A tanulmány fő célja a nagyszabású sportesemények gazdasági következményeinek átfogó vizsgálata, különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyek a rendező országok gazdaságára gyakorolnak. A vizsgálat hipotézisei szerint ezek a rendezvények jelentős pozitív gazdasági hatásokkal járnak, mint például a turizmus bővülése, a helyi vállalkozások tevékenységének fokozódása és az infrastrukturális fejlesztések. A kutatás módszertana korábbi sportesemények gazdasági értékeléseire, helyi és globális gazdasági statisztikákra, valamint releváns szakirodalmi forrásokra támaszkodik. A tanulmány kiemelten foglalkozik a sportrendezvények gazdasági hatásainak hosszú távú következményeivel, beleértve a tartós előnyöket és kihívásokat. A négy vizsgált világbajnokság – Németország (2006), Dél-Afrika (2010), Brazília (2014) és Oroszország (2018) – elemzése alapján megerősíti, hogy a sportesemények gazdasági hatásainak alapos előzetes felmérése elengedhetetlen a várt gazdasági és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében. A kutatás rávilágít a társadalmi kihívások kezelésének fontosságára, mint a költségvetési túllépések és a társadalmi elégedetlenség. A jövőbeli kutatások irányába mutatva, a tanulmány egy integrált mutatószám kidolgozását javasolja, amely képes lenne komplex módon értékelni egy sportesemény várható társadalmi és gazdasági hatásait, elősegítve a sportrendezvények hatékonyabb tervezését és értékelését.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 28-33
DOI: 10.24387/CI.2024.2.6
Cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2024/11/Controller_2024_2-6.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
ANDRÁS, K. – SZABADOS, G. (2010): A hivatásos labdarúgás nemzetközi eseményeinek gazdasági hatása, Egyetemi előadás, TF Sportágak Gazdaságtana, Tárgyfelelős: András Krisztina, Budapest.
ANDRÁS, KRISZTINA – KOZMA, MIKLÓS (2014): A nagy nemzetközi sportesemények gazdasági hatásai, In: A területi fejlődés dilemmái, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged, pp. 105-120. ISBN 978-963-306-344-6.
BAADE, R. – MATHESON, V. (2004): The Quest for the Cup: Assessing the Economic Impact of the World Cup, Regional Studies, 38(4), pp. 343-354. DOI: 10.1080/03434002000213888.
BAUMANN, R.W. – MATHESON, V.A. – MUROI, C. (2009): Bowling in Hawaii Examining the Effectiveness of Sports-Based Tourism Strategies, Journal of Sports Economics, 10(1), pp. 107-123. DOI: 10.1177/1527002508327401.
BURGAN, B. – MULES, T. (1992): Economic Impact of Sporting Events, Annals of Tourism Research, 19(4), pp. 700-710. DOI: 10.1016/0160-7383(92)90062-T.
BUSINESS REVIEW (2022): A sportesemények gazdasági hatása. Letöltve: https://business-review.eu/business/sports/the-economic-impact-of-sports-events-236529.
CARSON, R.T. (2012): Contingent Valuation: A Practical Alternative When Prices Aren’t Available, Journal of Economic Perspectives, 26(4), pp. 27-42. DOI: 10.1257/jep.26.4.27.
CATHEDRALS: Marks of Their Eras.” Star Tribune, September 2, 2016; Letöltve: http://www.startribune.com/stadiums-cathedrals-marks-of-their-eras/392207411/.
CROMPTON, J. (2006): Economic Impact Studies: Instruments for Political Shenanigans?, Journal of Travel Research, 45(1), pp. 67-82. DOI: 10.1177/0047287506288870.
DUBIK, I. (2015): Az utóbbi három labdarúgó világbajnokságok összehasonlítása és gazdasági hatása turizmusra. Letöltve: https://dolgozattar.uni-bge.hu/3724/1/Igor_Finish%2012.pdf.
DWYER, L. – FORSYTH, P. – SPURR, R. (2004): Evaluating Tourism’s Economic Effects: New and Old Approaches, Tourism Management, 25(3), pp. 307-317. DOI: 10.1016/S0261-5177(03)00131-6.
E&Y (2011): Sustainable Brazil – Social and Economic Impacts of the 2014 World Cup. Ernst & Young, Letöltve: http://www.ey.com/publication/vwluassets/sustainable_brazil_-_world_cup/$file/copa_2014.pdf.
FIGYELŐ (2023): A hazai rendezésű mega-sportesemények társadali és gazdasági hatásai. Letöltve: https://figyelo.hu/hirek/a-hazai-rendezesu-mega-sportesemenyek-tarsadali-es-gazdasagi-hatasai-202060/.
GETZ, D. (2008): Event Tourism: Definition, Evolution, and Research, Tourism Management, 29(3), pp. 403-428. DOI: 10.1016/j.tourman.2007.07.017.
GROZEA-HELMENSTEIN, D. – KLEISSNER, A. (2003): Ökonomische Auswirkungen der Olympischen Winterspiele 2010 in Salzburg. Studie in Auftrag des Candidature Committee of the Olympic Games Salzburg. Letöltve: https://ams-forschungsnetzwerk.at/downloadpub/spea%20euro2008-oekonomische%20effekte.pdf.
GWSmbH Osnabrück (2010): A németországi labdarúgó világbajnokság adatai. In András, K. – Szabados, G. (2010): A hivatásos labdarúgás nemzetközi eseményeinek gazdasági hatása. Egyetemi előadás, TF Sportágak Gazdaságtana, Tárgyfelelős: András Krisztina, Budapest, 2010. szeptember 1.
HEINEMANN, K. (1995): Einführung in die Ökonomie des Sports: Ein Handbuch, Hofmann, Schorndorf. https://cir.nii.ac.jp/crid/1130000798127449216.
HELMENSTEIN, C. – KLEISSNER, A. – MOSER, B. (2007): Makroökonomische und sektorale Effekte der UEFA EURO 2008 in Österreich, SportsEconAustria Institut für Sportökonomie, Wien. Letöltve: https://ams-forschungsnetzwerk.at/downloadpub/spea%20euro2008-oekonomische%20effekte.pdf.
HUANG, H. – MAO, L.L. – KIM, S.K. – ZHANG, J.J. (2014): Assessing the Economic Impact of Three Major Sport Events in China: The Perspective of Attendees, Tourism Economics, 20(6), pp. 1277-1296. DOI: 10.5367/te.2013.0340.
JASMAND, S. – MAENNIG, W. (2008): Regional Income and Employment Effects of the 1972 Munich Olympic Summer Games, Regional Studies, 42(7), pp. 991-1002. DOI: 10.1080/00343400701654095.
KURTZMAN, J. (2005): Economic Impact: Sport Tourism and the City, Journal of Sport & Tourism, 10(1), pp. 47-71. DOI: 10.1080/14775080500101551.
LAMLA, M.J. – STRAUB, M. – GIRSBERGER, E.M. (2014): On the Economic Impact of International Sport Events: Micro-evidence from Survey Data at the Euro 2008, Applied Economics, 46(15), pp. 1693-1703. DOI: 10.1080/00036846.2014.881972.
LI, S.N. – BLAKE, A. – THOMAS, R. (2013): Modelling the Economic Impact of Sports Events: The Case of the Beijing Olympics, Economic Modelling, 30(January), pp. 235-244 DOI: 10.1016/j.econmod.2012.09.013.
MATHESON, V. (2009): Economic Multipliers and Mega-Event Analysis, International Journal of Sport Finance, 4(1), pp. 63-70. Letöltve: https://crossworks.holycross.edu/econ_working_papers/104.
MÜNCHEN IHK (2010): A németországi labdarúgó világbajnokság adatai. In András, K. – Szabados, G. (2010): A hivatásos labdarúgás nemzetközi eseményeinek gazdasági hatása. Egyetemi előadás, TF Sportágak Gazdaságtana, Tárgyfelelős: András Krisztina, Budapest, 2010. szeptember 1.
NÉMETH, V. (2023): A hazai rendezésű mega-sportesemények társadali és gazdasági hatásai, OEconomus. Elérhető: Letöltve: https://www.oeconomus.hu/irasok/a-hazai-rendezesu-mega-sportesemenyek-tarsadali-es-gazdasagi-hatasai/.
PAPANIKOS, G.T. (2003): Development Effects of the 2004 Olympic Games: Post Olympic Exploitation of Infrastructures and Equipment. Report prepared for the Government of Greece. Letöltve: http://www.atiner.gr/gtp/ggoa_periexomena.pdf.
PORTER, P. – FLETCHER, D. (2008): The Economic Impact of the Olympic Games: Ex Ante Predictions and Ex Post Reality, Journal of Sport Management, 22(4), pp. 470-486 DOI: 10.1123/jsm.22.4.470.
RESPONSES ARE WEIGHTED BY EACH EXPERT’S CONFIDENCE. See IGM Forum. “Sports Stadiums.” January 31, 2017; Letöltve: http://www.igmchicago.org/surveys/sports-stadiums.
REUTERS (2014): World Cup Leaves Brazil Costly Stadiums, Poor Public Transport. Letöltve: http://uk.reuters.com/article/2014/06/05/uk-brazil-worldcupinfrastructure-idUKKBN0EG24F20140605.
ROSE, A.K. – SPIEGEL, M.M. (2011): The Olympic Effect, The Economic Journal, 121(June), pp. 652-677. DOI: 10.1111/j.1468-0297.2010.02407.x.
SLOWEY, KIM (2016): “Inglewood Mayor: Near-$3B Rams Stadium to Add 22K New Construction Jobs.” Construction Dive, January 15, 2016; Letöltve: http://www.constructiondive.com/news/inglewood-mayor-near-3b-rams-stadium-to-add-22k-new-construction-jobs/412203/.
SPILLING, O.R. (1996): Mega Event as Strategy for Regional Development The Case of the 1994 Lillehammer Winter Olympics, Entrepreneurship & Regional Development: An International Journal, 8(4), pp. 321-343. DOI: 10.1080/08985629600000018.
SZYMANSKI, S. (2002): The Economic Impact of the World Cup, World Economics, 3(1), pp. 169-177. Letöltve: https://ideas.repec.org/a/wej/wldecn/96.html.
TAKS, M. – KESENE, S. – CHALIP, L. – GREEN, C.B. (2011): Economic Impact Analysis Versus Cost Benefit Analysis: The Case of a Medium-Sized Sport Event, International Journal of Sport Finance, 6(3), pp. 187-203. https://scholar.uwindsor.ca/humankineticspub/20.
THE SPORT JOURNAL (2008): A sportesemények gazdasági hatásvizsgálatáról szóló tanulmányok áttekintése. Letöltve innen: https://thesportjournal.org/article/a-review-of-economic-impact-studies-on-sporting-events/.
VÖRÖS, T. (2024): Költség–haszon elemzési keretrendszer sportberuházások társadali-gazdasági értékeléséhez, Közgazdasági Szemle, LXIV. évf., 2017. április (394–420. o.) Letöltve: https://real.mtak.hu/51208/.
WICKER, P. (2019): Positive and Negative Externalities of Sport Events: From Well-being, Pride, and Social Capital to Traffic and Crime, in P. Downward, B. Frick, B. R. Humphreys, T. Pawlowski, J. E. Ruseski, & B. P. Soebbing (Eds.), The SAGE Handbook of Sports Economics (pp. 428-438). Los Angeles u.a.: SAGE Reference. Letöltve: http://digital.casalini.it/9781526444523.
YIM, B.H – BYON, K.K (2020): ‘Critical Factors in the Sport Consumption Decision Making Process of Millennial Fans: A Revised Model of Goal-Directed Behavior’, International Journal of Sports Marketing and Sponsorship, vol. 21, no. 3, pp. 427-47. DOI: 10.1108/IJSMS-03-2019-0031.
