Összes cikk

A Negyedik Ipari Forradalom, a digitális technológia rohamléptékű fejlődése az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén felgyorsították életritmusunkat, átalakították kommunikációs és fogyasztási szokásainkat. Ez a tendencia hatással van a munka világára is. Megjelent egy új, globális generáció, melynek tagjai ma még nagyrészt iskolapadban ülnek, holnap azonban már megjelennek a munkaerőpiacon, ahol jövőre irányuló fókusszal keresik a rugalmas munkavállalási lehetőségeket, az alternatív megoldásokat. Mindez kihívás elé állítja az emberi erőforrás menedzsment szereplőit. A cikkben szakirodalmi forráselemzés alapján arra kívánok rávilágítani, hogy a digitális generáció munkaerőpiacra való belépésével vége van az egy tömegben kezelt munkavállalói rétegnek, új stratégiákra, megoldásokra van szükség a motiválás, ösztönzés, megtartás területén.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2025.2.10

A pénzügyi tudatosság szerepe napjainkban talán fontosabbnak tekinthető, mint bármikor az elmúlt évtizedek során, mivel a modern gazdasági környezetben a piaci volatilitás és az elérhető pénzügyi termékek komplexitása egyre nagyobb kihívást jelent a befektetők, illetve a befektetésre készülő emberek számára. A vizsgálatunk célja, hogy feltárja, hogy milyen módon befolyásolja az önismeret a pénzügyi tudatosságot és hogyan hat ez a kapcsolat az egyén befektetéseit illetően. A kutatásunk központi kérdése: „Az önismeret hogyan befolyásolja a pénzügyi döntéseket?”, melyet kérdőíves kutatás keretében vizsgáltunk. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az önismeret ugyan közvetett, de fontos szerepet játszik a pénzügyi döntéshozatalban. Bár nem garantálja a racionális döntéseket, hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén tudatosabban viszonyuljon a pénzügyi helyzetéhez és felismerje azokat a tényezőket – például a családi mintákat –, amelyek alakítják döntéseit.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 56-59
DOI: 10.24387/CI.2025.2.9

A kutatás célja az autóhasználatra Magyarországon kivetett közlekedési adók és díjak externális költségek-hez viszonyított arányának megállapítása. A tanulmány a Pigou-adók elméleti keretén alapulva elemzi a gépjárműadó, regisztrációs adó, cégautóadó, üzemanyag jövedéki adó, parkolási díjak, kötelező felelősségbiztosítás és autópályadíjak szerepét. Az Európai Bizottság 2016-os kutatásának becsült externális költségeit aktualizáltuk a 2023-as évre vonatkozóan, amelyet az adókkal, díjakkal vetettünk össze. A figyelembe vett autósokat érintő költségek mindössze az autózás externális költségeinek 27,7%-át teszik ki. Kiemelten magas költségek jelentkeznek a balesetek, forgalmi torlódások és a klímaváltozás területén, amelyek közül az utóbbi kettő jelentősen romlott az elmúlt években. A tanulmány rávilágít arra, hogy a jelenlegi közteherviselési rendszerben az externáliák internalizálása részleges, ami alapján a környezeti adók rendszerének reformjára lehet szükség a társadalmi optimum elérése érdekében.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 50-55
DOI: 10.24387/CI.2025.2.8

A logisztika és az inverz logisztika a modern gazdaság alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a termékek és szolgáltatások hatékony mozgásához, miközben fenntarthatósági célokat is szolgálnak. A cikk áttekinti az inverz logisztika mikro- és makroökonómiai hatásait, a technológiai innovációkat. A tanulmány vizsgálja a magyarországi és nemzetközi körforgásos gazdasági törekvéseket, valamint a hulladékgazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Az elemzés rámutat, hogy a fenntarthatósági szempontok integrálása hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is jár.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 44-49
DOI: 10.24387/CI.2025.2.7

A fenntartható fejlődéshez innovatív CSR-stratégiákra van szükség, ám ennek a vállalati működésbe történő beágyazása változtatást igényel, ami kihívást jelent a vállalatok számára. A stratégiai CSR negyedik, integrációs szintje már olyan fejlődést hozhat, amely környezeti, társadalmi és üzleti sikert biztosít, így elengedhetetlen az innovatív megközelítés és proaktív kezdeményezés. A 2024-ben végzett kutatás Észak- és Közép-Magyarország vállalatait vizsgálta kérdőíves módszerrel, hogy feltárja, rendelkeznek-e azokkal a változtatási képességekkel és tényezőkkel, melyeket ez a folyamat megkíván. A vizsgálat eredménye rámutatott arra, hogy a megkérdezett vállalatok az innovációt elsősorban a társadalmi és érintetti CSR-stratégájukba integrálják. Bizonyítást nyert, hogy az innovatív CSR-stratégia integrálásában – a folyamatos stratégiai gondolkodás mellett – kiemelt szerepe van a támogató szervezeti kultúrának, ami a vizsgált mintában kevésbé érvényesül. Az integrációt akadályozza, hogy a stratégiai gondolkodás és a változtatás megértése és elfogadása nagyon távol vannak egymástól, így a szervezeten belüli makro- és mikroszint között szakadék figyelhető meg.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 35-43
DOI: 10.24387/CI.2025.2.6

A tanulmányunk célja, hogy átfogó bibliometriai elemzést végezzen a 2000 és 2024 közötti időszakban Magyarországon megjelent tudományos folyóiratok adatbázisai alapján, különös tekintettel a “megtakarítás”, “nyugdíjmegtakarítás” és “öngondoskodás” kifejezésekre. Az elemzés során többek között a publikációk számának alakulását, a leggyakrabban idézett cikkeket, valamint a legaktívabb szerzők eloszlását vizsgáltuk, amihez az OpenAlex nyílt hozzáférésű, globális kutatási katalógust használtuk fel, amely átfogó adatokat biztosít a tudományos publikációkról, szerzőkről, intézményekről és folyóiratokról. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az említett témakörök iránti tudományos érdeklődés az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett. Különösen figyelemre méltó az öngondoskodás témakörében megjelent publikációk számának emelkedése, ami a társadalom öregedésével és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak növekedését is tükrözi. Az elemzés során feltártuk a leggyakrabban idézett cikkeket és azok üzeneteit és témájukat, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a tudományos közösségre, valamint a szerzői teljesítményeket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a kutatásokban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatási trendek és együttműködések alakulása szorosan összefügg a gazdasági és társadalmi változásokkal. A tanulmány részben hozzájárul a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás fontosságának megértéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 26-34
DOI: 10.24387/CI.2025.2.5

A nők gazdasági hozzáadott értékét és az európai szakpolitika által kitűzött egalizációs célok növekedési hatását igazolja, hogy a nemi esélyegyenlőtlenség csökkenése és a GDP emelkedése összefüggenek egymással az Európai Unió országaiban az elmúlt közel húsz évben. Az időszakos változások más, globális vagy kontinentális befolyásolási hatások jelenlétét feltételezik, míg a regionális különbségek a fejlettségi konvergenciák szerepét világítják meg. Az egyes gazdaságok eltérő eredményei a mérési struktúrák újragondolására és a szupranacionális indikátorok mélyebb vizsgálatára hívják fel a figyelmet.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 20-25
DOI: 10.24387/CI.2025.2.4

Az általunk vizsgált CIG Pannónia cégcsoport két vállalatán keresztül, a CIG Pannónia Nyrt. és a CIG Pannónia EMABIT Zrt.-n keresztül mutatjuk be az új standard hatását a pénzügyi kimutatások vonatkozásában. A kutatásunk célkitűzése feltérképezni azt, hogy mekkora és milyen minőségű változást okozott a CIG Pannónia cégcsoport IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban az új standard. Az előzetes feltételezéseink szerint jelentős eltérést okozott a biztosítási szerződések elszámolására vonatkozó standard az általunk vizsgált cégcsoport kimutatásaiban, különös tekintettel a követelés-, kötelezettségállományára, illetve a mérleg egyéb tételeire. A dokumentumelemzéssel végrehajtott kutatásunk során többféle pénzügyi kimutatást is vizsgáltunk. A felállított hipotézist elutasítottuk.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 15-19
DOI: 10.24387/CI.2025.2.3

Az Európai Zöld Megállapodás keretében kitűzött célok elérése érdekében az Európai Unió az elmúlt években több rendeletet is kibocsátott a fenntarthatósági jelentések tartalmi és formai követelményeinek meghatározására, mely rendeletek lokális implementációja Magyarországon is megtörtént. A jogszabályalkotó a 2024-es üzleti évtől kezdődően fokozatosan vezeti be a kötelező és standardizált fenntarthatósági jelentéstételt; teszi ezt a Számviteli törvény módosításán, valamint az ESG törvény kibocsátásán keresztül. A Számviteli törvény előírja, hogy bizonyos gazdálkodóknak fenntarthatósági jelentést kell készíteniük az üzleti jelentés részeként, míg az ESG törvény bizonyos gazdálkodóknak előírja az ESG beszámoló készítési kötelezettséget. A tanulmány célja a fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló összehasonlítása a módszertanban ismertetett szempontok mentén annak érdekében, hogy feltárjuk az esetleges szabályozásbeli átfedéseket és eltéréseket.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 8-14
DOI: 10.24387/CI.2025.2.2

Számos szakirodalom foglalkozik már az államháztartásban látható reformokkal, melyek a jövőben rendelkezésre álló erőforrások rugalmas optimalizálására, hatékony költségallokációkra és egy tudatos, modern szemléletű gazdálkodásra kívánnak összpontosítani. Ezt a szemléletet segíti elő a Magyar Államkincstár által 2022. évben bevezetett Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer Költségvetési Modulja, amely egy új utat biztosít az államháztartás gazdálkodásának folyamatos elszámolására, valamint lehetőséget biztosít annak mérésére és összesítésére egyaránt. A modernizációhoz vezető út kitartó szakmai munkát és türelmet követelt meg a résztvevőitől, de már látható eredménye kárpótolhatja az érintetteket, és pozitív hatással lehet – természetesen, ha élnek a lehetőséggel – a költségvetési intézmények gazdálkodására is. Tanulmányunk célja, hogy az államháztartás központi alrendszerét érintő fejlesztéseket, illetve ezáltal újonnan bevezetett költségvetési modullal biztosított információs kapcsolatokat és lehetőségeket foglaljuk össze.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.2.1

A cikk az orosz, ukrán és belarusz gabonatermelés és gabonakereskedelem változásait nézte át a 21. században. Ukrajna és Oroszország gabonatermelése és kereskedelme világviszonylatban is jelentős. Az elemzést a Balassa index segítségével végeztem el. Ezekből látható, hogy Ukrajna kukorica és búza exportja világszínvonalú a versenyképességet tekintve. Belarusz viszont nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal. Ezen országok importja e termékkörből minimális. A 2022-es háború nagymértékben visszavetette Ukrajna nemzetközi helyzetét. Az exporttermékek és a azok komparatív előnyei között szoros kapcsolat volt kimutatható. Az versenyképes termékek kerültek kivitelre. Orosz búza, és ukrán búza, kukorica, árpa ezek közé tartoznak.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 74-77
DOI: 10.24387/CI.2025.1.14

A projektek sikerességének vizsgálata számos kutatás és tanulmány tárgyát képezte az elmúlt időszakban. Ezek a kutatások jellemzően a vasháromszög elemeire fókuszáltak, vagyis arra, hogy a projekt határidőre, a költségvetési kereten belül és a kívánt eredménnyel valósuljon meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kívánt eredmény értékelése nagymértékben függ a felhasználók szubjektív véleményétől és döntésétől. A világ számos pontján találhatunk olyan projekteket, amelyek első ránézésre érdekesnek, impozánsnak vagy akár világhírűnek tűnnek, ám ha megkérdezzük a végfelhasználókat, gyakran igen negatív véleményeket hallhatunk. Ezek a projektek sokszor nem felelnek meg az igényeiknek, elvárásaiknak, vagy egyszerűen csak kényelmetlennek, használhatatlannak bizonyulnak a gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa olyan nagyszabású, világraszóló projektek értékelését a felhasználók szemszögéből, amelyek globális jelentőséggel bírnak, vagy akár egy adott ország szimbólumává, turisztikai vonzerejévé váltak. A kutatás során különös figyelmet fordítottunk a különböző érdekcsoportok (stakeholderek) fontosságára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen üzenetet hordoznak ezek a mega projektek, és mit érzékelnek ebből a felhasználók, akiknek valójában a projektek elsődleges célközönségét kellene alkotniuk.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 67-73
DOI: 10.24387/CI.2025.1.13

A tanulmány tárgya, hogy bemutassa a Junior Engineers Camp – Harman Hackathon eredményeit, tanulságait, amely Székesfehérváron az önkormányzat, a vállalat és a felsőoktatási intézmény együttműködésében valósul meg. A cikk nem tűzi ki célul, hogy a hackathonra vonatkozó teljes szakirodalmi hátteret ismertesse. Ugyanakkor fontos feladata, hogy a Harman Hackathonon keresztül betekintést nyújtson az együttműködésben résztvevő szervezetek, intézmények, az önkormányzat szerepeinek, egymást kiegészítő tevékenységeibe. A tanulmány további célja megvizsgálni ezen a konkrét hackathon révén milyen értékek jönnek létre a különböző stakeholderek részéről. A kutatás a hackathon szervezőinek és résztvevőinek nézőpontjait, előzetes elképzeléseit, tapasztalatait és meglátásait elemzi kérdőíves kutatás eredményeként. Nézőpontjuk rávilágít arra, hogyan lehet egy helix modell együttműködésen alapuló hackathont hatékonyabban és szervezettebben menedzselni, hogy a folyamat végén új érték keletkezzen. A tanulmány alapvető célja az, hogy bizonyítékot találjon arra nézve, hogy az innovációs együttműködésnek ebben a formájában az érintettek (szervezők, résztvevők) win-win helyzetben találhatják magukat. A kutatás hozzájárul, ahhoz, hogy a hackathont, mint közösségi élményen alapuló értékteremtő folyamatot is megjelenítsük, annak közösségépítő szerepével. Az innovatív közösség építése hozzájárulhat a helyi társadalom jól-létéhez és a környezeti, társadalmi kihívások leküzdéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 61-66
DOI: 10.24387/CI.2025.1.12

A modern munkaerőpiacon és oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a soft skillek fejlesztése, különös tekintettel a csapatmunkához szükséges készségekre. Ezek a készségek elengedhetetlenek a sikeres együttműködéshez és a hatékony projektmunkához. A soft skillek közé tartoznak olyan interperszonális készségek, mint a kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés és vezetői képességek, melyek fejlesztése kulcsfontosságú a fiatalok jövőbeli szakmai sikeréhez és a munkaerőpiaci versenyképességéhez. Az oktatási intézményeknek kiemelt szerepük van a soft skillek fejlesztésében, a csoportos feladatok, projektalapú tanulás és kooperatív módszerek alkalmazása révén. A tanárok facilitátorként támogathatják a diákok együttműködését és ösztönözhetik a hatékony csapatmunkát. A versenyszféra igényei is egyre inkább a soft skillek felé tolódnak el, mivel a munkáltatók olyan munkavállalókat keresnek, akik nemcsak szakmai tudással, hanem kiváló csapatmunka-készségekkel is rendelkeznek. Jelen tanulmányban ezek kérdéskört kívánjuk körbe járni az iskolai oktatás, különösen a felsőfokú oktatás szemszögéből. Célunk, hogy irányt mutassunk és utakat térképezzünk fel annak érdekében, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok a leginkább megfelelő képességekkel és készségekkel fogjanak bele a szakmai karrierjük építésébe.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 54-60
DOI: 10.24387/CI.2025.1.11

A szervezeti kommunikáció hatékonysága közös érdeke a szervezetben résztvevőknek és a külső partnereknek egyaránt. A hatékony szervezeti kommunikáció a mindennapi „békés” szervezeti működést is végigkísérő optimális várakozás, de konfliktushelyzetben is kiemelkedő jelentőséggel bír. Jelen tanulmány a bizalom összetevők viszonyulását és a konfliktuskezelés módok találkozásának lehetséges következményeit célozza bemutatni. Módszer: Minden kommunikáció alapja a bizalom. Jelen tanulmány a hatékony szervezeti kommunikációt vizsgáló tudományos cikkeket és kutatásokat összegző szekunder kutatás. A hatékony szervezeti kommunikációnak jelentősége van többek között a szervezetben dolgozók életminősége tárgyában, a szervezet partnerkapcsolatai tekintetében, a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodás kérdésében. A hatékony szervezeti kommunikáció lehetővé teszi a személyeknek, hogy közösen is értelmezzék a valóságot, az egyéni interpretációkat összegezve.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 50-53
DOI: 10.24387/CI.2025.1.10

A Z generáció számára a tudatosság fogalma és jelentősége nem mindig egyértelmű. Az oktatási rendszereknek lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a tudatos életvitel alapjai már fiatal korban elsajátíthatók legyenek. Ehhez olyan tananyagok és módszerek kidolgozása szükséges, amelyek figyelembe veszik a generációs sajátosságokat. A szociális háló vesztett Z generáció számára az oktatás kapcsán is fontos az élményszerzés lehetősége, a valahova való tartozás megélése. Sok esetben önmagukat keresik, önismeretre, önfejlesztésre van szükségük, melyhez várják a támogatást és igénylik az útmutatást. A tudatos magatartásról sincsenek egyértelmű ismereteik, melynek fejlesztésére az oktatás színtere is alkalmas lenne a generációs specifikumok figyelembevétele mellett. Jelen tanulmány keretében szekunder és kvantitatív primer kutatás eredményeinek fényében elemeztük a Z generáció véleményét a tudatosság szerepének és fontosságának megítélése, annak az oktatásban betöltött szerepe kapcsán. Ez az elemzés rávilágít arra, hogy a Z generációval foglalkozó oktatási stratégiáknak alkalmazkodniuk kell a fiatalok igényeihez, és az élményszerzést, a gyakorlatot, valamint a személyre szabott fejlesztést kell előtérbe helyezniük. Fontos az interakció, az útmutatás, támogatás a közösségi élménynyújtás és az önfejlesztés lehetőségének biztosítása az oktatás során az eredmények szerint.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 46-49
DOI: 10.24387/CI.2025.1.9

A kutatás az Óbudai Egyetem hallgatói körében vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) gazdasági felsőoktatásban való alkalmazását. A munka áttekinti az MI oktatási potenciálját és az oktatásban való alkalmazásának előnyeit és kihívásait meglévő kutatási eredményekkel alátámasztva. 162 aktív hallgató körében elvégzett kérdőíves felmérés részletezésével mutatja be az egyetem hét gazdasági és menedzsment szakán tanuló körében végzett adatgyűjtés eredményeit leíró statisztikák és hipotézisvizsgálatok segítségével. Az eredmények szerint a diákok a korábbi mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatuktól függetlenül összességében pozitívan tekintenek ennek a techonológiának az oktatásban való használatára, 91%-a úgy véli, hogy az MI előnyösen lenne használható az egyetemi oktatásban. A következtetések hangsúlyozzák az MI oktatási integrációjának jelentőségét és szükségességét, ajánlásokat téve az intézmények számára az MI oktatási képességek fejlesztésére és a tanárok képzésére.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 40-45
DOI: 10.24387/CI.2025.1.8

A cikk a fenntarthatóság és az innováció összefüggéseit vizsgálja a turisztikai szektorban, kihangsúlyozva az új stratégiák és megközelítések elengedhetetlen szükségességét a kihívásokkal teli globális környezetben. A kutatás többlépcsős módszertant alkalmaz, a Scopus adatbázis és a VOSviewer segítségével öt kulcsfontosságú témakört azonosított: környezeti fenntarthatóság, gazdasági fejlődés, technológiai előrelépések, oktatás, valamint irányítás és stratégiai menedzsment. Az elemzés rávilágít a turizmusban rejlő fenntarthatósági lehetőségekre és az innovációs potenciál kiaknázásának fontosságára. A fenntartható turizmus megvalósítása kulcsfontosságú a turisztikai desztinációk hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az eredmények alapján a tanulmány a megalkotott szisztematikus keretrendszer használatát javasolja, amely segíti a turisztikai ágazat szereplőit a fenntarthatósággal összefüggő innovációk kialakításában.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 34-39
DOI: 10.24387/CI.2025.1.7

Jelen tanulmány a magyar vállalkozások pénzügyi döntéshozatalának hátterét és tudatosságát vizsgálja, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A pénzügyi tudatosság meghatározó szerepet tölt be a kkv-k működésében, jelentősen befolyásolva teljesítményüket és jövőbeli kilátásaikat. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező vállalkozások jellemzően előnyösebb döntéseket hoznak, ami erősíti hosszú távú versenyképességüket. Ezek a cégek hatékonyabban kezelik a kockázatokat és felkészültebbek a növekedéssel járó kihívásokra. A pénzügyileg tudatos kkv-k előnyt élveznek a finanszírozási források felhasználásában, a likviditás kezelésében és az adósságmenedzsmentben, ami kulcsfontosságú a fennmaradás és fejlődés szempontjából. Ez a fajta tudatosság elősegíti a megalapozott döntéshozatalt és egy testreszabott pénzügyi stratégia kialakítását, javítva ezáltal a vállalkozás átfogó működési hatékonyságát. Makrogazdasági szinten a kkv-szektor pénzügyi tudatosságának fejlesztése hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és versenyképességének javításához. A kutatás alapját képező, 655 vállalkozást felölelő kérdőíves felmérés a pénzügyi döntéshozatal folyamatait és szereplőit tárta fel a magyar vállalkozói szférában. Az eredmények rámutatnak, hogy a vállalkozás mérete és típusa jelentősen befolyásolja a döntéshozatali mechanizmusokat, értékes iránymutatást nyújtva a szektor szereplőinek a jövőbeli sikerek eléréséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 28-33
DOI: 10.24387/CI.2025.1.6