Az ugandai pénzügyi rendszerek intézményi szabályozása

Uganda gazdasága az 1990-es évek és a 2000-es évek elején meglehetősen nagy ütemben fejlődött, nagy elismerést kivívva a gazdasági stabilitása és magas növekedési dinamika miatt. Annak ellenére, hogy Uganda meglehetősen egzotikus, jelentős gyarmati múlttal és mozgalmas posztkolonialista történelemmel rendelkező közép-afrikai országként él a köztudatban, pénzügyi infrastruktúrája és az ellenőrzés mechanizmusai meglepően fejlettek. CONTROLLER INFO VIII. ÉVF. 2020. 3. szám 43-48.

DOI: 10.24387/CI.2020.3.10

Abstract:

Egyike azon kevés afrikai országoknak, amelyeket a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a nemzetközi pénzügyi közösség egyaránt dicsért a kormány gazdasági szerepének csökkentése, valamint a privatizációval és valutareformmal kapcsolatos gazdaságpolitikája miatt. Az ugandai pénzügyi szektor kereskedelmi bankokon, hitelintézeteken, betétgyűjtő mikrofinanszírozási szervezeteken, valamint és takarék- és hitelszövetkezeti szervezeteken alapul. Az ugandai tőkepiacok Afrikában – a Dél-Afrikán kívüli – a fejlettebb piacok közé tartoznak, globális értelemben azonban még mindig viszonylag kicsinek mondhatók. A bankszektor pénzügyi rendszeren belül betöltött meghatározó szerepe miatt a fő szabályozó hatóság az egész szektorra kiterjedően az ország központi bankja, a Bank of Uganda, míg a befektetési alapok tekintetében a CMA (Capital Markets Authority) Tanulmányunkban bemutatjuk és elemezzük az ugandai pénzügyi szektort és megvizsgáljuk a szabályozás rendszerét és sajátosságait. A szabályozási irányelvek – köszönhetően a brit gyarmati múltnak és a helyi bankok nemzetközi hátterének – többé-kevésbé az európai irányelveket követik.

Felhasznált irodalom:

ANDERSON, J. – C.E. LEARCH – S.T. GARDNER (2016): National Survey and Segmentation of Smallholder Households in Uganda: Understanding Their Demand for Financial, Agricultural, and Digital Solutions. CGAP Working Paper Washington, DC

BETHLENDI, L. – LENTNER? CS. – VASA, L. – PÓRA, A. (2019) Fiscal council: European model or new global standard? Journal of International Studies 12 : 4 pp. 32-51.

BOU (BANK OF UGANDA) (2017): Annual Supervision Report. Issue No. 8. December. https://www.bou.or.ug/bou/bou-downloads/asr/2017/Dec/Annual-Supervision-Report-2017.pdf

IMF (2016): Financial Access Survey. https://data.imf.org/?sk=E5DCAB7E-A5CA-4892-A6EA-598B5463A34C

LAKNER, Z. (2012): A magyar agrobiznisz lehetőségei Afrikában. Afrika Tanulmányok 6 : 4 pp. 5-24.

LENTNER, CS. – KOLOZSI, P. (2006): A magyar jegybanki szabályozás és monetáris politika az európai integrációs folyamatok tükrében. In. Lentner Csaba (szerk.) Pénzpiacok szabályozása Magyarországon, Akadémiai Kiadó, pp. 33-68.

LENTNER; CS. – KOLOZSI, P.  (2019): Innovative ways of thinking concerning economic governance after the global financial crisis. Problems and Perspectives in Management 17 : 3 pp. 122-131.

MALLINGUH, E. – ZÉMAN, Z (2018): Domestic Credit to the Private Sector by Banks within East Africa Economic Block. Economics & Working Capital 2018 : 3-4 pp. 7-13.

MALLINGUH, E. – ZÉMAN, Z. (2019): A Comparative Analysis of Start-UPS Within Eastern Africa Economic Block. Polish Journal of Management Studies 19 : 2 pp. 273-284.

NJIRANI, J (2020): African Banking: Opportunity, Rapid Growth And Risk. Global Finance Magazine 2020 February 06. https://www.gfmag.com/magazine/february-2020/future-banking-africa-2020

PÁSZTOR, Sz. (2019): Az afrikai kontinens gazdasági perspektívái a nyersanyagárak volatilitásának tükrében. In: Marsai, Viktor (szerk.) Afrika a globalizált világban : Lehetőségek és kihívások. Dialóg Campus Kiadó,  pp. 71-88.

NESZMÉLYI, GY. (2016): Őrségváltás Afrika óriásánál Nigéria gazdasági és társadalmi kihívásai. In: Vágány, Judit; Fenyvesi, Éva (szerk.) Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapest, Magyarország: BGE KVIK Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, (2016) pp. 130-146.,

OLÁH, J. – MOLNÁR, T. (2001): A Mikrohitel Program bemutatása, folyósításának rendszere és tapasztalata. Agrártudományi Közlemények / Acta Agraria Debreceniensis Különszám pp. 81-86.

PANTURU, C. (2019): Introducing Agency Bankingh in Uganda: A New Channel to Increase Financial Inclusion. United Nations Capital Development Fund.

POPP, J. – OLÁH, J. – KISS, A. – LAKNER, Z. (2019): Food security perspectives in Sub-Saharan Africa. Amfiteatru Economic 21 (51) pp. 361-376.

REPUBLIC OF UGANDA (2017): National Financial Inclusion Strategy 2017–2022. https://www.bou.or.ug/bou/bou-downloads/publications/special_pubs/2017/National-Financial-Inclusion-Strategy.pdf

TARRÓSY, I. (2010): Fenntartható Afrika – Lehetséges? In: Tarrósy, I. (szerk): Fenntartható Afrika. Publikon Kiadó, Pécs. pp.13-30.

UGANDA BUREAU OF STATISTICS (2018): Uganda National Household Survey 2016/2017. Kampala, Uganda; UBOS

Megjelent a Controller Info legfrissebb lapszáma!

Alapítva 2006-ban.
A Controller folyóirat szakmai és jogutódja.

Legfrissebb cikkek
Legolvasottabb cikkek
Szerzők
Archívum