Napjaink társadalmának, gazdasági és kulturális környezetét tekintve célja és véleményem szerint egyik alapvetô igénye az életminôség állandó és folyamatos javítása, annak fejlesztése. A szakirodalmak egyetértenek abban, hogy a most érvényes geopolitikai és geoökonómiai környezetben az életszínvonalat és annak minôségét értelmezhetjük úgy is, mint a társadalomnak a terméket, munkát, környezetet, egészségügyi ellátást és biztonságot együttesen kezelô strukturált, minôségügyi rendszerét. A piacgazdaságokra is általánosan jellemzôvé vált, hogy a minôségi termékek gyártását, és magas szintû szolgáltatások biztosítását helyezik az elôtérbe, hiszen ez az, ami jelentôsen meghatározza a versenyképességüket, a piaci versenyben elért eredményeiket, illetve piaci pozíciójukat. Jelen tanulmányban azt mutatom be hogyan is mûködik ez a minôségorientált magatartás a gazdálkodást végzô szervezetek mindennapjaiban és hogyan lehet ezt rendszerbe foglalni.
CONTROLLER INFO VIII. ÉVF. 2020. 2. SZÁM 32-36.
DOI: 10.24387/CI.2020.2.6
1. Bevezetés
Napjainkban a szervezeti kultúra az egyik legdinamikusabban fejlôdô és leginkább megújulni képes entitás. A fenntartható siker záloga az innovatív ötlet, az erre alapozott projekt- illetve a szervezeti kultúra és annak alkotóelemei. Továbbá, mindaz, ami ezen tényezôket egy keretbe foglalja, egy rendszerezô és támogató controlling rendszer. Hogyan is?
1.1 A szervezeti kultúra elemei, szemlélete
Az 1980-as évek körül terjedt el az a szemlélet, miszerint a szervezeti kultúrát a vállalaton belüli vezetési stílus, valamint a vállalaton belüli szokások együtteseként határozták meg.
Napjainkra ez megváltozott és már egyfajta rendszerként értelmezik.
Olyan rendszerként, amely alkotóelemeit azon értékek, hiedelmek, attitûdök, meggyôzôdések alkotják, amelyeket az adott gazdálkodást végzô szervezet tagjai elfogadnak, példa és követendô mintaként állítják önmaguk és a szervezetet alkotó tagok számára.
A szervezeti kultúrában, Schein alapján kétféle szintet különböztetünk meg, úgymint:
– a megfigyelhetô jellemzôs (pl. szakzsargon, öltözködés, szimbólumok) és
– a nem látható szintet (pl. érzések, értékek, hiedelmek, attitûdök)
McKinsley elmélete alapján szintén megosztott s szervezeti kultúra, ám ô elemeit hard és soft tényezôkre bontotta. A hard tenyezôk közé sorolta a stratégiát, a struktúrát és a rendszereket, míg a soft tényezôk között a stílust, személyzetet, szakértelmet és az értékrendet említette.
Felhasznált irodalom
1. 1 www.charlespence.net
2. B. NAGY S. (2008): Szervezetfejlesztés, változásmenedzsment, Budapest, L’Harmattan Zsigmond Király Fôiskola 20-21p.
3. BAKACSI GY. (2010): A szervezeti magatartás alapjai, Aula kiadó, Budapest, p.188
4. BAKACSI GY. –BALATON K. – DOBÁK M.- MÁRIÁS A. (szerk.) (1996) Vezetés- szervezés I., Aula kiadó Budapest 34-37p.
5. BERNE E. (1968): Emberi játszmák, ANdre Deutsch LtD,London
6. BORSI BALÁZS (2004): A technológia es tudásáramlás szerepe a magyar vállalati versenyképesség szolgálatában(www. pm.gov.hu/Dokumentumok/Seo/fuzetek.)
7. DR. FRANCSOVICS A.: Vezetôi számvitel és controlling,2001, elektronikus jegyzet, Óbudai Egyetem,Keleti Károly Gazdasági Kar
8. DR. KÖRMENDI L.- TÓTH A. (2011): A controlling alapjai, Saldo Zrt.
9. DR. ZÉMAN Z. (2002): A controlling rendszerek integritása a vállalkozások controlling rendszerében, Gyakorlati kézikönyv, Raabe kiadó
10. FENYVES V., TARNÓCZI T. (2019): Examination of the expectations of controllers on the labour market CORPORATE OWNERSHIP AND CONTROL 17 : 1 pp. 60-70.
11. FENYVES, V. (2019): Controllerekel szembeni munkaerôpiaci elvárások vizsgálata CONTROLLER NFO VII : 4 pp. 33-40.
12. GYÖKÉR I. – FINNA H.:(2008) Teljesítménymenedzsment. Oktatási segédanyag, Budapest, 2008. 13. http://burotika.hu/wp-content/uploads/2015/03/szf_16_11. pdf
14. https://www.controllingportal.hu/a_controlling_hatekonysag_es_a_felso_vezetoi-vezetesi_minoseg/ letöltve:2020.01.21.
15. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_02_teljesitmenymenedzsment/3088/index.scorml
16. KAPLAN R. S.- NORTON, D.P. (2007): A balanced scorecard, mint stratégiai menedzsmentrendszer, Harvard Businessmanager, 2007 dec. -2008 jan.
17. MACZÓ K. (2007): Controlling a gyakorlatban, Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, Digitális Tankönyvtár www.tankönyvtar.hu/tartalom/tkt/controllinggyakorlatban/ch01s10.html
18. MÁLOVICS É. – FARKAS G. (2012):Szervezeti viselkedés JATE Press kiadó, Szeged 257p.
19. PAKUCS J- PAPANEK G. (2006): Innováció menedzsment kézikönyv, Magyar Innováció Szövetség, Budapest
20. TÓTHNÉ SUTUS M.(2005): Projektcontrolling: A controlling új fejlôdési iránya; Letöltés: www.shp.hu/hpc/userfiles/…/kontrolling.pdf
21. VÉRY Z. (2008): Management Control & Complience Control (www.mce.hu/publikaciok)
22. VÉRY Z.- SÜLE G.(2009) Funkcionális controlling,2009 Raabe kiadó
23. W.OSSADNIK(1996): Controlling, Oldenbourg, Wissenschaftsverlag Gmbh
24. www.tankonyvtar.hu/gazdasagtudomany/controllinggyakorlatban-080904-177
