EGY FELTÉTELEZETT KARBONÁRSOKK SZEKTORÁLIS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A PÉNZÜGYI MUTATÓK TÜKRÉBEN

A klímasemlegességre törekvő gazdasági átálláshoz elengedhetetlen a fosszilis energiaforrások visszaszorítása és megújuló energiaforrások alkalmazása. A karbonadó bevezetése segíthet a szennyezés csökkentésében, ugyanakkor hatással van a vállalatok hiteltörlesztési képességére, így a banki hitelportfóliók minőségére is. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a karbonadó hogyan befolyásolja a különböző iparágakban működő nem-pénzügyi vállalatok likviditási és adósságszolgálati mutatóit, illetve hitelképességüket. A kutatás során 92 ezer hazai vállalat pénzügyi mutatóit elemeztük, amelyek a legnagyobb bankoknál rendelkeztek hitellel 2023 harmadik negyedévében. A kutatás eredményei szerint a karbonadó nem okoz jelentős negatív elmozdulást a pénzügyi mutatókban, azonban az alacsony forgóeszköz-állománnyal rendelkező iparágak, mint az építőipar és mezőgazdaság nagyobb mértékben érzékelhetik a karbonadó hatásait. A kutatás azt mutatja, hogy az adó differenciálása előnyös lehet a rugalmatlan iparágak számára.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 72-80
DOI: 10.24387/CI.2025.3.13

LEAN TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE EGY HAZAI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL

A tanulmány célja egy hazai nyomdaipari vállalat lean teljesítményének vizsgálata és mérési rendszerének kidolgozása, amely egyesíti az általános lean menedzsment elveket az iparágra jellemző specifikus mutatókkal. A kutatás kvalitatív (félig strukturált interjúk) és kvantitatív (kulcsteljesítmény-mutatók mérése és pontozása) módszereket ötvözve egy komplex értékelési modellt hozott létre, amely 30 KPI alapján határozza meg a vállalat lean érettségi szintjét. Az eredmények szerint a vállalat lean teljesítménye 72,87%, amely az „elfogadható” kategóriába sorolható. Ez az arány tükrözi a lean szemlélet gyakorlati alkalmazását, ugyanakkor rámutat a fejlesztendő területekre is például a selejtaránnyal, az átállási időkkel vagy az 5S rendszerrel kapcsolatban. A tanulmány megállapítja, hogy a rendszeres és objektív teljesítménymérés lehetővé teszi a folyamatok célzott javítását, hozzájárulva a szervezet versenyképességének hosszú távú fenntartásához.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 66-71
DOI: 10.24387/CI.2025.3.12

A NŐK ÜZLETI JELENLÉTÉNEK GAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS TÁRSADALMI KORLÁTAI

A különböző kultúrák más módon kezelik a nők részvételét a vállalatok vezető testületeiben és a vállalkozási szektorban, továbbá az egyes gazdasági régióban is eltérő mértékű jelenlét figyelhető meg a női üzleti aktivitás vonatkozásában. Nagyobb távlatból úgy tűnik, hogy mind a vezetői felhatalmazás, mind a vállalkozói önmegvalósítás esetében lehetnek olyan gender tényezők, amelyek a társadalmi sztereotípiák, valamint a magánéleti szerepek mentén korlátozzák a nők üzleti és nemzetgazdasági eredményekre gyakorolt jótékony hatását.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.3.11

A TULAJDONOSI TŐKE ALAPÚ KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS, MINT ALTERNATÍV TŐKEGYŰJTÉSI LEHETŐSÉG (I. RÉSZ: KONTEXTUS, FOGALMI ÉS SZABÁLYOZÁSI ALAPOK)

Bár egyes nézetek szerint a napjainkban egyre népszerűbb közösségi finanszírozás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, tény, hogy széleskörű elterjedését az Internet tette lehetővé. Jelen tanulmány a közösségi finanszírozás egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának a vizsgálatára fókuszál. A kétrészes tanulmány első részében a tárgyalt témát tágabb kontextusba helyezve megvizsgálom a közösségi gazdaság jelenségét, majd a közösségi finanszírozás fogalmát, típusait a vonatkozó szakirodalom és szabályozás alapján. (A tanulmány második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú közösségi finanszírozás hazai felületén, a Tőkeportálon lezárult kampányok elemzésével.) Maga a közösségi gazdaság elnevezés egy rendkívül sokrétű, számtalan aspektust magába foglaló jelenséget takar; közülük a platform alapú modellekkel foglalkozom részletesebben, egyrészt, mert a közvélekedéssel ellentétben nagyon is mindennapjaink részét képezik (Google, YouTube, Booking, Amazon, stb.), másrészt a közösségi finanszírozás ezen belül jól elkülöníthető területet képez. Ezt követően bemutatom a közösségi finanszírozás főbb típusait. Bár e konstrukció tudományos igényű tárgyalására már magyar nyelven is történtek figyelemreméltó kísérletek, a téma aktualitását az adja, hogy egyrészt a vonatkozó európai uniós szabályozás értelmében 2023. november 10-ét követően csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók nyújthatnak közösségi finanszírozási szolgáltatást, másrészt a magyar nyelvű Tőkeportál (igaz, máltai leányvállalata révén) 2024. márciusában kapta meg az elvi tevékenységi engedélyt, így már a rég várt szabályozási keretek között működhet a crowdfunding e formája.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 52-59
DOI: 10.24387/CI.2025.3.10

A GREINER MODELL ADAPTÁCIÓS POTENCIÁLJÁNAK TUDOMÁNYMETRIAI KAPCSOLÓDÁSA

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a Greiner-modell tudománymetriai elemzésének módszertani kereteiről, eredményeiről és kihívásairól. A vizsgálat három fő dimenzióra fókuszál: citációs hálózatok és ko-citációs kapcsolatok elemzése, témaköri klaszterezés az LDA módszerével, együttműködési hálózatok vizsgálata. A tudománymetriai módszerek alkalmazása a Greiner-modell elemzésében lehetővé teszi a modell tudományos hatásának, elméleti kapcsolódásainak, tematikus trendjeinek és adaptációs lehetőségeinek komplex feltárását.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 47-51
DOI: 10.24387/CI.2025.3.9

A RESEARCH ONION A GYAKORLATBAN: MÓDSZERTANI VÁZ BEMUTATÁSA EGY DOKTORI KUTATÁS PÉLDÁJÁN

A tanulmány célja a Research Onion (kutatási hagyma) gyakorlati bemutatása: azt mutatom be, miként ad a keret világos struktúrát a módszertani döntéseknek, és hogyan teszi azokat átláthatóvá a teljes kutatási folyamat során. A kézirat magyarázó–bemutató módszertani írás, amelyben először elméleti szempontból ismertetem a Research Onion rétegeit (kutatásfilozófia; elméletalkotási megközelítés; módszertani választás; kutatási stratégia; időhorizont; technikák és eljárások), majd egy gyakorlati példán keresztül mutatom be (készülő doktor dolgozatom), hogyan vezet végig a rétegeken egy tényleges kutatás. A fókusz azon van, hogy a keret hogyan segít következetes, jól indokolt és logikusan felépített módszertani út kijelölésében.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 42-46
DOI: 10.24387/CI.2025.3.8

A TERMÉKINNOVÁCIÓ PÉNZÜGYI HATÁSA A FOGYASZTÓK IRRACIONÁLIS DÖNTÉSHOZATALÁRA A TÁVKÖZLÉSI SZEKTORBAN

A klasszikus közgazdaságtan modellekre és feltételezésekre épít, mint például, hogy a vevők döntései racionálisak, ha a vevők jól informáltak és a termékek homogének. Lehet-e irracionális döntésekre késztetni a vevőket és mennyit érdemes elkölteni erre, illetve az hogyan megtérül meg? Ebben a cikkben a magyar távközlési piac-ot vizsgálom (kevés szereplős, homogén termékek, jól informált fogyasztókkal), ahol az egyik szereplő egy termékinnováción keresztül befolyásolni próbálta a vásárlói döntéseket. Ennek eredményességét a vizsgálat során az érintett vállalatok pénzügyi eredményein keresztül vizsgálom 2020-2024 között, összevetve a piacra szánt teljes márka és innovációra szánt költségek függvényében. Konklúzióm, hogy a márkára és az innovációra legtöbbet költő vállalat képes volt egyértelmű előnyökre szert tenni, jobb pénzügyi eredmények mellett növelve piaci részesedését gazdagon megtérültek a befektetései.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 35-41
DOI: 10.24387/CI.2025.3.7

AZ IFRS-EK ELSŐ ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSAI AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSÁRA

A kutatás célkitűzése az IFRS-ekre áttérő vállalatok eredményre ható tényezőinek vizsgálata két különböző számviteli környezetben. Megállapítottam a Wilcoxon-féle rangösszeg próba eredményei alapján, hogy a vizsgált eredményre ható tényezők közül az értékcsökkenési leírás esetében szignifikáns eltérés mutatkozott az áttérés következtében. Az értékcsökkenési leírás eltéréseiért több standard együttes hatása is felelős, mint például az IAS 16, IAS 40, IFRS 5 stb. Megállapítható, hogy az áttérő vállalatok csekély hányada él az IFRS-ek adta lehetőségekkel a megjelenítés, besorolás, illetve az értékelés tekintetében, azzal a választási lehetőséggel élnek, amely a magyar számviteli gyakorlattal megegyezik, vagy közel azonos.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 30-34
DOI: 10.24387/CI.2025.3.6

A MAGYAR TULAJDONÚ CÉGEK VÁLLALATI ÉRTÉKFEJLŐDÉSE – 1. RÉSZ A VÁLLALATÉRTÉKELÉSI TELJESÍTMÉNYINDEX ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI

A vállalatértékelés kulcsfontosságú a modern üzleti környezetben, mert a befektetők és a vezetők számára világos megértést biztosít a cég gazdasági helyzetéről és versenyképességéről. A magyar tulajdonú vállalatok esetében különösen fontos annak megértése, hogy milyen mutatószámok segítik a vállalatok értékfejlődésének feltérképezését. Ez a cikk bemutatja a mutatószám-vezérelt vállalatértékelési szemléletet és segít a vállalatok valódi értékének megértésében, és alapot teremt további empirikus elemzésekhez. A helyzetelemzés kiindulási alapul szolgálhat a befektetők és a vállalati vezetők számára üzleti döntéseik meghozatalában. A tanulmány elkészítését az idevonatkozó szakirodalom összefoglalásának módszere támogatta.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 24-29
DOI: 10.24387/CI.2025.3.5

ADATAZONOSÍTÁS ÉS MONETIZÁCIÓ: AZ ÚJ DIGITÁLIS KOR ARANYA

Az adatmonetizáció napjaink digitális gazdaságában kiemelkedő szerepet tölthetne be, hiszen az adatok egyre értékesebb erőforrásokká válnak ennek ellenére egy kevésbé kutatott és ismert terület. Az adatmonetizáció különböző stratégiákat és módszereket foglal magában, amelyek célja a gazdasági előnyök maximalizálása. Az adatok megosztása és integrációja révén a vállalatok növelhetik versenyképességüket és új bevételi forrásokat teremthetnek. Az adatirányítási és -biztonsági kérdések azonban komoly kihívásokat jelentenek, amelyeket minden szereplőnek figyelembe kell vennie. A prediktív elemzések és fejlett analitikai módszerek hozzájárulhatnak a hatékonyabb üzleti döntéshozatalhoz. Az adatmonetizációval kapcsolatos kutatások még számos kérdést vetnek fel, különösen a standardizált módszerek hiánya miatt. A megfelelő üzleti modellek és stratégiák kiválasztása elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez. Az adatvezérelt innováció új lehetőségeket teremt a piaci szereplők számára, és jelentős versenyelőnyt biztosíthat.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 19-23
DOI: 10.24387/CI.2025.3.4

A MAGYAR CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMVITELI MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 2017-2022 KÖZÖTT

Jelen tanulmányunkban a hazai kkv szektoron belül megjelenő családi vállalkozások számviteli minőségét vizsgáljuk 2017 és 2022 között, amelyhez a közvetlen iparági versenytársak, valamint ezen vállalkozások vezető iparági versenytársainak adatait használjuk külön-külön történő összevetésekben a megfigyeléseink során, kontrollminták szerint csoportosítva egyes megfigyelések szakmai és módszertani pontosításához. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai családi kis- és középvállalkozások, a közvetlen reprezentáns iparági versenytársaik, illetve az iparági vezető vállalkozások számviteli minősége között azonosíthatóak eltérések a kutatás üzleti évei, egyes gazdasági ciklusai során. Mindazonáltal ezen eltérések nem jellemezhetőek statisztikailag szignifikánsnak a hazai számviteli környezetben alkalmazható számviteli minőséget mérő többváltozós regressziós modell alapján, csak a minta és a kontrollminta 1. esetében részlegesen, amelyek nem mutatnak tartósan kimutatható tendenciákat.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 14-18
DOI: 10.24387/CI.2025.3.3

A MIKROÖKONÓMIAI ELMÉLETEK ALKALMAZÁSA AZ ADATVAGYON-MENEDZSMENT FEJLESZTÉSÉBEN

A tanulmány az adatvagyon gazdasági szerepét vizsgálja, kiemelve, hogy az adatok a digitális gazdaságban új típusú erőforrássá váltak, amelyek versenyelőnyt és hatékonyságot biztosítanak a vállalatoknak. A szerzők mikroökonómiai elméletek alapján elemzik az adatvagyon-menedzsmentet, különös figyelmet fordítva a piaci struktúrákra, költség-haszon elemzésre és szabályozási kérdésekre. A vizsgálat rámutat, hogy az adatok kezelése jelentős kezdeti és működési költségekkel jár, de megfelelő stratégiával maximalizálható a haszon. Az állami szabályozás és a piaci verseny dinamikája alapvetően befolyásolja az adatvagyon értékesítését és felhasználását. A hatékony adatvagyon-menedzsment mikroökonómiai szemlélettel stratégiai előnyt és fenntartható gazdasági növekedést eredményezhet, ha a vállalatok technológiai, jogi és etikai szempontokat is figyelembe vesznek.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 9-13
DOI: 10.24387/CI.2025.3.2

PÉNZÜGYI RACIONALITÁS ÉS TULAJDONOSI ÉRDEKEK A FÖLDPIACON: A FÖLDÁRAK, A BÉRLETI DÍJAK ÉS A TŐKÉSÍTÉSI RÁTÁK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN MAGYARORSZÁGON

A rendszerváltást követően az 1990-es évek elején lezajlott Magyarország huszadik századi harmadik „földosztása”, a kárpótlás, ami a termőföld magántulajdonba adásának folyamatát jelentette. Ezzel gyökeresen megváltoztak mind a földtulajdonlási, mind a földhasználati viszonyok, hiszen a korábbi állami és szövetkezeti földtulajdonlás és használat helyett a magántulajdonon alapuló földtulajdonlás, illetve a bérleti gazdálkodás előre törése következett be. Ebből következően a földet használók számára egy új költségelem, bérleti díj jelent meg a költségeik között, ami a föltulajdonosok számára viszont egy bevételi forrásként realizálódott. A jelen tanulmány a földárak, bérleti díjak és tőkésítési ráták elmúlt két évtizedes alakulását elemzi Magyarországon, kontrolling szemlélettel értelmezve, hogy a tulajdonosok és a bérlők milyen mértékben tudtak megfelelni az elvárt hozamoknak, és hogyan alakult a jövedelemstruktúra a gyakorlatban.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.3.1

CUSTOMER ADAPTION AND DECISION-MAKING MECHANISMS IN OMNICHANNEL RETAIL

What is fundamentally different about seamless integration of consumers across multiple touch points and devices? Essentially, the difference is that a company needs to track the same consumer across multiple channels. However, if firms were to manage each consumer separately in a single channel, they would only need to track the consumer within that channel. In contrast, omnichannel marketing by its very nature requires firms to have unimaginable consumer tracking capabilities. Data integrity issues are at the frontier of challenges within omnichannel marketing. Though often omnichannel is viewed primarily in terms of the challenges of integrating channels and managing across channels rather than managing channels separately, to do this firms need to address questions of consumer data integrity across the variety of data touchpoints and channels they manage. Current technological developments allow customers to buy products on a variety of online platforms. It is recognised that consumers have different shopping behaviours when searching for information, evaluating alternatives and deciding to buy products and services using different channels (online and offline) at the same time, which changes their shopping behaviour.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 87-91
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.12

THE ROLE OF FINANCIAL METRICS IN ASSESSING FAMILY BUSINESS PERFORMANCE: A COMPREHENSIVE STUDY

This study examines the key measures used by family businesses to evaluate their annual financial performance, with a specific focus on their evolution in the last two decades and relevance over time especially in periods of financial instability. We conducted three significant methodological types to provide valuable insights about the findings. First, a historical analysis from twenty previous studies of five financial metrics including, ROA, ROE, ROS, sales growth, and Tobin’s Q, were examined between 2000 and 2022. Then, we performed qualitative research through semi-structured interviews with five Lebanese family business managers to gather perspectives about the performance measures applied in their family businesses, primarily in the last five years, followed by classifying these businesses based on the KPMG four-profile business model. Significant findings reveal continuous reliance on traditional measures such as ROA, ROE, and sales growth among family families. Results highlight the importance of family businesses’ governance, generational dynamics, and strategic priorities to adapt their future performance evaluation practices to balance legacy preservation with modern financial demands, ensuring growth and stability in uncertain environments worldwide.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 81-86
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.11

EXPLORING THE IMPACT OF GLOBALIZATION ON THE ENVIRONMENTAL PERFORMANCE OF VIETNAMESE SMES

This study investigates the determinants influencing the environmental performance (EP) of Vietnamese SMEs, focusing on internal factors such as human resources (HR), innovation and technology (IT), financial access capacity (FAC), marketing (MAR), environmental governance capability (EGC), and business culture (BC). The research also explores the moderating role of globalization (GB) on these relationships, using partial least squares structural equation modeling (PLS-SEM) on survey data collected from Vietnamese SMEs. The results indicate that HR, FAC, and IT are the most critical drivers of EP, with GB significantly amplifying their impact. EGC also plays a meaningful enabling role, while MAR and BC demonstrate more complementary effects. Notably, the indirect influence of GB on MAR and BC is statistically insignificant, highlighting the limited moderating role of GB on these factors. This study contributes to the growing body of knowledge on SME environmental performance by examining the interplay between internal factors and globalization, particularly in the context of Vietnam’s growing integration into the global economy.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 73-80
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.10

IMPACT OF THE INTRODUCTION OF IFRS 9 ON ENTITIES ENGAGED IN OTHER FINANCIAL ACTIVITIES

The introduction of the new International Financial Reporting Standard 9 has brought significant changes to the valuation of financial assets and liabilities. The objective of this research is to explore the impact of this on companies engaged in other financial activities in Hungary. During the study, I analysed the financial statements of twelve financial companies, examining the manner of transition to the new standard and its consequences. The data were processed and the valuation methods under the old and the new standard were compared. The analysis showed that most companies reported financial liabilities at amortized cost, while financial assets were typically reported at fair value. However, during the transition, it was not always clear why companies had chosen the model. Further research is needed to explain this in detail.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 66-72
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.9

A MULTI-DIMENSIONAL ANALYSIS OF FOOD SECURITY IN KYRGYZSTAN: INTERSECTION OF ECONOMIC, POLITICAL, AND ENVIRONMENTAL CHALLENGES

This study investigates the driving forces behind food insecurity in Kyrgyzstan, focusing on economic, environmental, and political factors. Economic constraints, including GDP per capita, inflation, and income inequality affected the accessibility and affordability of food. Environmental challenges, such as climate-induced extreme weather events and uneven water distribution, negatively affect agricultural productivity and livelihoods. Additionally, political instability and governance issues obstruct effective policy formulation and development. Through the analysis of economic indicators such as GDP per capita, inflation, and income inequality, alongside political stability and environmental variables like temperature and precipitation patterns, this research reveals that economic inequality and environmental stressors significantly impact food security outcomes. Political stability moderates the influence of these factors but remains an essential component of effective food security strategies. The findings highlight the need for integrated approaches that address these interrelated challenges. Recommendations include consolidating small agricultural enterprises, promoting sustainable farming practices, enhancing rural economic development, and improving governance structures.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 56-65
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.8

AN OVERVIEW OF NON-PROFIT ORGANIZATIONS ACROSS HUNGARY

This paper aims to present a wide range of examining the research concerning Non-Profit Organizations in Hungary. Starting with a review of the civic society’s theories relevant to this field, encountering various essential definitions to clear the concept, exploring through the phenomena among the European Union in general defining their mission, motives and tools , in addition to shedding light on the Hungarian Non-Profit Organizations in depth by performing trend analysis to reveal the time series changes using M-K test as a non-parametric approach as well as applying the Sen’s slop method to encounter the trend magnitude. This study examines the financial sustainability of NPOs by calculating the differences between their income and expenditure, provides an overview of multiple variables related to these organizations such as Number of NPO, Expenditure, Revenues, Employees in NPO sector and Number of volunteers. This paper also highlights the emergence of NPOs sector in Hungary between 2003-2023, as well as evaluating their performance on a county scale with providing a spatial distribution and clearing the average revenue of NPOs in Hungary.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 46-55
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.7