Ez a tanulmány a ghánai monetáris politika alakulását vizsgálja, és nyomon követi történelmi fejlődését az ősi gyakorlatoktól a kortárs innovációkig, például a központi banki digitális valutákig (CBDC). A monetáris politika kulcsfontosságú mérföldkövei, köztük a Bretton Woods-i rendszerhez hasonló globális keretek befolyásának vizsgálatával a kutatás rávilágít a monetáris politika kritikus szerepére a gazdasági környezet alakításában és a pénzügyi piacok stabilizálásában. A tanulmány kvalitatív kutatási tervet alkalmaz, amely magában foglalja a tudományos cikkek, kormányzati jelentések és nemzetközi pénzügyi intézmények publikációinak átfogó szakirodalmi áttekintését, hogy kontextusba helyezze Ghána monetáris politikai keretét. Ezenkívül a kutatás konkrét esettanulmányokat is elemzi Ghána CBDC-k kísérleti kezdeményezéseiről, a technológiai cégekkel létesített partnerségekre összpontosítva, amelyek célja a pénzügyi integráció és a gazdasági fejlődés fokozása. Tematikus elemzést használtunk a CBDC-k monetáris politikára, pénzügyi stabilitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kulcsfontosságú témák azonosítására és értelmezésére. Az eredmények alátámasztják a CBDC-kben rejlő lehetőségeket a monetáris politikai eszközök javítására és a pénzügyi integráció előmozdítására, miközben olyan jelentős kihívásokat is kezelnek, mint a technológiai infrastruktúra, a kiberbiztonsági kockázatok és a digitális megosztottság. Végső soron ez a tanulmány hozzájárul annak megértéséhez, hogy az olyan feltörekvő gazdaságok, mint Ghána hogyan tudnak eligazodni a digitális valuták bevezetésének összetettségei között, gyakorlati ajánlásokat kínálva a politikai döntéshozóknak és az érdekelt feleknek a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása és a pénzügyi hozzáférhetőség javítása érdekében a digitális korban.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 34-41
DOI: 10.24387/CI.2024.3.6
Cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2024/12/Controller_2024_3-6.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
ALLEN, S. – CAPKUN, S. – EYAL, I. – FANTI, G. – FORD, B. – GRIMMELMANN, J. – JUELS, A. – KOSTIAINEN, K. – MEIKLEJOHN, S. – MILLER, A. – PRASAD, E. – WÜST, K. – ZHANG, F. (2020): Tervezési lehetőségek a központi banki digitális valutához: irányelvek és technikai szempontok. Banki és biztosítási eJournal.https://doi.org/10.3386/w27634.
ATUAHENE, R. – AGYEI IK – FRIMPONG, KB (2024): Ghána államadósság-válsága: Tanulságok a jelen és a jövő számára. Wiley
AWADZIE, D. – GARR DK – TSOEKEKU T. (2022): A gazdasági növekedés és az államadósság kapcsolata: küszöbregressziós megközelítés Ghánában.Pressacademia20(4):1961-1977.DOI:10.17261/Pressacademia.2022.1549
BANERJEE, S. – SINHA, M. (2023): Pénzügyi befogadás elősegítése a központi bank digitális valutáján keresztül: A fizetési rendszer életképességének értékelése Indiában. Ausztráliai Számviteli, Üzleti és Pénzügyi folyóirat.https://doi.org/10.14453/aabfj.v17i1.14.
BINDSEIL, U. (2019): Központi banki digitális valuta: A pénzügyi rendszer következményei és ellenőrzése. International Journal of Political Economy.https://doi.org/10.1080/08911916.2019.169160
BINDSEIL, U. (2020): Többszintű CBDC és a pénzügyi rendszer. EKB: Working Paper Series.https://doi.org/10.2866/134524.
BERRIEL, T. – GUARDADO, F. (2018): CBDC-k és NIRP: Új monetáris politika eszközei. Monetáris közgazdaságtan: Központi bankok – Politika és hatások eJournal. https://doi.org/10.2139/ssrn.3365114.
CHOWDHURY, AR (2001): Külső adósság és növekedés a fejlődő országokban: érzékenységi és ok-okozati elemzés. World Institute for Development Economics, No.2001/95, pp.1982-1999
CHOI, K. – HENRY, R. – LEHAR, A. – REARDON, J. – SAFAVI-NAINI, R. (2021): Javaslat egy kanadai CBDC-re. Banki és biztosítási eJournal.https://doi.org/10.2139/ssrn.3786426.
CLAEYS, G. – DEMERTZIS, M. & EFSTATHIOU, K. (2018): „Cryptocurrencies and Monetary Policy”, Bruegel Policy Contribution No 2018/10, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) számára készült. Elérhető:https://bruegel.org/2018/06/cryptocurrenciesand-monetary-policy/.
DAVOODALHOSSEINI, M. – RIVADENEYRA, F. – ZHU, Y. (2020): CBDC és monetáris politika. .https://doi.org/10.34989/SAN-2020-4.
DIEGO, RC – JONHANNES, HS – MARCELO, TB (2009): Külső adósság és gazdasági növekedés.
DUFFIE, D. – MATHIESON, K. – PILAV, D. (2021): Központi banki digitális valuta: A technikai megvalósítás alapelvei. ERN: monetáris politikai célkitűzések; Politikai tervek; Szakpolitikai koordináció (Téma).https://doi.org/10.2139/ssrn.3837669.
FANG, W. – LIU, N. – PAN, Q. – ZHOU, B. (2023): A magánélet-érzékelés, a pénzügyi szabályozás és a jegybanki digitális valutakibocsátás háromoldalú játéka. Journal of Accounting, Business and Finance Research.https://doi.org/10.55217/102.v16i2.644.
FOSU, AK (1996): A külső adósság hatása a szubszaharai Afrika gazdasági növekedésére. Journal of Economic Development, 21(1), 93-117.
GEORGIEVA, K. (2022): A pénz jövője: Felkészülés a központi banki digitális valutára, felkészülve aAtlantic Council, Washington, DC, elérhető:https://www.imf.org/en/News/Articles/2022/02/09/sp020922-the-future-of-money-gearing-up-for-central-bank-digital-currency
HOFFMANN, P. – MONNET, C. – AHNERT, T. (2022): A digitális gazdaság, a magánélet és a CBDC. SSRN elektronikus folyóirat.https://doi.org/10.2139/ssrn.4110431.
HOWELL, BE – POTGIETER, PH (2021): Központi Bank által kibocsátott digitális valuták. Kapható: SSRN 3782968.
INFANTE, S. – KIM, K. – ORLIK, A. – SILVA, A. – TETLOW, R. (2022): A CBDC makroökonómiai hatásai: A szakirodalom áttekintése. Pénzügyi és közgazdasági vitasorozat.https://doi.org/10.17016/feds.2022.076.
KOUMBARAKIS, A. & DOBRAUZ-SALDAPENNA, G. (2019): Központi banki digitális valuta: előnyei és hátrányai (2019. július 19.). Letöltve az SSRN-ből: https://ssrn.com/abstract=3429037 vagyhttp://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3429037
LEONOV, M. (2022): Monetáris politika és banki közvetítés a CBDC gazdaságában. Independent Journal of Management & Production.https://doi.org/10.14807/ijmp.v13i4.1928.
MEANING, J. – DYSON, B. – JAMES BARKER, J. – CLAYTON, E. (2018): A szűk pénzügyek szélesítése: Monetáris politika központi banki digitális valutával. ERN: monetáris politikai célkitűzések; Politikai tervek; Szakpolitikai koordináció (Téma).https://doi.org/10.2139/ssrn.3180720.
MAHARDIKA, Z. – PERMANA, R. & MAULISA, N. (2023): Digitális rúpia: néhány szempont a szuverenitás és a kiberbiztonság szempontjából. A Központi Bankjog és Intézmények folyóirata.https://doi.org/10.21098/jcli.v2i1.42.
MUKATI, A. – PRAKASH, D. (2022): Az adatszivárgás-megelőzési rendszer szerepe a CBDC-ben. Indian Journal of Cryptography and Network Security.https://doi.org/10.54105/ijcns.b3604.112222.
NABILOU, H. – PRÜM, A. (2019): Központi bankok és a kriptovaluták szabályozása. Összehasonlító politikai gazdaságtan: Monetáris politika eJournal.
NESZTEROV, I. (2023): Központi banki digitális valuták: Innovatív eszköz a belföldi és határon átnyúló fizetések és elszámolások javítására. St Petersburg University Journal of Economic Studies.https://doi.org/10.21638/spbu05.2023.102.
NGUYEN, T. – NGUYEN, B. – NGUYEN, K. – PHAM, H. (2019): Aszimmetrikus monetáris politikai hatások a kriptovaluta piacokon. Kutatás a nemzetközi üzleti életben és a pénzügyekben.
OSEI, B. (1995): Ghána: Az adósságszolgálati fizetés terhe a strukturális kiigazítás során. African Economic Research Consortium, AERC Research Paper 33.
OTHMAN, A. – ALHHABSHI, S. – HARON, R. (2019): Kriptovaluták, Fiat Money vagy Gold Standard; Empirikus bizonyíték a volatilitási struktúra elemzéséből a News Impact Curve segítségével. International Journal of Monetary Economics and Finance.
ÖZILI, P. (2022): CBDC, Fintech és kriptovaluta a pénzügyi befogadás és a pénzügyi stabilitás érdekében. Digitális politika, szabályozás és kormányzás.https://doi.org/10.1108/dprg-04-2022-0033.
PILKINGTON, P. (2014): A gondolkodás teszi így – Az Egyesült Királyság IMF-mentése 1976-ban és a monetarizmus felemelkedése. A közgazdászok megjavítása.
PRAH, JG – OFORI, C. (2022): Külső adósság és külföldi befektetések: Ghána gazdaságának empirikus elemzése. Eurasian Journal of Economics and Financial. 54-67, DOI: 10.15604/ejef.2022.0.02.002
QIAN, Y. (2019): Központi banki digitális valuta: a valutarendszer és a kibocsátási tervezés optimalizálása. China Economic Journal, 12, 1-15.https://doi.org/10.1080/17538963.2018.1560526.
SEMEKO, G. (2022): Központi banki digitális valuta: új lehetőségek a határokon átnyúló fizetésekhez. Pénzügyi folyóirat.https://doi.org/10.31107/2075-1990-2022-4-108-121.
SHKLIAR, A. (2020): A központi bankok digitális valutáinak (CBDC) jelensége: legfontosabb attribútumok és megvalósítási perspektívák. 2020, 123-137.https://doi.org/10.15407/socium2020.01.123.
SODERI, S. – HAMALAINEN, M. & LINATTI, J. (2021): Kiberbiztonsági megfontolások a CBTC-vel kapcsolatban.. https://doi.org/10.36227/techrxiv.14701554.
ROLF, M. (2005): Külső adósság és szegényes növekedés. .A ZBW nyílt hozzáférésű publikációs szervere
THORNTON, M. (2015): „Arany és gazdasági egyenlőtlenség”, elérhető:https://mises.org/library/gold-andeconomic-inequality
TODARO, MP – SMITH, SC (2009): Gazdasági fejlődés. (10thedn.). Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája. (UNTAD/ITCD/203/1). Essess, Anglia: Pearson Education Ltd.
YANG, J. – ZHOU, G. (2022): Tanulmány a CBDC monetáris politikára gyakorolt hatásmechanizmusáról: Az e-CNY-n alapuló elemzés. PLoS ONE, 17. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0268471.
