DOI: 10.24387/CI.2020.3.11
Abstract
A 2016-ban kirobbant brókerbotrányok közül a Quaestor-csoporté, nagyságrendje, szabályozási hatásai és a felelős társaságirányítás „állatorvosi lovaként” betöltött szerepe miatt jelentőségében kiemelkedik a XXI. századi magyar gazdaságtörténet eseményei közül.
A felelős társaság irányítás elvei bár nem rendelkeznek teljes jogi kötőerővel, mert ezen elvek csak részben jelennek meg jogszabályok formájában és bár alkalmazásukat a nyilvános működő társaságok esetében a tőzsdék kikényszeríthetik, addig a zártkörűen működő társaságok esetében az elvek követése inkább önkéntes alapon történik (Ferencz, 2016). A jogszabályi megjelenés alapjait az Egyesült Államokban a Sarbanes-Oxley törvény 2002-es hatályba lépése teremtette meg. Az Enron-botrány kapcsán ugyanis ez a törvény számos olyan elvet beemelt kötelező joganyagba, melynek figyelmen kívül hagyása, vagy megszegése jelentős büntetőjogi következményekkel jár az érintett felelős vezető tisztségviselők személyi körében (Lentner, 2016). Hazánkban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is alkalmaz egy kötelező erejű Felelős Társaságirányítási Ajánlást, mely a nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett társaságokra bír korlátozott kötelező jelleggel – választható elemekkel. A kötőerő ebben az esetben abban érhető tetten, hogy a tőzsdei bevezetés feltétele a társaság részéről a Felelős Társaságirányítási Jelentés elkészítése és a BÉT részére történő benyújtása.
Kulcsszavak: felelős társaságirányítás, zártkörűen működő társaságok, fenntartható növekedés
Felhasznált irodalom:
ECODA (2010): Vállalatirányítási útmutató és alapelvek az európai tőzsdén nem jegyzett társaságok részére, terjedelem 64 old.
FERENCZ, BARNABÁS (2016): Horpadások a karosszérián: felelős társaságirányítási kérdések az elmúlt időszak autóipari botrányainak tükrében, Debrecen, Debreceni Jogi Műhely Elérhető: http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/ 1_2_2016/horpadasok_a_karosszerian_felelos_tarsasagiranyitasi_kerdesek_az_elmult_idoszak_autoipari_botranyainak_tukreben/ (olvasva: 2020. szeptember. 15.)
KECSKÉS, ANDRÁS – BUJTÁR, ZSOLT (2015): Merre tart a gazdasági jogi szabályozás a Quaestor-botrány után I., Gazdaság és Jog (XXIII. évf. 11. szám, old. 5-8.) ISSN 1217-2464
KECSKÉS, ANDRÁS – HALÁSZ VENDEL (2019): A 2003/71/EK irányelv (prospektus iránelv) szabályozási rendszere és a kibocsátási tájékoztatók új szabályozása, Európai Jog (XIX. évf. 4. szám old.1-11.) ISSN 1587-2769
KECSKÉS, ANDRÁS (2010): Felelős Társaságirányítás HVG-ORAC, Budapest. ISBN 9789632581354. terjedelem 387 old.
LENTNER, CSABA – ZÉMAN, ZOLTÁN (2017): A pénzügyi válság bankszabályozási controll elveinek meghatározóbb történeti elvei, Európai Jog (XVII. évf. 7. szám. old. 8-14.) ISSN 1587-2769
LENTNER CSABA (2016): A gazdasági válság hatása a globális, uniós és hazai szabályozási környezetre. In: Auer Ádám; Papp Tekla (szerk.) A gazdasági világválság hatása egyes jogintézményekre Magyarországon és az Európai Unióban: Interdiszciplináris és jogösszehasonlító elemzés (c. könyv) Magyarország: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2016, 45-84. old. ISBN 9786155527937
NEWMAN, NEAL (2007): Enron And The Special Purpose Entities – Use Or Abuse? – The Real Problem – The Real Focus, LAW & BUS. REV. AM. XCVII. évf. 13. szám old. 98-112. ISSN 1571-9537
PEARCE II, JOHN A. – LIPIN, ILYA A (2011): Special Purpose Vehicles in Bankruptcy Litigation, Hofstra Law. Review. XL. évf. 1. szám 177. old. ISSN 0091-4029
SÁGI, JUDIT – LENTNER, CSABA (2019): Post-crisis trends in household credit market behavior: evidence from Hungary, Banks And Bank Systems (XIX. évf . 3. szám, o. 162-174.) ISSN 1816-7403
SZALAY, GÁBOR (2017): Vállalati botrányok és esetek áttekintése különös tekintettel a felelős társaságirányítás és a transzparencia kérdésköreire (I.): A Postabank jelenség. JURA (XXIII. évf. 1. szám, o. 394.) ISSN 1218-0793
SZILOVICS, CSABA (2016): Az adójogi norma szerepe az optimális adórendszer kialakításában, JURA (XXII. évf. 1. szám, o. 322-328.) ISSN 1218-0793
SZÍVÓS, ALEXANDER (2017): A Quaestor botrány megközelítése gazdasági jogi szempontból. SCRIPTURA, Pécs. Elérhető: http://scriptura.pte.hu/wp-content/uploads/2017/06/Scriptura-egesz-208-222.pdf (olvasva 2020. szeptember. 15.)
SZUCHY, RÓBERT (2013): A gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalása. In: Szalma, József (szerk.) A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék , Szerbia 287-307. old. ISBN 9788688077064
SZUCHY, RÓBERT (2010): Az Európai Unió összefonódás-ellenőrzési rendszere a jogbiztonság tükrében, Gazdaság és Jog (XVIII. évf. 7-8. szám. pp.7-8 old. 32-40.) .) ISSN 1217-2464
VISEGRÁDY, ANTAL (2014): A jog hatékonyságának normatív alapjai In: Kondorosi, Ferenc; Visegrády, Antal – A jog kultúrája és etikája (c. könyv) Bíbor Kiadó, Budapest 184-188. old. ISBN 9789639988866
ZÉMAN, ZOLTÁN – KECSKÉS, ANDRÁS BÁRCZI, J. (szerk.) – BÉHM, Imre (szerk.) (2018): Pénzügyi és jogi szabályozási kontroll, Pécs, 233-247. old. ISBN 9789634291756
UK Corporate Governance Code 2018. Financial Reporting Council, London. Elérhető: https://www.frc.org.uk/getattachment/88bd8c45-50ea-4841-95b0-d2f4f48069a2/2018-UK-Corporate-Governance-Code-FINAL.pdf (olvasva 2020. szeptember. 15.)
