Analysing the Impact of Carbon Abatement Policies on Renewable and Non-Renewable Energy Consumption in Developed and Developing Countries

A cikk a megújuló és nem megújuló energiafogyasztást elemzi a fejlett és fejlődő országokban. Feltételezhető, hogy a szén-dioxid-csökkentési politikák alkalmazásával a teljes kőolaj- és szénfelhasználás csökkenni fog, a földgáz és a megújuló energia felhasználása pedig felerősödik a vizsgált országokban.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 58-61
DOI: 10.24387/CI.2022.2.10

Az egészségipari innovációk finanszírozása napjainkban

Az egészségipari innovációk főként a magas tőkeigény és a kockázatos kimenetel miatt nehezen illeszthetők a hagyományos finanszírozási struktúrába. Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vállalati életciklushoz igazodva milyen lehetőségei vannak egy egészségipar területén működő innovatív projektnek, vállalkozásnak tőkeszükséglete fedezésére. Vizsgálatunkban statisztikai adatokkal szemléltetjük az egészségipar tőkevonzó képességének intenzív növekedését a domináns finanszírozási forrásokra lebontva.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 52-57
DOI: 10.24387/CI.2022.2.9

Adatvagyon gazdálkodás hatása a nagyvállalati kontrolling munkára

Az adattokkal való gazdálkodás és annak minősége napjainkban egyértelmű versenyelőnyt jelent. Ez kiemelten igaz azon nagyvállalatokra, akik a digitális piacon kívánnak sikereket elérni. A cikk kiemeli az adatvagyon gazdálkodás fontosabb aspektusait, valamint megvizsgálja az összefüggéseit a mindennapi kontrolling munkával.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 44-51
DOI: 10.24387/CI.2022.2.8

Javaslatok a 2020-as Agrárcenzus kutatáshoz összeírói tapasztalatok alapján Magyarországon

Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik a kutatások során informatikai eszközök igénybevétele. Nem csupán adatfeldolgozásnál, kutatási eredmények megfogalmazásánál, hanem adatfelvételnél is. A magas kutatási költségű személyes adatfelvételről átterelni az alacsony kutatási költségű online adatfelvételre az agrárkutatások versenyképessége, eredményessége és hatékonysága szempontjából elengedhetetlen.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 39-43
DOI: 10.24387/CI.2022.2.7

Néhány Összefüggés a Közszolgálati Médiaszolgáltatás Terén az Európai Unióban

A három gazdasági tényező – a GDP-növekedés, az államháztartás és az infláció – fontos abból a szempontból, hogy a Közszolgálati Médiaszolgáltatók bevételei – akár állami támogatásból, akár reklámbevételekből – mennyire lehetnek fenntarthatóak a Közszolgálati Médiaszolgáltatók számára. A közszolgálati médiaszolgáltatók közpénzből származó bevételei két fő részből állnak: 1/ közalapítványi támogatás és 2/ havi előfizetés. A kapcsolódó kereskedelmi bevételek és elhanyagolható egyéb bevételek adják a közszolgálati médiaszolgáltatók teljes működési bevételét.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 33-38
DOI: 10.24387/CI.2022.2.6

Kórházi integrációk hatékonyságának elemzése

A Semmelweis Tervben (2011) megfogalmazott kórházi integrációkkal kapcsolatos célok megvalósulását kutatom, mely 2012-ben a kórházak önkormányzatoktól állami tulajdonba vételével kezdődött, majd ezt követően 2012-2013-ban megkezdődött integrációs folyamatok kezdeményezésével folytatódott és napjainkra csúcsosodott ki leginkább.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 26-32
DOI: 10.24387/CI.2022.2.5

A COVID-19 és ellensúlyozása érdekében hozott központi ágazati intézkedések hatásai a szállodaiparra – a magyar szállodaipari szereplők körében végzett empirikus vizsgálat eredménye

A tanulmány a COVID-19 világjárvány és a pandémia ellensúlyozása érdekében hozott központi intézkedések hatását vizsgálja a magyar szállodaipar szereplőinek a teljesítményére. A teljesítménymutatók tekintetében az empirikus kutatáson alapuló elemzés számba veszi a pénzügyi indikátorok mellett a napjainkban még kevésbé kutatott nem pénzügyi mutatók körét. Az ágazat kiszolgáltatott helyzetének transzparens bemutatása érdekében az elemzés a vizsgált periódust két eltérő idősávra, a járványhelyzet előtti évekre (2016-2019) és a járványhelyzettel érintett évre (2020) bontja. Az elemzés eredménye a pénzügyi mutatók tekintetében a befektetett tőke megtérülési idejének elnyúlásáról, míg a nem pénzügyi mutatók tekintetében a fogyasztói preferenciákban bekövetkezett változásról számol be.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 13-19
DOI: 10.24387/CI.2022.2.3

A pandémia pénzügyi kultúrára gyakorolt hatásának vizsgálata a különböző generációk szemével

A pénzügyi kultúra és tudatosság fogalma és fontossága a 2008-as válság után került a figyelem középpontjába, egyértelművé vált, hogy stabil pénzügyi háttértudás nélkül felelős döntést hozni. A digitalizáció és a pandémia azonban új kihívásokat támasztott a pénzügyi tudatossággal szemben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan látják ezen hatásokat a különböző generációkba tartozó válaszadók.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2

Fenntartható technológiai vállalatok relatív értékelése a Covid tükrében

A vizsgálat időtartamát tekintve a COVID előtti és utáni évekre is kiterjed, így összehasonlításképpen megvizsgálhatjuk majd a járvány hatását a fenntartható vállalatok pénzügyi mutatóira. A vizsgálat pénzügyi módszere a relatív értékelés ˗ többszöröse. A 12 kiválasztott vállalat a félvezető (hardver) szektorban működik az Egyesült Államokban.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2022.2.1

Analysis of the Implementation of the Montreal Protocol in Countries with Different Development Level

The Montreal Protocol on Substances that Deplete the Ozone Layer was designed to stop the production and import of ozone depleting substances and reduce their concentration in the atmosphere to help protect the earth’s ozone layer. This paper analyses the implementation of the Protocol in developed and developing countries.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 60-65
DOI: 10.24387/CI.2022.1.10

Az agilitás vállalati megítélése napjaink változó világában primer adatok alapján

A gyorsan változó és digitalizálódó világ számos kihívást támaszt az emberek és a szervezetek irányába. Ezen kihívásoknak való megfelelés egyik eszköze az agilitás, mely a közelmúltban kapott csak megfelelő figyelmet. A tanulmány célja hogy bemutassa, az agilitás jelenét és jövőjét egy primer kutatás eredményei alapján.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 55-59
DOI: 10.24387/CI.2022.1.9

A magas frekvenciás kereskedés piaci mechanizmusának hatásvizsgálata, a regulációs környezet és a BÉT stratégiájának revíziója

A tanulmány megvizsgálja a HFT kereskedés hatásait az árazási mechanizmusok és kockázatok szempontjából, és arra a következtetésre jut, hogy a HFT-k, bár bizonyos kockázatokat jelentenek a flash crash és az árvolatilitás tekintetében, általában véve a tőzsdék számára előnyösek. Ezek az előnyök leginkább az árképzési mechanizmusok hatékonyságának növekedéséhez kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy elméletileg elegendő mennyiségű szabályozói iránymutatás létezik a kockázatok kiegyensúlyozására, a BÉT stratégiai terve tovább fejlődhetne a HFT kereskedéssel kapcsolatos lehetőségek további kiaknázásával.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 51-54
DOI: 10.24387/CI.2022.1.8

Folyami műanyag hulladékok lehetséges költség modellje a kockázati tényezők függvényében

Magyarországon a Duna és mellékfolyói is fokozottan érintettek a műanyagszennyezésben, évente több tonna műanyaghulladék kerül folyóvizeinkbe. Az Európai Uniós és a hazai stratégiai célokat szolgálja a műanyag hulladékok (palackok) folyóvízből történő gyűjtésére alkalmas berendezések telepítése, majd a kigyűjtött műanyag hulladékok újrahasznosítása. A műanyaghulladékok kigyűjtésére alkalmas berendezés – a Clear Rivers holland cég által indított kísérleti projekt mintájára – a Duna magyarországi szakaszán is felállításra került. Cikkünkben a folyami műanyag hulladékok kigyűjtésének lehetséges költség modelljét ismertetjük a kockázati tényezők függvényében.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 40-50
DOI: 10.24387/CI.2022.1.7

Az értékesítési tevékenységek mérésének lehetőségei a kis- és középvállalkozások folyamataiban

A vállalkozások értékesítési tevékenységének mérése egy bizonytalan gazdasági környezetben nagy kihívások elé állítja a vállalati döntéshozókat. Nem elegendő az üzleti folyamtokban mechanikusan gondolkodni, el kell sajátítani a biológiai gondolkodás szemléletét is, amelyek a következők, hatékony információátvitel, különbözőség, modularitás, alkalmazkodó képesség, óvatosság, beágyazottság nagyobb rendszerekbe.
X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 35-39
DOI: 10.24387/CI.2022.1.6

Humán erőforrás fejlesztés kontrollingja személyiségelemzés és vállalati eredményesség mutatók összekapcsolásával

Az emberi erőforrás a vállalkozások motorja, amelyeknek rendszeres felülvizsgálaton alapuló fejlesztésre, karbantartásra van szükségük. A modern alkalmazott pszichológia és az informatikai elemző eszközök a vállalati emberi erőforrás menedzsment kontrollingjához biztosítanak mérhető, objektív adatokat a személyes és szervezeti fejlesztésekkel kapcsolatos tervezéshez és az eredményességének méréséhez.
X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 24-29
DOI: 10.24387/CI.2022.1.4

Cash flow elemzés dashboard alapú támogatással

A tanulmányban néhány dashboard alkalmazás általános jellemzése, valamint egy adott alkalmazásra illesztve 16 Hajdu-Bihar megyei mezőgazdasági kis- és középvállalkozás pénzforgalmi teljesítménymutatói szintén dashboard szemléltetéssel kerülnek bemutatásra, illusztrálva azokat az elemzési és összehasonlítási lehetőségeket, amelyek segítik a vezetőket a megalapozottabb döntéshozatalban.
X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 16-23
DOI: 10.24387/CI.2022.1.3