeinek meghatározására, mely rendeletek lokális implementációja Magyarországon is megtörtént. A jogszabályalkotó a 2024-es üzleti évtől kezdődően fokozatosan vezeti be a kötelező és standardizált fenntarthatósági jelentéstételt; teszi ezt a Számviteli törvény módosításán, valamint az ESG törvény kibocsátásán keresztül. A Számviteli törvény előírja, hogy bizonyos gazdálkodóknak fenntarthatósági jelentést kell készíteniük az üzleti jelentés részeként, míg az ESG törvény bizonyos gazdálkodóknak előírja az ESG beszámoló készítési kötelezettséget. A tanulmány célja a fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló összehasonlítása a módszertanban ismertetett szempontok mentén annak érdekében, hogy feltárjuk az esetleges szabályozásbeli átfedéseket és eltéréseket.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 8-14
DOI: 10.24387/CI.2025.2.2

Számos szakirodalom foglalkozik már az államháztartásban látható reformokkal, melyek a jövőben rendelkezésre álló erőforrások rugalmas optimalizálására, hatékony költségallokációkra és egy tudatos, modern szemléletű gazdálkodásra kívánnak összpontosítani. Ezt a szemléletet segíti elő a Magyar Államkincstár által 2022. évben bevezetett Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer Költségvetési Modulja, amely egy új utat biztosít az államháztartás gazdálkodásának folyamatos elszámolására, valamint lehetőséget biztosít annak mérésére és összesítésére egyaránt. A modernizációhoz vezető út kitartó szakmai munkát és türelmet követelt meg a résztvevőitől, de már látható eredménye kárpótolhatja az érintetteket, és pozitív hatással lehet – természetesen, ha élnek a lehetőséggel – a költségvetési intézmények gazdálkodására is. Tanulmányunk célja, hogy az államháztartás központi alrendszerét érintő fejlesztéseket, illetve ezáltal újonnan bevezetett költségvetési modullal biztosított információs kapcsolatokat és lehetőségeket foglaljuk össze.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.2.1