Nemzetgazdasági szinten a lakosság jövedelemének jelentős részét szinten későbbi felhasználásra megtakarítja. A lakosság a megtakarításokat jellemzően valamilyen pénzügyi eszközben, például bankbetétben, biztosításokban, állampapírokban helyezi el, vagy reáleszközt, pl.: ingatlant vásárol befektetés céljából. A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen közzé teszi a háztartások nettó pénzügyi vagyonára vonatkozó adatokat, amelyeket megvizsgálva az egyes eszköztípusok alakulása mellett jelentős területi különbségek mutatkoznak hazánkban a lakosság pénzügyi eszközeinek állományainak mértéke között. A lakosság befektetési döntéseit számos tényező befolyásolja. Többek között az életkor a végzettség, a szülői háttér szignifikáns hatását számos kutató igazolta. A kutatások többsége a keresleti oldalról vizsgálta a pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság és így a befektetési szokások jellemzőit. A fogyasztói attitűdöket azonban a kínálati oldalról a pénzügyi közvetítők tevékenysége is jelentősen befolyásolja. Erre vonatkozóan kevesebb vizsgálat készült, pedig a pénzügyi termékeket leggyakrabban kereskedelmi bankokon, biztosítókon vagy egyéb pénzügy közvetítőkön keresztül éri el a lakosság. A vizsgálat módszereként a Q-módszeres eljárást választottuk. Az állítások összeállítása során célunk volt, hogy rávilágítsunk a pénzügyi közvetítők miként látják a magyar lakosság befektetési szokásait és ezzel együtt a pénzügyi tudatosságot, továbbá saját munkájuk hatását az ügyfeleik döntéseire vonatkozóan. A felméréshez végül egy 40 állításból álló Q-mintát állítottunk össze természetes és ready-made minták kombinációjával. Válaszadóknak a Somogy megyében fiókkal rendelkező bankok és biztosítók lakossági befektetésekkel foglalkozó munkatársait, illetve független pénzügyi tanácsadókat kértünk fel. Végül 37 vizsgálati személyt vontam be a felmérésbe. Az eredmények kiértékeléshez a faktoranalízis és a korrelációszámítás módszerét használtuk.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 18-23
DOI: 10.24387/CI.2022.3.4
Felhasznált irodalom:
Allen, F. – Gale, D. (1995): A welfare comparison of intermediaries and financial markets in Germany and the US. european economic review, 39(2), 179-209.
Allen, F. – Gale, D. (1997): Financial markets, intermediaries, and intertemporal smoothing. Journal of political Economy, 105(3), 523-546.
Allen, F. – Gale, D. (2000): Financial contagion. Journal of political economy, 108(1), 1-33.
Allgäuer, S. G. (2016): Finanzielle Sozialisation von Jugendlichen. Welche Rolle spielen die Eltern in der finanziellen Sozialisation ihrer jugendlichen Kinder? Zürich https://sbap.ch/wp-content/uploads/2017/06/MA_2016F_EP_Gassmann-Allgaeuer_Sonja.pdf
Beck, T. – A. Demirgüç-Kunt – R. Levine (1999): “A New DataBase on Financial Development and Structure,” World Bank, mimeo.
BECK, T. – LEVINE, R. – LOAYZA, N. (1999): Finance and the Sources of Growth. World Bank, Policy Research, Working Paper
Béres, D. (2013): A pénzügyi kultúra – mi is ez valójában? Pénzügyi Szemle Online https://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/a-penzugyi-kultura-mi-is-ez-valójában
Boot, A. W. – Thakor, A. V. (1997): Financial system architecture. The Review of Financial Studies, 10(3), 693-733.
Calvet, L. E. – Campbell, J. Y. – Sodini, P. (2009): Measuring the Financial Sophistication of Households. American Economic Review, 99 (2) pp. 393-398.
Cammayo, D. G. (2016): An Analysison The Financial Awareness and Literacy Among The Students of Cagayan State University Andrews Campus, International Journal of Advanced Research in Management and Social Sciences Year: 2016, Volume: 5, Issue: 3 pp. 230 – 259 Online ISSN: 2278-6236.
Csiszárik-Kocsir Á. – Garai-Fodor M. (2019): A pénzügyi tudatosság fejlesztését a fiatalok körében érdemes elkezdeni. Pénzügyi Szemle online https://www.penzugyiszemle.hu/interju/a-penzugyi-tudatossag-fejleszteset-a-fiatalok-koreben-erdemes-elkezdeni
Danielson, S. (2009): Q method and surveys: Three ways to combine Q and R. Field Methods, 21(3), 219–237. https://doi.org/10.1177/1525822X09332082
Dömötör, Barbara M. – Ölvedi, T. (2021): A személyközi hitelezés létjogosultsága a pénzügyi közvetítésben. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 68 (7-8). pp. 773-793. ISSN 0023-4346
Edison, H. J. – Levine, R. – Ricci, L. – Sløk, T. (2002): International financial integration and economic growth. Journal of international money and finance, 21(6), 749-776.
Hanti, Sz. (2011): Az e-banking és a bizalom kapcsolata Magyarországon a lakosság körében. In: CzakóÁ. – Husz I. – Szántó Z.: Meddig nyújtózkodjunk? – A magyar háztartások és vállalkozások pénzügyi kultúrájának változása a válság időszakában. Budapest: BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft.
Hofmeister Tóth, Á. – Simon, J. (2006): A Q-módszer elmélete és alkalmazása a marketingkutatásban. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 16–26. https://doi.org/10.14267/veztud.2006.09.02
Kovácsné Henye, Lívia. “” Online generáció” versus pénzügyi kultúra.” (2013): 61-68.
Kovács-Szamosi, R. – Bareith, T. – Csonka, A (2019): Attitudes against personal bankruptcy of foreign-currency debtors in Hungary. KÖZ-GAZDASÁG 14 (1) pp. 190-203., 14 p.
KSH: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként (2022) https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0009.html
KSH: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, havonta valamint havi és negyedévente kumulált (2022) https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0150.html
Luksander, A. – Béres, D. – Huzdik, K. – Németh, E. (2014): A felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját befolyásoló tényezők vizsgálata. Pénzügyi szemle (2) pp. 237-258.
Mérő, K. (2003): “A gazdasági növekedés és a pénzügyi közvetítés mélysége [Economic growth and the depth of financial mediation].” Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences) 50.7 (2003): 590-607.
MNB: Miből élünk? a 2017-es háztartási vagyonfelmérés első eredményeinek bemutatása, 2019 https://www.mnb.hu/letoltes/vagyonfelmeres-2017-web.pdf
Nga, J. K. H. – Yong, L. H. L. – Sellappan, R. D. (2010): A study of financial awareness among youths, Young Consumers, Vol. 11 No. 4, pp. 277-290. https://doi.org/10.1108/17473611011093916
Patóczki, J. (2017): A magyar lakosság pénzügyi kultúrájának szintje az öngondoskodás tükrében – nemzetközi és hazai kutatási eredmények. Várakozások és gazdasági interakciók JATEPress, Szeged pp.157–170.
Székely, L. (2010): A holnap pénze – Pénzügyi kultúra az információs társadalomban. Excenter Kutatási Központ. Budapest, Forrás: http://docplayer.hu/1335212-Exjoooo-10-4-23-11-44-pm-page-1-a-holnap-penze-penzugyi-kultura-az-informacios-tarsadalomban-szekely-levente.html
Thakor, A. V. (1996): The design of financial systems: An overview. Journal of Banking & Finance, 20(5), 917-948.
Vass, P. (2017): Pénzügyi ismeretekkel összefüggő aktuális kutatási eredmények; In: Pál Zsolt (ed.) A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra. A közgazdasági-módszertani képzés fejlesztéséért Alapítvány, Miskolc, pp. 81–96.
Varga, J. (2017): Az infláció definíciójáról és közvetlen újraelosztási hatásairól; KÖZ-GAZDASÁG 12 : 2 pp. 235-243. , 9 p.
Varga, J. – Sipiczki, Z. (2018): Az infláció gazdasági egyensúly torzító hatása; Ünnepi tanulmányok Oroszi Sándor 70. születésnapja tiszteletére; Kaposvár, Magyarország (2018) pp. 213-225. 13 p.
