A cikk célkitűzése az osztrák adórendszerrel kapcsolatos tapasztalatok összegzése az elmúlt húsz év tükrében. Ennek során feltárásra kerülnek mindazon történeti és jogi tényezők, amelyek az osztrák adópolitikát befolyásolták. A cikkben ismertetésre kerülnek az osztrák adórendszer legfőbb elemei.
Controller Info 2019. VII.évf.(1) szám 50-53.
10.24387/CI.2019.1.10
Történeti elôzmények
Az Osztrák Köztársaság az egykori Osztrák-Magyar Monarchia azon részeibôl jött létre 1918-ban, amelyeknek a fejlettségi szintje már a XX. század elején is 28 %-kal meghaladta az az akkori európai átlagot. Az újonnan megalakult állam örökölte azoknak az ipari kapacitásoknak a jelentôs részét amelyek a Monarchiát a világ negyedik legnagyobb gépgyártójává és exportôrévé, valamint az elektrotechnika és a villamos ipar területén a világgazdaság harmadik legnagyobb gyártójává tették (Schulze 1996:17).
Ausztria fejlett indusztriális államként ki tudta használni a két világháború között érvényesülô ipari és mezôgazdasági termékek közötti cserearány romlást, amelynek eredményképpen felértékelôdött az ipari termékek elôállítása. A 1930-as évek végén jelentkezô európai gazdasági konjunktúra Ausztriát már a német birodalom részeként érte, amit képes volt kihasználni. A II. világháború után kikiáltott második köztársaság is sikeresen
integrálódott a nyugat-európai gazdasági térséghez. Ebben az idôszakban 1953 és 1973 között az osztrák GDP átlagosan 4,9 % emelkedést realizált (Palotai-Virág 2016:56). Ez a felzárkózási lendület nem állt le. Míg Ausztria 1970-ben az USA egy fôre jutó GDP szintjének csupán 63%-át érte el, addig ez az arány 2011-re meghaladta a 85 %-ot (Palotai-Virág 2016:31). A 1990-es évek elejére Ausztria politikailag és gazdaságilag stabil jóléti állammá vált, ahol az életminôség, a jövedelmek társadalmi elosztásának arányossága valamint az állami szolgáltatások magas színvonala sok állam számára mintául szolgált.
Felhasznált irodalom
Bozsik SÁNDOR (2013): Európai adópolitika változása a válság hatására In: Karlovitz János Tibor Ekonomické štúdie – teória a prax: Gazdasági tanulmányok – elmélet és gyakorlat. Komárno: International Research Institute, 2013. pp. 125-135.
Herich György (2003): Ausztria, USA,Nagy-Britannia adórendszere Penta Unió, Pécs.
HERICH GYÖRGY (szerk) (2011): Adózás Európában, Penta Unió, Pécs. 254 old.
Kolosi Tamás-Szívos Péter (2016): Európa messze van? Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest.
Matolcsy György (2015): Egyensúly és növekedés KAIROSZ, Budapest
Palotai Dániel-Virág Barnabás: Versenyképesség és növekedés, MNB, Budapest.
Pogátsa Zoltán (2016): Magyarország politikai gazdaságtana Osiris, Budapest.
Schulze, M-S.(1996): Engineering and Economic Growth: The Development of Ausztria-Hungary’ s Machine-Building Industry in the Late Nineteenth Century Peter Lang, Frankfurt 1996. 295.p , Contributors: Austria. Österreichische konsularische Vertretungsbehörden im Ausland, Austrian Information Service,
New York (1965). Austrian information. p. 17.
Stiglitz, J. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana KJK Ker.Szöv. Budapest. 405.o.
