Önköltségszámítás folyamata egy adott vállalat példáján keresztül

A szoros verseny, a kiszámíthatatlan piaci változások és az innovációs ciklusok növekedése miatt a gazdasági folyamatok napjainkban felgyorsultak. A digitalizáció és az ipar fejlõdésének köszönhetõen egyre több valós adat áll rendelkezésre. A menedzsment a kontrollingot tanácsadó partnernek tekinti és a döntések meghozatalához megbízható elõrejelzéseket és gyors riportokat vár el. Ez a kontrollingot új kihívások elé állítja, éppen ezért annak szakítani kell a hagyományos módszerekkel és nagyobb hatékonysággal kell támogatni a menedzsmentet az üzleti döntések meghozatalában. Ez a folyamat csak úgy érhetõ el hatékonyan, ha aktívan, mutatószámok segítségével mérjük a kontrolling eredményességét. Ezen méréseknek magában kell foglalniuk az adott vállalatnál alkalmazott részkontrolling-folyamatok tekintetében az idõ-, a minõség- és legfõképpen a költségfaktorokat.

CONTROLLER INFO VIII. ÉVF. 2020. 2. SZÁM 48-52.

DOI: 10.24387/CI.2020.2.9

Bevezetés
Tanulmányunk célja az önköltségszámítás gyakorlati folyamatainak bemutatása egy multinacionális termelõ cég példáján keresztül.
Miért és hogyan alkalmazzák a költségszámítást, mint stratégiai döntések alapját, hogyan befolyásolják a különféle beszerzési típusok az önköltségszámítást, milyen hibák merülnek fel a kalkuláció és az elemzés során, illetve, hogy ezeket elsõsorban hogyan lehetne megelõzni és kijavítani. Részletezzük a folyamat alapvetõ lépéseit SAP vállalatirányítási rendszeren keresztül, kitérünk az eredmények kinyerésére, az elemzésre, illetve az elemzés során kijavított és gyanús tételek nyomon követésére is. A vizsgálatot az önköltségszámítás objektumainak, a termékek (készletek) fogalmának értelmezésével kezdenénk. Készlet fogalma: ”A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt.”(Humberside, 1997) Eredeti megjelenési alakjukat elvesztik (anyagok), illetve változatlan állapotban maradnak (áruk). A készletek rövid lejáratú eszközök (általában a legnagyobb forgóeszköz tételek). A vállalkozások készleteket tartanak annak érdekében, hogy a késztermékek elérhetõek legyenek az ügyfelek számára történõ eladáshoz. Amikor egy vállalat félkész- és késztermékek gyártásával foglalkozik, akkor készleteket is tartanak annak érdekében, hogy a gyártás igényeit ki tudják elégíteni. A
készlet a számviteli kifejezés, amely azokra az árukra vonatkozik, amelyek különféle szakaszaiban vannak készen az értékesítésre, ideértve: Készárukat (amelyek értékesíthetõk), Befejezetlen termelés (azaz a gyártás folyamatában) és Nyersanyagok (több késztermék elõállításához kell felhasználni). Annak biztosítása érdekében, hogy az összes könyvelési nyilvántartás naprakész és pontos legyen, a vállalkozások manuálisan készítik el a készletnyilvántartást minden elszámolási idõszak végén (általában negyedévente vagy évente).

Irodalomjegyzék
1. Horváth &Partners: Controlling. Út egy hatékony controlling rendszerhez. Budapest, (2009) [CompLex Kiadó]
2. Humberside, U. o. (1997). Managerial Finance. Cottingham Road, Hull: University of Lincolnshire and Humberside.
3. Robert S., K., & Anthony A., A. (2003). Vezetõi Üzleti Gzadaságtan. Budapest: Panem Kft.
4. Dr. Sztanó, I., & Veres, A. (2013). Vezetõi számvitel.  Budapest: Saldo Kiadó.
5. Dr. Zéman Zoltán – Dr. Tóth Antal – Controlling (2011) [SZIE Jegyzet]