XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM

A tudatos élelmiszerfogyasztás az az állapot, amikor az emberek megfontolt döntéseket hoznak az ételeikkel és italaikkal kapcsolatban annak érdekében, hogy egészségesebben éljenek, környezettudatosabbak legyenek és társadalmi szempontból is felelősségteljesebben viselkedjenek. Jelen tanulmány középpontjában a magyar élelmiszerekkel kapcsolatos, a vásárlási döntést befolyásoló információszerzés elemzése áll a digitalizáció és a fogyasztói tudatosság aspektusából elemezve. Kvantitatív primer kutatási eredmények alapján elemeztük a hazai élelmiszertermékkel kapcsolatos információszerzés módját, megállapítva, hogy a társadalmi csatornák és a családtagok szerepe igen mérvadó információ a magyar élelmiszerek vásárlása során. A kutatás keretében azt is megállapítottuk, hogy hogy az élelmiszervásárlás még mindig jellemzően női feladat, a családon belüli vásárlási döntés tekintetében is alapvetően a női dominancia jellemzi az élelmiszer vásárlását, természetesen az egyéni preferencia mellett a családtagok elvárásainak és igényeinek figyelembevételével.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 53-58
DOI: 10.24387/CI.2024.1.9

A tanulmány azzal foglalkozik, hogy megvilágítsa, milyen lehetséges előnyei vannak annak, ha valaki innovációs tevékenységet végez. A tanulmány nem tűzi ki célul az innováció definiálását, tekintettel arra, hogy annak több száz ismert meghatározása létezik. Ugyanakkor fontos feladat lehet annak összegzése, hogy milyen hatásokra számíthat az a vállalkozás, amely innovációs tevékenységet kezdeményez és hajt végre sikeresen a szervezetnél. Az innováció hasznának összegzése után a hazai KKV szektor néhány szereplőjével készített interjús kutatás összefoglalása tárul elénk, amely gyakorlati bizonyítékát adja annak, hogy miért érdemes az innovációban valójában részt venni. A tanulmány alapvető célja az, hogy bizonyítékot találjon arra a felvetésre, hogy az innovációval ténylegesen is érdemes foglalkozni és egy-egy sikeres innováció több potenciális hasznot is hozhat egy gazdálkodó szervezetnek.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 47-52
DOI: 10.24387/CI.2024.1.8

A szoftverfejlesztés területén ismertté vált agilis szemlélet egyik legfőbb erőssége a változásokhoz való alkalmazkodás képessége, mely mellett a valódi értékteremtést és a magasabb szintű ügyfélelégedettséget helyezi a középpontba. Mindezek napjaink gyorsan változó, ügyfélközpontúságot hangsúlyozó világában rendkívül fontosak. Ennek köszönhetően az agilis szemlélet egyre elterjedtebbé, ismeretének szükségessége pedig lassan szinte megkerülhetetlenné válik. Az agilis szemléletet az Agilis kiáltvány megfogalmazói négy fő pillérre, négy értékre helyezték. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam az ehhez a négy értékhez való viszonyulást, azt, hogy generációnként mennyire azonosulnak ezekkel munkájuk során az emberek. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa annak a kutatásnak az eredményeit, melyben azt vizsgáltam, hogy az agilis szemlélet alapjának tekintett Agilis kiáltványban megfogalmazott értékekkel az egyes generációk tagjai mennyire képesek azonosulni.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 41-46
DOI: 10.24387/CI.2024.1.7

A kutatás, fejlesztés, és innováció napjainkban soha nem látott fontossággal bír. Az életstílus változásai és technológiai forradalmak, valamint a COVID-19 pandémia még inkább fókuszba helyezte az innovációt, valamint az innovációs tevékenységeket, ezáltal a KFI projekteket. Azonban az egyes országok innovációs attitűdje nem egyforma. Magyarország kiemelten kezeli az innovációs kezdeményezéseket, ösztönzi, és széleskörű eszköztárral próbálja segíteni azt. De kérdés, hogy minden vállalkozás nyitott az innovációra, tervez az innovációval? Tanulmányunk célja e kérdéskör körbejárása úgy, hogy összehasonlítjuk a magyar vállalkozásokat a Romániában működő társaikkal. Arra vagyunk kíváncsiak az írás során, hogy hogyan vélekednek a mintába bevont vállalkozások a KFI projektekről, hogyan vezetik, menedzselik azokat a projekt-, program-, és portfóliómenedzsment szemszögéből. Tanulmányunkkal rá szeretnék világítani a legfontosabb azonosságokra és különbözőségekre az egymástól való kölcsönös tanulás, valamint az erősségek és gyengeségek feltárása érdekében a két ország példája alapján.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 35-40
DOI: 10.24387/CI.2024.1.6

A közérdekű bejelentések fontos eszközök a társadalom és az állam számára egyaránt. Lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy jelentéseket tegyenek bizonyos, közérdeket érintő ügyekről, valamint potenciális visszaélésekről, illetve törvénytelenségekről. A közérdekű bejelentéseknek és visszaélés bejelentéseknek jelentősége van a jogállamiság és a közösségi érdek védelme szempontjából. A közérdekű bejelentések lehetővé teszik a polgároknak, hogy a hatóságokat értesítsék olyan ügyekről, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a közösséget. Ezek lehetnek környezetvédelmi aggodalmak, pénzügyi visszaélések, közhatalmi szabálytalanságok vagy etikai szabályszegések. Az információ a bejelentés pillanatában nem feltétlenül teljes, közléséhez pedig elengedhetetlen a bizalom. A nyilvánosság és a reparációs lehetőségek elérése érdekében ez a jogintézmény fontos hozzájárulás az információk feltárásához, amely segíthet megelőzni vagy felszámolni a szabályszegéseket, melyek a munkaviszony keretében jutottak a munkavállaló tudomására. A téma aktualitását erősíti, hogy a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak 2023. július 24-től kezdődően már alkalmazniuk kell a 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról törvény szabályait. Jelen tanulmány betekintést kíván nyújtani a panasz, a közérdekű bejelentés és a visszaélés bejelentés intézményeibe és a szervezetre, annak integritására fókuszálva célozza meg a szakirodalmi szintézist összeállítani. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a visszaélések bejelentéséről szóló jogszabályról, az úgynevezett whistleblowing törvényről rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmi tudnivalókat és egy olyan szakirodalmi áttekintést adjon, amely a szűkebb tárgyat összekapcsolja a szervezeti integritás témakörével.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 30-34
DOI: 10.24387/CI.2024.1.5

2023-ban Európa és hazánk is nagy kihívások elé néz: háború, háborús fenyegetettség, infláció, élelmiszerválság, klímaválság, időjárási szélsőégek, energiahiány és válság. Kutatásunk fókuszában az állt, hogy mit gondolnak a megkérdezettek, milyen tudásra és ismeretekre van szükség a megváltozott világunkban. A kérdéseink közt kiemelten kezeltük még, hogy az alanyok életformájukon, életvitelükön kívánnak-e, illetve kényszerülnek-e változtatni, hogyan változott meg a vásárlási szokásuk, a különböző szolgáltatások igénybevételéhez a hozzáállásuk az utóbbi időben. 51 alanyt kérdeztünk meg kvalitatív kutatásunk keretében 2023. március-májusban. A válaszadók közt X, Y és Z generáció tagjai közel azonos arányban szerepeltek, budapestiek 40%-ban, vidékiek 60%-ban. A kutatás eredményeként rávilágítottunk azokra az ismeretekre, készségekre, melyek meglátásunk szerint jelenleg a legfontosabbak, és melyek oktatására és elsajátítására a mai oktatási rendszerben szükség mutatkozik.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 24-29
DOI: 10.24387/CI.2024.1.4

A világgazdaságot számos pozitív és negatív trend és megatrend hatja át. A kedvezőbbnek tekinthető trendek közül kiemelkedik a digitalizáció és a zöld átállás, bár utóbbit egy kedvezőtlen természeti változás, a globális felmelegedés és az üvegházhatás idézte elő. A kedvezőtlen folyamatok közül kiemelkedik a COVID-19 világjárvány, az energiaválság, az inflációs nyomás vagy az orosz-ukrán háború gazdasági következményei. Számos vállalkozás nem találta meg a megfelelő eszközt a reagálásra, miközben a digitalizáció és a digitális megoldások mindenki számára elérhető alternatívát jelentettek. Jelen tanulmány éppen a digitalizáció és a digitális felkészültség állapotát járja körül a vállalkozások körében. Szakirodalmi részében arra keresi a választ, hogy a digitális eszközök miben segíthetnek egy gazdálkodó szervezet számára. A szakirodalmi áttekintést követően primer kutatási eredmények bemutatására vállalkozik, amellyel a gyakorlati oldalt kívánja megvilágítani a megkérdezettek gazdasági szereplők működésén keresztül.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 15-23
DOI: 10.24387/CI.2024.1.3

A világgazdaságot számos pozitív és negatív trend és megatrend hatja át. A kedvezőbbnek tekinthető trendek közül kiemelkedik a digitalizáció és a zöld átállás, bár utóbbit egy kedvezőtlen természeti változás, a globális felmelegedés és az üvegházhatás idézte elő. A kedvezőtlen folyamatok közül kiemelkedik a COVID-19 világjárvány, az energiaválság, az inflációs nyomás vagy az orosz-ukrán háború gazdasági következményei. Számos vállalkozás nem találta meg a megfelelő eszközt a reagálásra, miközben a digitalizáció és a digitális megoldások mindenki számára elérhető alternatívát jelentettek. Jelen tanulmány éppen a digitalizáció és a digitális felkészültség állapotát járja körül a vállalkozások körében. Szakirodalmi részében arra keresi a választ, hogy a digitális eszközök miben segíthetnek egy gazdálkodó szervezet számára. A szakirodalmi áttekintést követően primer kutatási eredmények bemutatására vállalkozik, amellyel a gyakorlati oldalt kívánja megvilágítani a megkérdezettek gazdasági szereplők működésén keresztül.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 9-14
DOI: 10.24387/CI.2024.1.2

Az emberi erőforrás az egyik legfontosabb faktor a vállalatok működésében, a vállalatok működésének kulcstényezője, a munkavállalók teljesítménye pedig függ a motivációjuktól és az elégedettségüktől. Az alkalmazottak motivációja, elégedettsége és ebből fakadó teljesítménye jelentős mértékben meghatározza a vállalat hatékonyságát. A tanulmány célja egyrészt az, hogy megvizsgálja a vezetői stílus és a munkavállalói elégedettség közötti összefüggést, másrészt az, hogy bemutassa, hogy a vezetői stílus hogyan befolyásolja a munkavállalók elégedettségét, illetve a különböző vezetési stílusok hatására vajon különböző elégedettséget lehet-e elérni a munkavállalók körében.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 2-8
DOI: 10.24387/CI.2024.1.1