A pénzügyi kultúra a 2000-es évek közepén a kutatások és vizsgálatok középpontjába került, melynek a 2008as válság egy hatalmas lökést adott. A subprime válság felhívta a figyelmet a pénzügyi tudatosság vakfoltjaira, és bizonyította, hogy stabil pénzügyi műveltség hiánya hatalmas károkat bír okozni egyéni és nemzetgazdasági szinten egyaránt. A pandémia újabb mérföldkövet hozott. A válság utáni években szinte minden ország felismerte, hogy a pénzügyi műveltség fejlesztendő és szükséges, de közben megjelent a digitális készségek fejlesztésének igénye is. A napjainkat is érintő pandémia e két tényező együttes meglétének szükségességére hívja fel a figyelmet. A digitális világ előretörése, a személyes interakciók korlátozódása, a digitális világ kihívásai új készségeket és képességeket igényelnek, egyúttal átrajzolva a korábban megszokott folyamatokat. Tanulmányunkkal a pandémia hatását kívánjuk elemezni generációs aspektusból, a pénzügyi és digitális kultúra viszonylatában.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2
Felhasznált irodalom:
ATKINSON, A. – MESSY, F. A. (2012): Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study. OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, Paris
Bárczi, J. – Zéman, Z. (2015): A pénzügyi kultúra és annak anomáliái. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT (1786-6553 1786-8823): 11 1-3 pp 101-108 (2015)
BÉRES, D. – HUZDIK, K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten, Pénzügyi Szemle, 2012/2., 322-336
BOTOS, K. – BOTOS, J. – BÉRES, D. – CSERNÁK, J. – NÉMETH, E. (2012): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban, Pénzügyi Szemle, 2012/2.
BUCKINGHAM, D. (2009): The future of media literacy in the digital age: some challenges for policy and practice. Second European Congress on Media Literacy, Bellaria, Italy, 21–24 October 2009.
FESSLER, P. – SCHÜRZ, M. – WAGNER, B. – WEBER, B. (2007): Financial Capability of Austrian Households. In: Monetary Policy and the Economy Q3/07. Vienna: OeNB. 50–67.
HUNG, A. A. – PARKER, A. M. – YOONG, J. K. (2009): Defining and Measuring Financial Literacy. Rand. Labour and population. Working paper. September 2009
KOVÁCS, P. – RÉVÉSZ, B. – ORSZÁG, G.-NÉ (2012): A pénzügyi kultúra és attitűd mérése, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szeged
LUSARDI, A. – MITCHELL, O. (2011): Financial Literacy around the World: An Overview, NBER Working Paper No. 17107
LUSARDI, A. – MITCHELL, O. (2014): The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and Evidence, Journal of Economic Literature, Vol. LII. March 2014
MAGASVÁRI, A. – SZILÁGYI, T. (2019): Z generációs pénzügyi nyomozók munkával kapcsolatos elvárásai, In: Biztonság, szolgáltatás, fejlesztés, avagy új irányok a bevételi hatóságok működésében. Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, Budapest, 142-156.
NAGY, P. – TÓTH, ZS. (2012): „Értelem és érzelem” – A lakossági ügyfelek gazdasági magatartása és a bankokkal kapcsolatos attitűdjei, Hitelintézeti Szemle, 11. 13-24. o.
OECD (2012): Results: Students and Money Financial Literacy Skills for the 21st Century. Volume VI, PISA report
SÁGI, J. – VASA, L. – LENTNER, CS. (2020): Innovative Solutions in the Development of Households’ Financial Awareness: A Hungarian Example, Economics And Sociology 13 (3) pp. 27-45
SEVRON, L. – KAETNER, R. (2008): Consumer Financial Literacy and the Impact of Online Banking on the Financial Behavior of Lower‐Income Bank Customers, Journal of Consumer Affairs 42(2), pp. 271 – 305
SÜGE, CS. (2010) A pénzügyi kultúra mérhetősége. In: Tompáné Daubner Katalin – Miklós György (szerk.) Tudományos mozaik 7. Második kötet. Kalocsa, Tomori Pál Főiskola
