A tanulmányban olyan Nógrád megyei és Hargitai megyei vállalatok beszámolói kerültek elemzésre, melyeknél nem érvényesült a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve. Ezen vállalatok 2016-ban beszüntették gazdálkodói tevékenységüket, felszámolás vagy csõdeljárás alá kerültek. A vizsgálatunk pénzügyi és vagyoni helyzetet értékelõ mutatókkal, valamint csõdelõrejelzõ modellekkel történt. Az elemzésen túlmenõen azonban a kutatás rávilágít arra, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a különbözõ megyékben található társaságok értékei között.
Controller Info 2020. VIII.évf.(1) szám 10-15.
DOI: 10.24387/CI.2020.1.2
Bevezetés
A tanulmány Molnár (2019) kutatását viszi tovább, azaz olyan gazdasági társaságokat vizsgál melyek 2016-ban véglegesen beszüntették vállalkozói tevékenységüket. A korábbi kutatás a történelmi
Nógrád vármegyében mûködõ gazdasági társaságokat vizsgálta, míg ezen tanulmány a Nógrád megyei és Hargita megyei vállalatokra fókuszál. A két megye összehasonlítása azért is különösen fontos, mert 2017-ben testvérmegyei kapcsolatot alakítottak ki.
Nógrád megye és Hargita megye
Nógrád megye területe 2544 km2, mely az ország területének 2,7 %-a, ez a megye az ország második legkisebb területû megyéje, és mindeközben a legkevesebb lakosú megyéje is (népsûrûség 82,6 fõ/km2). Hargita megye 6639 km2-en terül el, amely Románia területének 2,8%-a, és népsûrûsége közel 48 fõ/km2. Nógrád megye Magyarország legfejletlenebb térségének számít, s a vállalkozások számára sem vonzó a kedvezõtlen földrajzi elhelyezkedése, illetve a fejletlen közlekedési infrastruktúra (Hegedûs et al., 2018; Sági et al., 2018). A térséget elkerüli a tõke, melyet külsõ források bevonásával pótolnak (fõként uniós pályázatokkal) (Engelberth – Sági, 2019). 2019-ben Nógrád megyében az ezer lakosra jutó regisztrált vállalatok száma 129 darab volt, az országban mindössze Borsod-Abaúj-Zemplén megye ért el gyengébb eredményt. A megyéket összehasonlítva Nógrád megyében volt a legalacsonyabb az egy lakosra jutó beruházás értéke, s a munkanélküliségi ráta 4,3%-kal haladta meg az országos átlagot (KSH, 2019). Tóth és szerzõtársai (2017) rávilágítottak arra, hogy Észak-Magyarországon alacsony a beruházási
hajlandóság és a nyereségesen mûködõ gazdasági társaságok aránya is. Nógrád megyében a fejlõdést az is akadályozza, hogy a vállalatok közötti együttmûködés igen kismértékû (Nádasdi – Csernák, 2017). Hargita megyében ugyan az utóbbi években folyamatosan csökkent a munkanélküliség (2018 végére ez az érték 4,23%), de ezzel párhuzamosan a munkaerõhiány egyre nagyobb mértéket ölt (Erdélystat, 2019). Hargita megyében az ezer lakosra esõ vállalatok száma 2013-ban 106 darab volt (Fejér-Király – Tánczos, 2015). Fejér-Király (2016, 2017)
tanulmánya szerint a Hargita megyei mûködésképtelen gazdasági társaságok aránya országos viszonylatban a legmagasabb, s a mûködõképes kis- és középvállalkozások rentabilitása, likviditása is igen kedvezõtlen.
Vállalkozás folytatásának számviteli alapelve A gazdasági társaságok legnagyobb kihívása, hogy mûködõképességüket a folyamatosan változó piaci környezetben kell fenntartaniuk (Bárczi – Földi, 2016). A vállalati versenyképesség megõrzése csak akképpen érhetõ el, ha méreteiktõl függetlenül megjelennek a nemzetközi piacon is (Szõke et al., 2019).
Felhasznált irodalom
1. Altman, Edward I. (2000): Predicting Financial Distress of Companies: Revisiting the Z-Score and ZETA Models. Letöltés ideje: 2019.10.01. Letöltés helye: http://pages.stern. nyu.edu/~ealtman/PredFnclDistr.pdf
2. Baranyi, A. – Faragó, Cs. – Fekete, Cs. – Szeles, Zs. (2018): The Bankruptcy Forecasting Model of Hungarian Enterprises, ADVANCES IN ECONOMICS AND BUSINESS 6:(3) pp. 179-189. DOI: 10.13189/aeb.2018.060304
3. Bárczi J – Földi P (2016): A kkv-k fejlõdése és gazdasági szerepvállalásuk Magyarországon, In: Rajnai Zoltán, Fregán Beatrix, Marosné Kuna Zsuzsanna (szerk.) Tanulmánykötet a 7. BBK elõadásaiból. 492 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2016.05.19-2016.05.20. Budapest: Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, 2016. pp. 18-38.
4. Bárczi J. (2017): Elméleti felvetések és módszertani kapcsolatok a vállalatértékelésben, ACTA CAROLUS ROBERTUS : KÁROLY RÓBERT FÕISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 7:(2) pp. 5-17. DOI: 10.22004/ag.econ.265775
5. Béhm I. – Bárczi J. – Zéman Z. (2016): A vállalkozási teljesítmény mérésének mutatói és alkalmazásuk I., CONTROLLER INFO 3: pp. 27-36.
6. Bogáth, M. – Bárczi, J – Li, J. (2018): Investments and funds under crisis, In: Zéman, Z; Ignatieva, I; Kucherenko, D; Chagrak, N (szerk.) THEORY AND PRACTICE OF SOCIAL, ECONOMIC AND TECHNOLOGICAL CHANGES, Prága, Csehország : Nemoros, pp. 142-147.
7. Engelberth I. – Sági J. (2019): Az európai uniós fejlesztések és az ezzel kapcsolatos lakossági attitûdök a Szécsényi járásban, In: Karlovitz, János Tibor (szerk.) Tanulmányok a kompetenciákra épülõ, fenntartható kulturális és technológiai fejlõdés körébõl, Komárno, Szlovákia : International Research Institute s.r.o., pp. 117-127.
8. Erdélystat (2019) http://statisztikak.erdelystat.ro
9. Fejér-Király, G. – Tánczos, L. J. (2015): SMEs’ total revenue analysis in Harghita county In: Csata, A; Fejér-Király, G; György, O; Kassay, J; Nagy, B; Tánczos, L-J (szerk.) Global Challenges, Local Answers : Challenges in the Carpathian Basin, Cluj-Napoca, Románia : Risoprint, pp. 280-287.
10. Fejér-Király G. (2016): Csõdelõrejelzõ modellek alkalmazhatósága Hargita megyei vállalkozásoknál 125 p. Szent István Egyetem, Doktori értekezés.
11. Fejér-Király G. (2017): Csõdelõrejelzés a KKV-szektorban pénzügyi mutatók segítségével, Közgazdász Fórum/Forum on Economics and Business 2017/1, 20(130), 3–29.
12. Hegedûs Sz. – Engelberth I. – Sági J. – Molnár P. (2018): Két határ menti járás adottságainak vizsgálata, In: Fata, Ildikó; Kissné, Budai Rita (szerk.) Emberközpontú tudomány: Tanulmánykötet a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, Budapest, Magyarország : Tomori Pál Fõiskola,
(2018) pp. 166-178.
13. KSH (2019): Fókuszban a megyék – 2019. I. félév http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/192/index.html
14. Lentner, Cs. (2013): Enforcement of the Principle of Going Concern: with Special Regard to Public Service Providers, In: Hyránek, Eduard; Nagy, Ladislav (szerk.) Zborník Vedeckých Statí : Priebežné výsledky riešenia grantovej úlohy VEGA č. 1/0004/13: Aktuálne trendy a metódy vo finančnom riadení podnikov a ich vplyv na finančnú stabilitu podniku, Bratislava, Szlovákia : Vydavatelstvo Ekonóm, pp. 9-17.
15. Lentner, Cs. (2015): The Structural Outline of the Development and Consolidation of Retail Foreign Currency Lending, In. Public Finance Quarterly 60: (3). PP.297-311.
16. Molnár, P. (2019): Vállalkozási tevékenységet befejezõ vállalatok elemzése Nógrád megyében, a Nagykürtösi és Losonci Járásban, CONTROLLER INFO 7 : 1 pp. 34-40.
17. Musinszki Z. (2013): Mit mutat a mérleg? A hányadoselemzés alapjai és buktatói I. rész, CONTROLLER INFO 1 : 12 pp. 20-26.
18. Musinszki Z. (2014): Mit mutat a mérleg? A hányadoselemzés alapjai és buktatói II. rész, CONTROLLER INFO 2 : 1 pp. 42-53.
19. Nádasdi A. – Csernák J. (2017): A bizalom és az együttmûködés vizsgálata az Észak-magyarországi Régió kkv szektorában egy konkrét felmérés adatai alapján In: Takács I (szerk.) Az együttmûködési attitûdök gazdasági-társadalmi hatótényezõi az Észak-magyarországi Régióban mûködõ kkv-kban. 190 p. Gyöngyös: Károly Róbert Fõiskola, 2017. pp. 57-70.
20. NEUMAIEROVÁ, I. – NEUMAIER, I. (2002): Výkonnost a tržní hodnota firmy. 1. vyd. Praha : Grada Publi
21. Sági J. – Engelberth I. – Hegedûs Sz. – Molnár P. (2018): ELMARADOTTSÁG DIMENZIÓI NYUGAT-NÓGRÁDBAN, In: Egri, Zoltán; Paraszt, Márta (szerk.) Magasabb (helyi)
hozzáadott érték, mint a vidék kitörési lehetõsége – II. Nemzetközi Vidékfejlesztési Tudományos Konferencia : Lektorált tudományos kiadvány, Szarvas, Magyarország : Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, pp. 314-320.
22. Sokil, O. – Zhuk, V. – Vasa, L (2018): Integral assessment of the sustainable development of agriculture in Ukraine. ECONOMIC ANNALS-XXI 1728-6220 1728-6239 170 (3-4) pp. 15-21
23. Szõke B. – Gábor Á. – Bárczi J. (2019): Az intellektuális tõke értékelésére alkalmazott mérési módszerek összehasonlító elemzése, CONTROLLER INFO 7 : 1 pp. 24-28.
24. Tóth R. – Mester É. – Szíjártó B. – Túróczi I. – Zéman Z. (2017): A vállalkozások beruházási döntéseinek elemzése és kontrollja, POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 13:(1-3) pp. 51-71. DOI: 10.24307/psz.2017.0906.
25. Zéman, Z – Bárczi, J (2018): Új kihívások – compliance –beszámolási rendszerekben, JURA 2018 : 1 pp. 459-463.
26. Zéman, Z. – Lentner, Cs. (2018): THE CHANGING ROLE OF GOING CONCERN ASSUMPTION SUPPORTING MANAGEMENT DECISIONS AFTER FINANCIAL CRISIS, POLISH JOURNAL OF MANAGEMENT STUDIES 18 : 1 pp. 428-441.shing, 2002. 215 p. ISBN 80-247-0125-1.
A tanulmány az MTA-BGE Makrogazdasági fenntarthatósági kutatócsoport mint munkahely keretében az ELKH Támogatott Kutatócsoportok Irodájának támogatásával készült. Hegedűs Szilárd a kutatócsoport tagja.
