Kéri Viktor

A vállalkozások működésének finanszírozásában a forrásszerzés lehetősége és az eladósodottság mértéke is kulcskérdés. A magyarországi közép és nagyvállalatok esetében a vezetés nemi összetétele szerint különbség figyelhető meg a tőkeszerkezet és az adósságszolgálat tekintetében a cégek pénzügyi jellemzői és pénzügyi mutatói alapján. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltérések inkább a kockázatérzékenység mentén keresendők és nem a gátló tényezők hálójában. Mindemellett tény, hogy még a legnagyobb, nők által vezetett cégek is kisebbek, kitettségük pedig jóval alacsonyabb a férfiak által vezetett társaiknál.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 64-70
DOI: 10.24387/CI.2025.4.11

A különböző kultúrák más módon kezelik a nők részvételét a vállalatok vezető testületeiben és a vállalkozási szektorban, továbbá az egyes gazdasági régióban is eltérő mértékű jelenlét figyelhető meg a női üzleti aktivitás vonatkozásában. Nagyobb távlatból úgy tűnik, hogy mind a vezetői felhatalmazás, mind a vállalkozói önmegvalósítás esetében lehetnek olyan gender tényezők, amelyek a társadalmi sztereotípiák, valamint a magánéleti szerepek mentén korlátozzák a nők üzleti és nemzetgazdasági eredményekre gyakorolt jótékony hatását.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.3.11

A nők gazdasági hozzáadott értékét és az európai szakpolitika által kitűzött egalizációs célok növekedési hatását igazolja, hogy a nemi esélyegyenlőtlenség csökkenése és a GDP emelkedése összefüggenek egymással az Európai Unió országaiban az elmúlt közel húsz évben. Az időszakos változások más, globális vagy kontinentális befolyásolási hatások jelenlétét feltételezik, míg a regionális különbségek a fejlettségi konvergenciák szerepét világítják meg. Az egyes gazdaságok eltérő eredményei a mérési struktúrák újragondolására és a szupranacionális indikátorok mélyebb vizsgálatára hívják fel a figyelmet.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 20-25
DOI: 10.24387/CI.2025.2.4