Kéri Viktor

GENDER GAP IN FINANCING OF HUNGARIAN COMPANIES

Szerző:

Access to funding and the level of indebtedness are crucial factors in the financial operations of businesses. Among medium and large enterprises in Hungary, there are observable differences in capital structure and debt service depending on the gender composition of corporate leadership, as reflected in financial characteristics and indicators. This research highlights that such differences are more attributable to variations in risk sensitivity rather than structural barriers. Nonetheless, it remains a fact that even the largest female-led enterprises tend to be smaller in size and exhibit significantly lower financial exposure than their male-led counterparts.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 45-51
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.8

ECONOMIC VALUE AND SOCIAL CONSTRAINTS OF WOMEN’S BUSINESS PRESENCE

Szerző:

Cultural contexts shape the participation of women in corporate leadership and entrepreneurial sectors in markedly different ways. Moreover, the level of female business activity demonstrates notable variation across economic regions. From a macro perspective, both leadership empowerment and entrepreneurial self-actualization may be subject to gender-related constraints. These constraints often stem from prevailing societal stereotypes and traditional private life roles, thereby limiting the extent to which women can contribute to business performance and broader economic outcomes.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 28-33
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.5

NEMEK KÖZTI SZAKADÉK A MAGYAR CÉGEK FINANSZÍROZÁSÁBAN

Szerző:

A vállalkozások működésének finanszírozásában a forrásszerzés lehetősége és az eladósodottság mértéke is kulcskérdés. A magyarországi közép és nagyvállalatok esetében a vezetés nemi összetétele szerint különbség figyelhető meg a tőkeszerkezet és az adósságszolgálat tekintetében a cégek pénzügyi jellemzői és pénzügyi mutatói alapján. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltérések inkább a kockázatérzékenység mentén keresendők és nem a gátló tényezők hálójában. Mindemellett tény, hogy még a legnagyobb, nők által vezetett cégek is kisebbek, kitettségük pedig jóval alacsonyabb a férfiak által vezetett társaiknál.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 64-70
DOI: 10.24387/CI.2025.4.11

A NŐK ÜZLETI JELENLÉTÉNEK GAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS TÁRSADALMI KORLÁTAI

Szerző:

A különböző kultúrák más módon kezelik a nők részvételét a vállalatok vezető testületeiben és a vállalkozási szektorban, továbbá az egyes gazdasági régióban is eltérő mértékű jelenlét figyelhető meg a női üzleti aktivitás vonatkozásában. Nagyobb távlatból úgy tűnik, hogy mind a vezetői felhatalmazás, mind a vállalkozói önmegvalósítás esetében lehetnek olyan gender tényezők, amelyek a társadalmi sztereotípiák, valamint a magánéleti szerepek mentén korlátozzák a nők üzleti és nemzetgazdasági eredményekre gyakorolt jótékony hatását.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.3.11

A GDP ÉS A NEMEK KÖZTI SZAKADÉK KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Szerző:

A nők gazdasági hozzáadott értékét és az európai szakpolitika által kitűzött egalizációs célok növekedési hatását igazolja, hogy a nemi esélyegyenlőtlenség csökkenése és a GDP emelkedése összefüggenek egymással az Európai Unió országaiban az elmúlt közel húsz évben. Az időszakos változások más, globális vagy kontinentális befolyásolási hatások jelenlétét feltételezik, míg a regionális különbségek a fejlettségi konvergenciák szerepét világítják meg. Az egyes gazdaságok eltérő eredményei a mérési struktúrák újragondolására és a szupranacionális indikátorok mélyebb vizsgálatára hívják fel a figyelmet.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 20-25
DOI: 10.24387/CI.2025.2.4

Szerkesztőség

információ

magazin