Jelen publikáció a negyedik ipari forradalom folyamatát a munka oldaláról vizsgálja etikai szemmel. Az írás elemzi a negyedik ipari forradalom kapcsán a történelmi elõzményeket és a gépi – emberi munka kapcsolatát napjainkban. A munka középpontjában az emberi méltóság, annak megõrzése, illetve az automatizációnak, a gépi munka elõtérbe helyezõdésének az emberi munkára, az ember munkaerõpiaci helyzetére gyakorolt hatásai állnak.
Controller Info 2019. VII.évf.(3) szám 39-42.
10.24387/CI.2019.3.8
Bevezetés
Világunkban azt látjuk, hogy az emberi élõmunka gépi munkával való helyettesítésének egyre nagyobb jelentõsége van, és egyre inkább érzékletessé válnak a hatásai. Ez nem csak a fejlett, iparosodott országokban igaz, hanem a fejlõdõ országokban is változásokat eredményez, ahogy megállapítják cikkükben Edmund, Zéman és Kecskés szerzõtársak. (Edmund, Zéman,Kecskés 2017) Hipotézisünk szerint az említett folyamat pozitív hatásúvá akkor válik, amennyiben a munka emberi méltóságra gyakorolt hatása, illetve az azzal való összefüggésben nem sérül.
További hipotézisként jelentkezik részükrõl, hogy az automatizálással nem a munkavállalók versenyképessége, hanem a munkáltatók versenyképessége javul. Az élõmunkára rakódott költségelemektõl a vállalkozások megszabadulnak, viszont így az emberi munka gépekkel szembeni versenyképessége csökken, ami társadalmi feszültségeket válthat ki.
Második alapvetésünk a munka jellegébõl indul ki. Az emberi munka szoros kapcsolatban áll álláspontunk szerint az emberi méltósággal, a társadalmi igazságossággal és az emberközpontú gazdálkodás fogalmával. Bár közgazdasági nézõpontból munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erõfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különbözõ tartalmú tevékenységeket, mégis
fontos kihangsúlyozni, hogy a munka célirányos tevékenység, így valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkezõ javakat az ember vagy más haszonélvezõ használni, hasznosítani, elfogyasztani stb. tudja.
Kitételként jelentkezik, hogy a munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, aminek oka abban keresendõ, hogy az ember igyekszik kevesebb fáradsággal fennmaradni, ezért leginkább olyan eszközök elõállításával foglalkozik, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik. Azonban a technikai fejlõdés során is a gépesítésnek nem szabad háttérbe szorítania az emberi szabad
akarat alkotófolyamatait, ami a méltóságunk alapja is.
Felhasznált irodalom
ALFORD, H. J. – NAUGHTON, M. J. (2009): Menedzsment, ha számít a hit, Keresztény társadalmi elvek a modern korban, Budapest, 310 p.
DURGULA, J. – KOVÁCS, T. (2016): Bepillantás az etika és a befektetések világába pp. 405-412. In: Böcskei, Elvira (szerk.) Etikus közgazdasági gondolkodás és versenyképesség. Budapest, Magyarország: Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE)
EDMUND, M. – ZÉMAN, Z. – KECSKÉS, A. (2017): Innovative financial digital ecosystem: An evaluative study of Kenya. In: Kemal, Cebeci; Adam, Pawlicz; Asmahan, Altaher (szerk.) MIRDEC-6th, International Academic Conference on social Sciences, Multidisciplinary, Economics, Business and Finance Studies, Lisbon, Portugália : Masters International Consultancy Research and Publishing (MIRDEC Publishing), (2017) pp. 93-112. , 20 p.
GERANDO A. (1880): A munka történetének rövid vázlata, Légrády, Budapest. 121. old.
HÉSZIODOSZ (2005): Istenek születése, munkák és napok. Európa, Budapest. 80. old.
KACZYNSKI, T. (1995): The Unabomber Manifesto, Industrial Society and Its Future In: New York Times 1995 June
KECSKÉS, A. – Ferencz, B. (2017): Szirénhangok a Rajnán. In. Iustum Aequum Salutare 13 : 1 pp. 107-125. , 19 p.
KISLÉGHI NAGY D. (1930): Az emberi munka bölcselete, Légrády, Budapest. 141. old.
KOCSIS T. (szerk.) (2002): Emberközpontú gazdaságot!, Heti Válasz Kiadó, Budapest. 134 old.
KURZWEIL, R. (1999): The Age of Spiritual Machines. Viking Adult, New York City
LENTNER CS. – PARRAGH B. (2017): Interest Representation, Interest Alignment and the Role of Seeking Consensus in the Renewal Process of Hungarian State Management. In. International Public Administration Review 15:(1) pp. 71-84.
MACHAN, R. T. (2004): Az üzleti etika alapkérdései. Helikon Kiadó, Budapest. 104. old.
MADARAS, A. – VARGA, J. (2014): Changes in education funding in Hungary In. Acta Universitatis Sapientiae Economics And Business 2 pp. 59-74. , 16 p. (2014)
SCHWAB, K. (2016): The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond in: https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-meansand-how-to-respond/ (olvasva: 2019. január 10.)
SEDLÁCEK, T. (2012): A jó és a rossz közgazdaságtana. A Gilgames-eposztól a Wall Streetig, HVG Kiadó, Budapest. 400 old.
SIK E. (1999): Megközelítések a munka szociológiájához, BKE Közgazdasági Továbbképzõ Intézete , Budapest. 114. ol.
SPAEMANN, R. (2001): Erkölcsi alapfogalmak, Egyházfórum, Pécs. 118 old.
SZEKERES CS. (2010): Az oikeósis Seneca filozófiai mûveiben, in: Tempora et Mores, Etikai normák és beszédmódok változása Rómában a Kr. e. I. sz. és a Kr. u. I. sz. között, szerk.: Szekeres Csilla, Debrecen, 2010
SZÓKA, K. (2016): Controlling at the modern and responsible organizations. In: Bölcskei, Elvira (szerk.) Ethical economic thinking and competitiveness : International Conference on „Ethical economic thinking and competitiveness”, 15- 16 October, 2015 Budapest, Magyarország : Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, (2016) pp. 200-208. , 9 p.
TÖRÖK E. (2011): A munka. Szociológiai jelentések, társadalmi változások címû Doktori (PhD) értekezés , Budapest 2011. 29.-30. old.
TRUDEAU, J. (2017): What should governments do to prepare for the technological automation of human jobs? (https://www.quoracom/What-should-governments-do-to-prepare-for-thetechnological-automation-of-human-jobs) (olvasva: 2019.január 10.)
