A pénzmosás kialakulásának összefüggései

A szerzők a cikk keretein belül feltárják a pénzmosás kialakulásának összefüggéseit, valamint megfogalmazzák, mint a szervezett gazdasági bűnözés egyik legbonyolultabb és legkifinomultabb részeként. Bemutatásra kerül a folyamat három klasszikus esete: az elhelyezés, a rétegzés és az integrálás. Hangsúlyozzák a pénzmosás elleni nemzetközi fellépéseket. A pénzmosás elleni harc sikeréhez a vállalkozásoknak észlelniük kell a szokatlan viselkedést, ezért szemléltetésre kerül néhány erre utaló jel is. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy mindenkinek nagyon fontos erkölcsi kötelessége a pénzmosás elleni küzdelem erősítése.

Controller Info 2015. III. évf. (4) szám 42-46.

 

BEVEZETÉS

A pénzmosás kialakulása egy adott országban összefügg olyan gazdasági bűncselekmények megjelenésével, amelyek rendszeres és jelentős bujtatott – nem legális – jövedelmet eredményeznek. Ilyen illegális tevékenységnek számít a kábítószer és fegyverkereskedelem, a pénzhamisítás, az embercsempészet, a prostitúció, a zsaro1ás, a gyermekpornográfai, az adócsalás, a korrupció stb.  Nemcsak az ilyen jellegű bűnös pénzek alkalmasak a pénzmosásra, hanem minden, a céges nyilvántatásokban, könyvelésekben és adóvallásokban nem szerepeltetett bevételek, jövedelmek is. A pénzmosás a szervezett gazdasági bűnözés egyik legbonyolultabb és legkifinomultabb része. Általában akkor merül fel igény erre a tevékenységre, amikor a bűnözőknek már nagyon sok bevételük származik az elkövetett bűncselekményekből, és annak egyszerű elköltése egyenlő lenne az önfeljelentéssel. mert a hirtelen jólét és meggazdagodás mindenkinek fel tünne, szemet szúrna. A magyar Btk. megfogalmazása szerint hazánkban pénzmosás bűntettét követi el az, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó pénzt vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró okiratot, értékpapírt megszerez, megőriz, kezel, gazdasági tevékenységeken keresztüli legalizál, tisztára mos (átalakít, felhasznál, átruház, pénzügyi tevékenységet végez vele vagy meghiúsít egy büntetőeljárást), eredetét, fellelhető helyét eltitkolja vagy elleplezi, miközben tudott annak eredetéről.¹

A pénzmosás az amerikai zsargonból került át Európába. Az Amerikai Egyesült Államokban a bűncselekményből származó pénzt ”piszkos pénznek”, „dirty money”-nak nevezik. ,,A pénzmosás a bűnözők és a terroristák tevékenysége, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményekből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt illegális forrásból származónak tüntesse fel.” (Barabás)

A globálissá váló nemzetközi tőkemozgások között egyre nehezebb megkülönböztetni az illegális jövedelmeket a törvényes műveletekből származóktóI. A pénzmosási műveletek közös jellemői a követekezők:

• nem ismert a pénz valódi eredetét és tulajdonosa;
• állandóan változik a formája, alakja;
• az eljárás, a pénz újtja nem nyomonkövethető;
• a pénz meglétét valaki folyamatosan szemmel tartja.

A pénzmosási tevékenység napjainkban már nem kötődik országhatárokhoz, hanem nemzetközi jellegűvé vált, így annak leleplezése is csak nemzetközi információk felhasznáIásával lehetséges, ami sokszor hosszadalmas és bonyolult eljárást jelent. Mind a kormányok, mind a bankok számára nem könnyű feladat egy-egy nemzetközi tanzakciót megítélni, mert nehezebben bizonyítható, hogy nem szokásos ügyletről van szó. A pénz lefoglalása azonban mindig egy adott nemzet joga alapján történik. 

A PÉNZMOSÁS KLASSZIKUS ESETEI

A pénzmosás folyamata – tekintet nélkül a mosandó összeg nagyságára – három alaplépést foglal magában: az elhelyezést, a bujtatást és az integrálást. Egy tranzakció során egyszerre is előfordulhat mindhárom, de inkább az a jellemző, hogy egymástól elkülönülten jelennek meg. A modell helyét fokozatosan más megközelítések veszik át, de a modell elemeivel a pénzmosás egyéb értelmezéseinek esetében is találkozhatunk, és a szóhasználat sem változott.

Elhelyezés

Az illegális tevékenységet végzők jövedelme jobbára készpénz formájában jelentkezik. A felhalmozódó készpénz és annak felhaszná|ása a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközhet, mivel az eredete nem bizonyítható. Éppen ezért a bűnelkövetőknek szükségük van a megszerzett készpénz kezelhetővé tételére. Ehhez a pénz általában közvetítő útján helyezik el különböző pénzúgyi intézményekben, ahol az később legálisan megszerzettnek tűnő jövedelemmé alakul át. Ebben a szakaszban a legkönnyebben nyomon követhető a törvénytelen jövedelem. Az elhelyezésnek nincs előre meghatározott helye, történhet a világon bárhol, ahol erre mód és kedvező feltételek vannak. A bűnözők gyakran ismeretlen, gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt több pénzintézetben kisebb részletekben elhelyezzék, akik a befizetések végrehatjásáért jelentős honoráriumot kapnak. Tevékenységük során a megbízók felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegeket valóban a rendeltetési helyükre jutassák e1. E módszer alkalmazása során a pénzt átadó személy vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a beftzetést végző személyt azonosítják.

Bujtatás, rétegzés

A készpénz elhelyezése után a pénzmosás már nehezebben bizonyítható. A rétegzés során érik el azt, hogy a pénz eredetére ne derüljön fény, a forrástól teljes mértékben el legyen választva. A már elhelyezett összegek az újbóli felhasználás során nyernek gazdasági létjogosultságot, ezáltal válnak a legális gazdaság részévé. A tevékenységek és tranzakciók bonyolult módon való egymásra rétegzése arra szolgál, hogy a nyomozók számára megnehezítse az illegális jövedelem észlelését.

Integrálás

Az integrálás a bűnös úton megszerzett pénznek a gazdaságba történő vissza áramoltatását jelenti, melynek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerű üzleti tevékenységből származónak tűnik. Az integrálás következhet az első két fázis után is, de az is elképzelhető, hogy a bűncselekményből származó vagyont egyszerűen befolyatják a legálisan alapított vállalkozásba és ott, mint bevételt tüntetik fel a könyvelési adatok meghamisításával. A keletkezett nyereség után adót is fizetnek és osztalékként vagy kamatként jutnak hozzá a legális jövedelemhez. Az integrálást nagyon károsnak kell tekinteni. Ez az alvilág fenyegetése, amely miután anyagi igényeit bőségesen kielégítette, utat próbál keresni a legális ”felső világba”, hogy olyan nem anyagi igényeit is kielégítse, mint a státusz és a hatalomvágy.

A pénzmosás szempontjából háromféle társaság különböztethető meg (Bardócz):

• a ,,látszat társaság”, amely a hivatalos bejegyzés ellenére nem folytat kiterjedt üzleti tevékenységet, és nagyon alacsony tőkével rendelkezik;
• a ”fantom társaság”, amely csak fikció, tevékenységet nem folytat, csak a nevük létezik;
• a „fedőnévül szolgáló társaság”, amely ugyan valós tevékenységet is végez, de elsősorban a pénzmosást szolgálja.

A PÉNZMOSÁS ELLENI NEMZETKÖZI FELLÉPÉS

A nemzetközi pénzmosásból származó összegek nagysága közvetlenül nem mérhető. Erre csak akkor lenne lehetőség, ha a világon valamennyi ilyen bűncselekmény a hatóságok tudomására jutna. A valóságban viszont e tevékenység jelentős része a hatóságok előtt rejtve marad, ezért különböző technikákat dolgoztak ki a pénzmosás volumenének számszerusítésére. A bűncselekményekből származő tisztára mosott pénz nagysága két lehetséges módon becsülhető (Tóth):

• közvetlen becsléssel, amely csupán feltételezéseken alapul, a nemzetközi banki statisztikából indul ki;
• közvetett becsléssel, amivel elsősorban a kábítószerek előállítási és eladási értékét becsülik fel és vetik össze a kábítószer-termelésből, fogyasztásból és lefoglalásból rendelkezésre álló adatokkal. Ezt a módszer használjá más, nagy készpénzbevétellel járó bűncselekmények (pl. prostitúció, kábítőszer- és fegyverkereskedelem) méretének becslésénél is.

Mindkét eljárás közös ismérve, hogy először – statisztikai szakkifejezéssel élve –  pontbecslést végeznek, azaz az ismert adatokból kiszámítják a pénzmosás ismert volumenét. Ezután ezt egy, a látencia feltételezett mértékét tükröző egynél nagyobb számmal megszorozzák. A kapott számot a mintavételi hibával korrgálva intervallum-becslést adnak az alap sokaság adott jellemzőjére. Stanly Morris, a FATF Statisztikai és Módszertani Munkacsoportjának volt elnöke már 2002-ben azt nyilatkozta, hogy jelenleg nincs hiteles lehetőség a pénzmosás mérésére világviszonylatban, sőt még arra sem, hogy azt a legnagyobb országokra szűkítve végezzék el. Elemző szakemberek kidolgoztak azonban egy vonzerő indexet, amely megmutatja, hogy az adott országok pénzügyi infrastruktúráját mennyire szívesen használják a pénzmosók a piszkos pénzek legalizálásához. Az országok közötti rangsor felállításánál több faktort is figyelembe kell venni. Ezen faktorok a megfelelő súlyozással a pénzmosás pozitív és negatív szempontjai alapján kerülhetnek bele egy közös képletbe.

A pénzmosás elleni harc első vonalában az ügyfelekkel kapcsolatot tartó személyek, vállalkozások állnak. Magyarország gazdasági jólétének fenntartásához, a terrorizmus elleni védekezéshez és a vállalkozások – főleg a saját vállalkozások – kijátszásának megakadályozásához szükséges a felelősségteljes viselkedés a pénzmosás gyanújának felmerülése esetén. A gyanús ügyletet, illetve a pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt haladéktalanul be kell jelenteni.

A szokatlan és gyanús viselkedés jelentése a hatóságoknak nem besúgás, hanem önvédelem. A hatóságok figyelmét ráirányítja arra, ami a vállalkozást egyébként nagy bajba sodorhatná. Azokban az országokban, amelyek már régen felvették a harcot a pénzmosás ellen, a jelentéstételt természetesnek tekintik a veszélyeztetett tevékenységi területeken. Ha a munkavállalók jobban megismerik ügyfeleiket, és azok vállalkozásait, akkor ügyesebben ismerik fel a pénzmosási kísérleteket, és a jelentések is megbízhatóbbak, megalapozottabbak lesznek.

Az üzleti titoktartás szabályainak és a pénzmosás megakadályozására irányuló jelentéstételnek az összefüggéseit az Alkotmánybíróság is megvizsgálta. Véleményük szerint a személyes adatok védelme felett á11 a bel- és külbiztonság kérdése a, pénzmosás visszaszorítása pedig biztonsági kérdés. A pénzmosás elleni harc sikeréhez elengedhetetlen, hogy a vállalkozások észre vegyék, ha ügyfeleik szokatlanul viselkednek. Mindenki jogosan teszi fel a kérdést: Mi számít szokatlan viselkedésnek?

Esetleges pénzmosásra utaló jelek

• Az ügyfél vagy a képviselője ellenáll az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának, illetve hamis, félrevezető információkat ad. Offshore székhelyű taggal rendelkező ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyekre hivatkozva nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan.
• Kiugróan magas, nem valós gazdasági eseményekkel, fiktív árbevétellel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása.
• Fiktív a bevételnek számít az a bevétel, ami mögött nem áll teljesítmény. Erre lehet következtetni például abból, ha az ügyfélnél nincs nyoma olyan gazdaságilag ésszerű, arányos ráfordításnak, amely a bevételi tételt életszerűvé tenné, indokolná, alátámasztaná. Ilyenek lehetnek például a korábbi árubeszerzési és raktározási költségek felmerülése nélküli árueladások, vagy olyan szolgáltatásnyújtások (tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, tanulmányok), amelyekhez hiányoznak az alapvető eszközök, a szükséges létszámban bejelentett munkavállaló, az igénybe vett alvállalkozói teljesítmények.
• A cég profiljába, tevékenységi körébe nem illő ügyletekből származó bevételek.
• Túlszámlázások, feltűnő értékaránytalanság melletti (több tízszeres haszonnal, extraprofittal) értékesítések, jutalékok, közvetítői és ügynöki díjak. 
• Ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) banki átutalások.
• A házipénztárban indokolatlanul magas összeg halmozódott fel az elszámolási betétszámlákról történő készpénzes felvételek miatt.
•  A bankszámlákról a házipénztárba gyakran felvett jelentős összegekből készpénzes számlákat egyenlítenek ki.
• Ésszerű indok nélküli végleges pénzeszköz átvételek, alapítókkal szembeni szállítói kötelezettségek elengedése, mely forrásokból nagy összegű befektetéseket hajtanak végre.
• Indokolatlan és rövid időn belül lezajló, aránytalan tőkeműveletek: jelentős tőkeemelést követően azonnali üzletrészeladás, illetve tőkekivonás.
• Az ügyfél kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti, átvállalja.
• Külföldi tulajdonosoktól, alapítóktól kapott, meglévő fedezetek és írásos szerződések nélküli kölcsönök, melyek visszafizetésére láthatóan nem törekszik az ügyfél, és a tulajdonos nem kéri sem a tőkét, sem a kamatokat.
• A saját tőkéjét többszörösen meghaladó összegű hitelt felvétel, melynek biztosítéka egy finanszírozó offshore társaság által betétben elhelyezett összege.
• Rendszeres, nagy összegű, ésszerű okokkal meg nem magyarázott leltártöbbletek.

Szokatlan lehet az ügyfél egy-egy ügylete vagy az egész üzletviteli tevékenysége. A figyelmünket egy-egy nagyon szembetűnő jel is felhívhatja, amikor például az ügyfél:

• egy tranzakcióval, eseménnyel vagy vállalkozással kapcsolatban hamis információval szolgáI, vagy hamisított okiratokat bocsát rendelkezésre;
• számunkra ismeretlen személyekkel a megfelelő papírmunka elvégzése nélkül átutalásokat intéz;
• az üzleti logika alapján irracionális üzletet köt;
• kevéssé ismert, esetleg (pl. panamai, grenadinei) off-shore bankon keresztül intézi az átutalást;
• nagy bevételt realizál nagyobb kiadások nélkül;
• nagyon sikeres egy olyan ágazatban vagy földrajzi területen, ahol egyébként recesszió van.

Az Európai Parlament 2015. május 20-án elfogadta a 2015/849-es számú negyedik pénzmosás elleni irányelvet, amely megerősíti a jelenlegi eu-s szabályozást. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben Európa szerte a könyvelők, a könyvvizsgálók, az adószakértők és az adótanácsadók (a továbbiakban: szolgáltatók) fontos szerepet töltenek be. Törvény által előírt kötelezettségük2 a következőket foglalja magában.

• Rendelkezniük kell egy belső pénzmosási szabályzattal. Ha valaki könyvvizsgálat mellett adótanácsadást is végez, akkor az adótanácsadási tevékenységre külön szabályzattal kell rendelkeznie, és más a felügyeleti szerv is (nem a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala szervezetében működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda). Ugyanez vonatkozik a könyvelési tevékenységre is. A könyvvizsgálók a kamara honlapján megtalálható közös szabályzat alapján, míg a többi szolgáltatók saját szabályzatuk alapján végzik. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.
• Ki kell jelölniük egy kapcsolattartót, melynek személyéről a törvényben megjelölt hatóságot értesítenie kell.
• Át kell világítaniuk az ügyfelüket – egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás keretében – az üzleti kapcsolat létesítésekor; a 3,6 mFt-ot  elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerül és korábban még nem került sor átvilágításra, illetve ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
• Az átvilágítás során be kell azonosítaniuk ügyfelüket, annak képviselőjét (a szerződést aláírók és a kapcsolattartók nevét és beosztását), valamint a tényleges tulajdonosokat. Az ügyfél nyilatkozatot tevő képviselőjének felelőssége, hogy a tényleges tulajdonos személyéről és adatairól helytálló nyilatkozatot tegyen. Ha a szolgáltatóban kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre kell felhívni. Elméletileg lehetséges, hogy a szolgáltató a tényleges tulajdonosi adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől adatigénylésre jogosult; ez esetben az ügyfél képviselőjének írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, melynek tényét a szolgáltatónak rögzítenie kell. Ha egy cégnek egy külföldi társaság a tulajdonosa, és nincs információ a tulajdonos tulajdonosáról, akkor az ügyfél képviselője (ügyvezető) tényleges tulajdonosként a láncolat végén álló természetes személyt köteles megnevezni, aki legalább 25%-os részesedéssel (esetleg meghatározó befolyással) rendelkezik. Ez az ő felelőssége. Ha így nem azonosítható a tényleges tulajdonos magánszemély, akkor magát a képviselőt kell tényleges tulajdonosként rögzíteni. Alapítványok esetében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni azt a természetes személyt, aki az alapítvány vagyona legalább 25%-ának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább 25%-a felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
• A személyes okmányok bemutatásának megkövetelése kizárólag a szervezeti ügyfél, valamint a képviselő vonatkozásában merül fel, a tényleges tulajdonos esetében ilyen kötelezettség nem áll fenn. A tényleges tulajdonos adatairól a képviselő nyilatkozik, mely nyilatkozatért a képviselő felel. Az adatokat a könyvvizsgálónak nem kell ellenőriznie, a tényleges tulajdonos igazolványait sem szükséges elkérnie.
• Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni arról, ha az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően változás következett be. Erre a szolgáltatónak az ügyfelet a szerződés megkötésekor figyelmeztetni kell.
• Folyamatosan figyelemmel kell kísérniük, át kell világítaniuk3 ügyfeleik üzleti kapcsolatait (különös figyelme fordítva az összetett és szokatlan ügyletekre) felmérve, hogy azok milyen szintű, fokozatú kockázatokat hordoznak.
• Pénzmosásra utaló jelek elfordulásának alapos gyanúja esetén bejelentést kell tenniük az illetékes hatóság felé. A bejelentéshez nem szükséges alapos gyanú megléte, elegendő a bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése.

Az új uniós irányelv a pénzmosási előírások be nem tartásáért az alábbi közigazgatási szankciók meghozatalát javasolja:

• a jogsértés nyilvánosságra hozatala,
• a jogsértés abbahagyására irányuló felszólítás,
• működési engedély visszavonása vagy felfüggesztése,
• felelős vezetők időszakos eltiltása,
• egymillió euróig terjedő bírság.

Hazánkban, ha a szolgáltatók a pénzmosással kapcsolatos kötelezettségeiket nem az előírásoknak megfelelően teljesítik, akkor a megfelelő felügyeleti szerv a jogsértés súlyával arányosan a következőképpen szankcionálhat:

• figyelemfelhívás a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
• javaslat tétel egy speciális képzési programban való részvételre, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező vezető felvételére, a szabályzat átdolgozására, illetve a felelősségre vonásra;
• írásban figyelmeztetés;
• a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése, a jogsértés abbahagyására;
• pénzbírság: a könyvelőkre 50 eFt-tól 20 mFt-ig terjedő, a könyvvizsgálókra, adószakértőkre és adótanácsadókra vonatkozóan 200 eFt-től 500 mFt-ig terjedő bírságot szabhat ki a felettes hatóságuk.

Sem a hazai, sem pedig a nemzetközi szabályozásban nem az szerepel az a kitétel, hogy a szolgáltatónak kifejezetten keresnie kell a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló nyomokat, de kellően szigorú belső folyamatokat kell fenntartani annak érdekében, hogy az ilyen cselekmények gyanúját azonosítani és jelenteni tudja. Megjegyzendő, hogy nemcsak a szokatlan, nagy értékű, hanem bármilyen, még a legkisebb értékű tranzakció is kapcsolódhat pénzmosáshoz vagy a terrorizmus finanszírozásához, melyeket – ha észlelik – a szolgáltatóknak ugyancsak jelenteniük kell. 

ÖSSZEGZÉS

A pénzmosás fogalmának ismertetése után fontos bemutatni azt, hogy a bűncselekmények elkövetői milyen módszerekkel tisztítják meg a piszkos pénzeket. A bűnözők azért, hogy a hatóságok elől elrejtsék a bűncselekményekből származó vagyonukat még arra is hajlandóak, hogy egyes tranzakcióik vagy gazdasági tevékenységük során veszítsenek a megszerzett extra-pofitból. Tapasztalatok szerint egy megfelelően kivitelezett pénz tisztára mosási folyamatban kb. 40-50% veszteség keletkezik. Persze az így fennmaradó összeg még mindig jelentős. Ez a veszteségi mutató azt jelenti, hogy ezek a pénzügyi folyamatok oly mélységben kerülnek megtervezésre, megszervezésre, hogy azok leleplezése, bizonyítása nagyon hosszú, bonyolult folyamatot igényel. Megfelelő anyagi bázis nélkül nem lehet bűnözői csoportokat, bünszervezeteket működtetni. A szervezett bűnözés elleni küzdelem csak a szervezett bűnözés anyagi bázisának az elvonása révén lehet hatékony. Ha megakadályozzák a bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosását, akkor az anyagi bázis kiapadása után a bűnszervezet elsorvad, mint az a fa, amelynek elvágták a gyökereit. Ha pedig a szervezett bűnözőket jelentősen korlátozzuk abban, hogy szabadon, kockázat nélkül felhasználhassák ezeket a jövedelmeiket, akkor ezzel egy öntisztulási folyamatot indítunk el a társadalomban. Nagyon fontos erkölcsi kötelessége mindenkinek a pénzmosás elleni küzdelem erősítése. Jogi szabályaink további fejlesztéséről annak tudatában sem szabad lemondani, hogy ezt a problémát csak büntetőjogi eszközökkel megoldani nem lehet. Nem a büntetőjogi eszközöket kell prioritásban kezelni, hanem a pénzmosás ellenes oktatási rendszert kell továbbfejleszteni egészen addig, hogy Magyarországon csak kivételes nehézségek árán lehessen ilyen tevékenységet folytatni. A vizsgált káros jelenséggel csak akkor lehet hatékonyan szembeszállni, ha a pénzügyi szolgáltatók, a különböző állami szervek, felügyeletek és nyomozó hatóságok munkatársai és minden olyan személy, aki munkája során találkozhat a pénzmosással, megfelelő ismeretekkel rendelkezik a problémával kapcsolatban.

LÁBJEGYZET

¹ A Büntető Törvénykönyvről szóló C. törvény 400. §-a szerint, ha valaki gondatlanságból nem tud azok eredetéről, akkor csak pénzmosás vétségéről beszélhetünk, és „csak” két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szemben azzal, ha tudott róla, mert akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
² Magyarországon ez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény.
³ Kizárólag abban az esetben nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a szolgáltató az ügyfél, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket más megbízás kapcsán már elvégezte, és nem történt az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokban változás. (Például: ugyanazon ügyféltől származó többedik megbízás.)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Barabás A. Tünde – Irk Ferenc: Gazdaság, bűnözés, gazdasági bűnözés, szervezett bűnözés, szervezett gazdasági bűnözés (Kriminológiai Tanulmányok XXXVIII., XXXIX., OKRI, 2001.)
Bardócz Csaba: Pénzmosási technikák (Belügyi Szemle, 1997/3.)
Czine Ágnes: A pénzmosás mint világjelenség. A pénzmosási bűncselekmények feltűnése a büntető ügyek között (A pénzmosás elleni küzdelem aktuális kérdései, Pécs, 2005.)
Jean-Pierre Stroobants, Le Monde, 2008. szeptember 17.
Lukács János: Könyvvizsgálat rendszere (MKVK OK, 2014.)
Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények (KJK-Kerszöv, Budapest, 2002.)
PSZÁF: pénzmosás elleni új ajánlások (MTI, 2002. április 25.)