Analysing the Impact of Carbon Abatement Policies on Renewable and Non-Renewable Energy Consumption in Developed and Developing Countries

A cikk a megújuló és nem megújuló energiafogyasztást elemzi a fejlett és fejlődő országokban. Feltételezhető, hogy a szén-dioxid-csökkentési politikák alkalmazásával a teljes kőolaj- és szénfelhasználás csökkenni fog, a földgáz és a megújuló energia felhasználása pedig felerősödik a vizsgált országokban.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 58-61
DOI: 10.24387/CI.2022.2.10

Az egészségipari innovációk finanszírozása napjainkban

Az egészségipari innovációk főként a magas tőkeigény és a kockázatos kimenetel miatt nehezen illeszthetők a hagyományos finanszírozási struktúrába. Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vállalati életciklushoz igazodva milyen lehetőségei vannak egy egészségipar területén működő innovatív projektnek, vállalkozásnak tőkeszükséglete fedezésére. Vizsgálatunkban statisztikai adatokkal szemléltetjük az egészségipar tőkevonzó képességének intenzív növekedését a domináns finanszírozási forrásokra lebontva.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 52-57
DOI: 10.24387/CI.2022.2.9

Adatvagyon gazdálkodás hatása a nagyvállalati kontrolling munkára

Az adattokkal való gazdálkodás és annak minősége napjainkban egyértelmű versenyelőnyt jelent. Ez kiemelten igaz azon nagyvállalatokra, akik a digitális piacon kívánnak sikereket elérni. A cikk kiemeli az adatvagyon gazdálkodás fontosabb aspektusait, valamint megvizsgálja az összefüggéseit a mindennapi kontrolling munkával.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 44-51
DOI: 10.24387/CI.2022.2.8

Javaslatok a 2020-as Agrárcenzus kutatáshoz összeírói tapasztalatok alapján Magyarországon

Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik a kutatások során informatikai eszközök igénybevétele. Nem csupán adatfeldolgozásnál, kutatási eredmények megfogalmazásánál, hanem adatfelvételnél is. A magas kutatási költségű személyes adatfelvételről átterelni az alacsony kutatási költségű online adatfelvételre az agrárkutatások versenyképessége, eredményessége és hatékonysága szempontjából elengedhetetlen.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 39-43
DOI: 10.24387/CI.2022.2.7

Néhány Összefüggés a Közszolgálati Médiaszolgáltatás Terén az Európai Unióban

A három gazdasági tényező – a GDP-növekedés, az államháztartás és az infláció – fontos abból a szempontból, hogy a Közszolgálati Médiaszolgáltatók bevételei – akár állami támogatásból, akár reklámbevételekből – mennyire lehetnek fenntarthatóak a Közszolgálati Médiaszolgáltatók számára. A közszolgálati médiaszolgáltatók közpénzből származó bevételei két fő részből állnak: 1/ közalapítványi támogatás és 2/ havi előfizetés. A kapcsolódó kereskedelmi bevételek és elhanyagolható egyéb bevételek adják a közszolgálati médiaszolgáltatók teljes működési bevételét.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 33-38
DOI: 10.24387/CI.2022.2.6

Kórházi integrációk hatékonyságának elemzése

A Semmelweis Tervben (2011) megfogalmazott kórházi integrációkkal kapcsolatos célok megvalósulását kutatom, mely 2012-ben a kórházak önkormányzatoktól állami tulajdonba vételével kezdődött, majd ezt követően 2012-2013-ban megkezdődött integrációs folyamatok kezdeményezésével folytatódott és napjainkra csúcsosodott ki leginkább.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 26-32
DOI: 10.24387/CI.2022.2.5

A COVID-19 és ellensúlyozása érdekében hozott központi ágazati intézkedések hatásai a szállodaiparra – a magyar szállodaipari szereplők körében végzett empirikus vizsgálat eredménye

A tanulmány a COVID-19 világjárvány és a pandémia ellensúlyozása érdekében hozott központi intézkedések hatását vizsgálja a magyar szállodaipar szereplőinek a teljesítményére. A teljesítménymutatók tekintetében az empirikus kutatáson alapuló elemzés számba veszi a pénzügyi indikátorok mellett a napjainkban még kevésbé kutatott nem pénzügyi mutatók körét. Az ágazat kiszolgáltatott helyzetének transzparens bemutatása érdekében az elemzés a vizsgált periódust két eltérő idősávra, a járványhelyzet előtti évekre (2016-2019) és a járványhelyzettel érintett évre (2020) bontja. Az elemzés eredménye a pénzügyi mutatók tekintetében a befektetett tőke megtérülési idejének elnyúlásáról, míg a nem pénzügyi mutatók tekintetében a fogyasztói preferenciákban bekövetkezett változásról számol be.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 13-19
DOI: 10.24387/CI.2022.2.3

A pandémia pénzügyi kultúrára gyakorolt hatásának vizsgálata a különböző generációk szemével

A pénzügyi kultúra és tudatosság fogalma és fontossága a 2008-as válság után került a figyelem középpontjába, egyértelművé vált, hogy stabil pénzügyi háttértudás nélkül felelős döntést hozni. A digitalizáció és a pandémia azonban új kihívásokat támasztott a pénzügyi tudatossággal szemben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan látják ezen hatásokat a különböző generációkba tartozó válaszadók.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2

Fenntartható technológiai vállalatok relatív értékelése a Covid tükrében

A vizsgálat időtartamát tekintve a COVID előtti és utáni évekre is kiterjed, így összehasonlításképpen megvizsgálhatjuk majd a járvány hatását a fenntartható vállalatok pénzügyi mutatóira. A vizsgálat pénzügyi módszere a relatív értékelés ˗ többszöröse. A 12 kiválasztott vállalat a félvezető (hardver) szektorban működik az Egyesült Államokban.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2022.2.1