Megtakarítások kiválasztásának preferenciarendszere a pénzügyi kultúra aspektusai mentén a koronavírus járvány fényében

A megtakarítások fontos szerepet játszanak a gazdaság finanszírozásában, mivel a klasszikus négyszektoros modellben ez jelenti a hitelek forrását. A legjelentősebb szereplő ebből a szempontból a háztartások szektora, annak ellenére, hogy a modern pénzügyi innovációk tág teret nyitottak és új hitelfinanszírozási formáknak. Az életszínvonal, az infláció és a kamatlábak változása jelentős hatással van a megtakarítások szintjére és motivációjára.. A válságok jelentős hatással vannak a lakosság megtakarítási képességére és hajlandóságára. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a megtakarításképzés körülményeit és tényezőit a járvány előtt és után, egy átfogó helyzetkép biztosításával a befolyásoló tényezőkről és azok jelentőségéről.

X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 24-28

DOI: 10.24387/CI.2022.3.5

Felhasznált irodalom:

Cs. Lentner – K. Szegedi – T. Tatay (2015): „Társadalmi felelősségvállalás a bankszektorban” Pénzügyi Szemle, 60. évf., 1. sz., pp. 96–104.

D. Béres – K. Huzsik (2012): „A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten” Pénzügyi Szemle, 57. évf., 3. sz., pp. 322–336.

D. Karlan – L.L. Linden (2014): „Loose Knots: Strong versus Weak Commitments to Save for Education in Uganda”  NBER WORKING PAPER 19863, 2014,

D. Karlan – M. McConnell – S. Mullainathan – J. Zinman (2016): „Getting to the Top of Mind: How Reminders Increase Saving”  Management Science, INFORMS, vol. 62(12), 2016, pp. 3393-3411,

E. Johnson – M.S. Shearraden (2007): „From Financial Literacy to Financial Capability Among Youth” The Journal of Sociology and Social Welfare, Vol. 34, No. 3, pp. 119–145.

G. Berg – B. Zia (2017): „Harnessing Emotional Connections to Improve Financial Decisions: Evaluating the Impact of Financial Education in Mainstream Media” Journal of the European Economic Association, Volume 15, Issue 5,  pp. 1025–1055, 

https://www.nber.org/system/files/working_papers/w19863/w19863.pdf, downloaded: 01.02.2022

J. Bárczi – Z. Zéman (2015): „A pénzügyi kultúra és annak anomáliái” Polgári Szemle, 11. évf., 1–3. sz.,  pp. 101–108.

K. Lipták – Z. Musinszki (2021): “ Local Employment Development and Sustainable Labour Market in Northern Hungary Since the Regime Change” Visegrad Journal on Bioeconomy and Sustainable Development, Volume 10, Issue 2, 2021, pp. 56–61,

K. Lipták – Z. Musinszki (2022): “Impact of Teleworking on Shopping Habits During the Covid-19 Pandemic in Hungary” Journal of International Studies, Volume 15, Issue 3, 2022, pp. 186–200,

L. Brune – X. Giné – J. Goldberg – D. Yang (2016):  „Facilitating Savings for Agriculture: Field Experimental Evidence from Malawi”  Economic Development and Cultural ChangeVolume 64, Number 2, pp. 187-220

L.F. Klapper – A. Lusardi – G.A. Panos (2012): „Financial Literacy and the Financial Crisis” NBER Working Paper, No. 17930, The World Bank, Washington.

P. Dupas – A. Keats – J. Robinson (2019): „The Effect of Savings Accounts on Interpersonal Financial Relationships: Evidence from a Field Experiment in Rural Kenya” The Economic Journal, Volume 129, Issue 617,  pp. 273–310.