A tanulmány a gazdasági világválság és a magyar befektetési piaci változásai közötti kapcsolatot kutatja. A vizsgált idõszak 2005-tõl 2017-ig tart. A tizenkét év további három periódusra lett felosztva, melyek jól szemléltetik a befektetési piac alkalmazkodását a gazdasági környezet változásaihoz.
Controller Info 2019. VII.évf.(2) szám 36-38.
10.24387/CI.2019.2.6
A közgazdászok már rég megfigyelték, hogy a gazdasági válságok viszonylagos szabályos idõközönként következnek be. Ezek a szabályosan, ciklikusan bekövetkezõ, országokat megrettentõ krízisek csak látszólag azonosak. Az igaz, hogy a gazdasági életet megnyomorító hatásuk van, azonban a kiváltó okuk és lefolyásuk eltérõ. Kiváltó okuk minden esetben az adott ország és gazdasági korszak viszonyainak és állapotának tükörképe. „A konjunktúrakutatás célja a gazdasági élet változásait, mozgásjelenségeit lehetõleg számszerûen megfigyelni, az egye jelenségek között tapasztalható összefüggéseket felderíteni, statisztikailag kiértékelni,
azok alapján a gazdasági élet jelenlegi állapotának meghatározásán kívül jövõbeni kialakulásukra következtetni.” (Andreich, 1937) Az 1929-ben kirobban világválság az Amerikai Egyesült Államokból indult és a New York-i tõzsde összeomlását tekinti kiváltó okának. A 2008-ban kirobban válság oka a hitelválság, vagyis a felelõtlen hitelfelvétel és –kihelyezés. (Sáfrány, 2011) A következõkben a magyar befektetési piac alakulását vizsgálom
és mutatom be 2005 és 2017 között. Azért ezt a 12 évet választottam, mert 3 nagyon fontos idõszakot ölel fel.
A gazdasági válság elõtt (2005-2007): ezt az idõszakot az optimista gazdasági környezet jellemezte, folyamatos gyarapodás és a hozamszintek emelkedése jellemezte. A gazdasági válság idõszaka (2008-2012): kijelenthetjük, hogy abszolút negatív gazdasági környezet jellemezte. A gazdaság minden szereplõje ”behúzta a kéziféket”, mindenki mentette azt, ami menthetõ volt még. A gazdasági válság után (2013-2017): A „merjünk újra” idõszak. A gazdasági környezet lassú, de stabilizálódást mutatott. A gazdasági szereplõk közül sokan bizalmukat vesztették, így a gazdasági válság elõtti optimizmus csak nagy lassan tért vissza. Utóhatásaként egy igazi szabályozói árhullám indult meg, fõleg az Európai Unió szintjén, melynek jelei a 2010-es évben jelentkeztek elõször. (Bárczi et.al, 2017)
Felhasznált irodalomjegyzék:
ÁBEL I. – SIKLOS P. L. – SZÉKELY P. I. (1998): Money and Finance in the Transition to a Market Economy. Edward Elgar Publishing, Cheltenham–Northampton.
ANDOR L. (2008): Függöny, avagy egy korszak vége. Napi Gazdaság. XVIII. évf. 249. december 29.
ANDREICH J. (1937): A konjunktúra kutatás módszerei. MTA. Budapest.
DR. BÁRCZI J. – BOGÁTH E. (2017): Az EU szerepvállalása a befektetési piacok válság kezelésében. In: Csiszárik-Kocsir Ágnes (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században: VII. tanulmánykötet. Budapest: Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, 2017. pp. 82-91.(ISBN:978-963- 449 -028-9)
MENCZEL P. (1999): Mit jeleznek a megtakarítások? A magyar lakosság jövedelemfolyamatainak elemzése a permanensjövedelem-hipotézis modellkeretének alkalmazásával. Bankszemle. 14. évf. 8. sz. augusztus.
SÁFRÁNY A. (2011): A gazdasági válságok ciklikus jelentkezésérõl, Fókusz – Vajdasági ismeretterjesztõ és Tudománynépszerûsítõ portál
SZABÓ ZS. (2008): Szalay-Berzeviczy: a világ összeomlik, mi pedig nagy bajban vagyunk. https://hvg.hu/gazdasag/20081027_SzalayBerzeviczy_BET_elnok_interju. (letöltve 2018. december 13.)
BAMOSZ hivatalos honlapja, www.bamosz.hu
www.bankmonitor.hu
