Nowadays, supply (purchasing) logistics must keep up with the accelerating macro-environmental changes (COVID-19, war, transportation route obstacles), be able to support the goals of the corporate strategy, current projects and potential innovations. We conducted a … tovább »
In Hungary, equestrian tourism has deep historical roots, dating back to the 19th century. However, in today’s digital landscape, traditional service offerings may struggle to meet the evolving expectations of a more tech-savvy, international clientele. … tovább »
The twenty-first century is an age of great change. With the rise of digitalization and AI, previous operating models have taken on a completely new aspect. Now the most important thing is not for a … tovább »
This research investigates the impact of transformational leadership on job satisfaction, utilizing a Likert scale survey to gather data from employees in diverse organizations. The survey evaluated four essential dimensions: idealized influence, inspirational motivation, intellectual … tovább »
The study titled “Transformational Leadership and Employee Motivation in Jordan: The Influence of Age, Educational Attainment and Work Experience” examines how these demographic factors impact motivation in the context of transformational leadership. Transformational leadership, which … tovább »
The role of the Banks and their scope of activities have undergone many changes in recent centuries and decades. The present topic also tries to process the service of a new approach, a new trend, … tovább »
The research was made for exploring employee satisfaction in new open office environments at a multinational company, after the decision of the management about the refurbishment of the European offices. As a result, the Czech … tovább »
A mesterséges intelligencia (AI), az Internet of Things (IoT), a big data elemzések és a felhőalapú megoldások együttesen alakítják át a pénzügyi controllingot és a számvitelt, növelve a döntéshozatal hatékonyságát és pontosságát. A valós idejű … tovább »
Ez a tanulmány a fenntarthatóság idegenforgalmi vetületére fókuszál egy európai és egy ázsiai nagyváros, Budapest és Mumbai helyzetét vizsgálva. A szerzők a Fenntartható Városok Indexét használják az összehasonlításra. Az index adatai közül a szén-dioxid-kibocsátást, a … tovább »
A turizmus és az országbrand Egy ország valós, gyakorlati megítélését többek között két gazdasági adat is mutatja: az érkező turisták és a vendégéjszakák száma és részesedése a bruttó nemzeti jövedelemben (GDP), illetve az országba érkező … tovább »
A 21. század turbulens változásai újra és újra írták az egyének és a szervezetek kompetenciáit, és működési kereteit. Olyan új fogalmak jelentek meg, mint a digitális tudatosság, a kiberbiztonság, de a kompetenciák sorra is átalakult. … tovább »
A 20. század egy új forradalom kezdetének volt szemtanúja. Az internet megjelenése az élet számos területét visszafordíthatatlanul megváltoztatta, melynek következtében a világ kisebb és elérhető közelségbe került. A vállalkozások közötti verseny új piaci térbe lépett, … tovább »
Napjainkban az ellátási (beszerzési) logisztikának lépést kell tartania a gyorsuló makrokörnyezeti változásokkal, képesnek kell lennie a vállalati stratégia céljainak, az aktuális projekteknek és a lehetséges innovációknak a támogatására. Mindezt úgy, hogy szorosan együttműködik a vállalat … tovább »
A modern világunk tele van változásokkal. E változások lekövetése és az azokhoz való szüntelen alkalmazkodás minden szereplő elidegeníthetetlen feladata. E tanulmány célja a globális kihívások szubjektív érzékelésének vizsgálata a magyar és a szlovák kis- és … tovább »
A digitalizáció XXI. századi gyors elterjedése számos változást hozott a kis- és középvállalkozások életében a világ minden egyes táján. A digitalizáció adta lehetőségeket sokan előnynek, sokan pedig hátránynak tekintik. A folyamat előretörése jelentős mértékben átírta … tovább »
A mesterséges intelligencia és gépi tanulás technológiák egyre jelentősebb szerepet töltenek be az incidenskezelésben, javítva az IT-szolgáltatások hatékonyságát. E tanulmány célja áttekinteni a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit és kihívásait ezen a területen. Szakirodalmi áttekintést végeztünk, … tovább »
Egy ország valós, gyakorlati megítélését többek között két gazdasági adat is mutatja: az érkező turisták és a vendégéjszakák száma és részesedése a bruttó nemzeti jövedelemben (GDP), illetve az országba érkező külföldi tőkebefektetések (FDI) alakulása. Nem mindegy tehát, hogy egy ország a külföldiek szemében milyen képet alakít ki magáról. Ugyanúgy, mint egy terméknél, vagy akár az egyes embereknél, a mások által kialakított vélemény azon a képen alapul, amelyet az ország magáról kifelé hitelesen megmutat. Ez a kép, amennyiben sikeres, minden területen növeli az ország versenyképességét. Ezért minden ország kénytelen a branding témájával foglalkozni. Kétrészes tanulmányunk ennek a széles területnek egy szeletére, a turizmus és az országbrand kapcsolatára fókuszált. Az első részben vizsgáltuk ezek kapcsolatrendszerét és a közöttük fennálló kölcsönhatásokat.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 54-60
DOI: 10.24387/CI.2024.3.9
A cikkben az üzleti teljesítménymérés szubjektív mérési szempontból kerül megközelítésre, egy primer kutatás keretén belül. Bemutatva a Hargita megyei turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások esetében jelentkező attitűdöket, ismereteket, elvárásokat és üzleti gyakorlatot a teljesítménymérés terén. A fejlődés kulcseleme a verseny, melynek mérőszáma, összehasonlítási alapja a teljesítmény. Kutatásom fókuszában épp emiatt az üzleti teljesítménymérés gyakorlati aspektusainak feltérképezése áll, Hargita megyében a turizmus-vendéglátás terén. Kérdőíves felmérésemben feltárom a vállalatok viszonyulását, elvárásait a teljesítmény, üzleti teljesítménymérés fogalmához, gyakorlatához kapcsolódóan. Reflektálok a COVID-19 gazdasági recesszió, energetikai válság hatásaira a nevesített területen. Eredményként arra a következtetésre jutok, hogy a vállalati célként fontosnak tartott szempontok és a teljesítménymérés prioritási szempontrendszere nem mindig következetes. Jövőbeli fejlesztési célként kitűzhető az igények alapján kialakított, prioritási súlyokkal ellátott, pénzügyi fókuszú mérési rendszer kialakítása, amely a vevői, valamint munkavállalói elégedettséget, marketing tevékenységet és a szolgáltatásnyújtás minőségére vonatkozó mutatószámokat is tartalmazza.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 48-53
DOI: 10.24387/CI.2024.3.8
A tanulmány Hegedűs (2023) korábbi eredményeit tágítja ki 2019 és 2022 között a nehéz helyzetű vállalkozások vonatkozásában, megegyező módszertannal. A 2019 és 2022 közötti időszak a globális gazdaság számára számos kihívást jelentett, azonban a magyar középvállalatok példáján keresztül végzett kutatásunk azt mutatja, hogy a nehéz helyzetű (NH) vállalkozások aránya csökkent, annak ellenére, hogy több válság is befolyásolta a gazdasági környezetet. Ez a tendencia arra utal, hogy a vállalkozások képesek voltak alkalmazkodni és javítani pénzügyi helyzetüket a kihívások ellenére. Az ágazati sajátosságok alapvetően nem változtak, de jelentős csökkenés figyelhető meg a feldolgozóiparban, a szállításban és az IT szektorban. Ez a csökkenés valószínűleg annak köszönhető, hogy ezek az ágazatok hatékonyabban tudtak reagálni a piaci változásokra és a technológiai fejlődés előnyeit kihasználva stabilizálni tudták működésüket. A válságok ezen paramétereket nem befolyásolták jelentősen, mivel az adatfelvétel módja megegyezett a különböző időszakokban, azonban az adatbázis eltérő volt, ami minimális eltéréseket okozhatott az eredményekben. Az adatfelvétel módszertanának konzisztenciája biztosította, hogy a kapott adatok összehasonlíthatók és megbízhatóak legyenek, így a változások valóban a gazdasági környezet és a vállalkozások alkalmazkodóképességének következményei. A nehéz helyzet kialakulását leginkább az üzleti kockázat határozta meg, amely magában foglalja a piaci ingadozásokat, a gazdasági bizonytalanságokat és a vállalkozások egyedi kockázatait. Az üzleti kockázat kezelésében sikeres vállalkozások jobban tudták csökkenteni a nehéz helyzetbe kerülés esélyét. Ez arra utal, hogy a vállalkozásoknak nemcsak a gazdasági környezet változásaira kell reagálniuk, hanem hatékony kockázatkezelési stratégiákat is ki kell alakítaniuk a hosszú távú pénzügyi stabilitás érdekében. Az elemzés összességében azt mutatja, hogy a vállalkozások adaptív képességei és kockázatkezelési gyakorlatai kulcsfontosságúak a nehéz helyzetek elkerülésében, és hogy a válságok ellenére is lehetőség van a pénzügyi helyzet javítására, ha megfelelő stratégiákat alkalmaznak.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 42-47
DOI: 10.24387/CI.2024.3.7
