Az agilitás vállalati megítélése napjaink változó világában primer adatok alapján

A projektmenedzsment területén az elmúlt években meghatározó és megkerülhetetlen szereplővé vált az agilitás: ezt a szoftverfejlesztés világából indult szemléletet, annak értékeivel, elveivel, módszereivel, gyakorlataival és eszközeivel együtt világszerte egyre szélesebb körben alkalmazzák startupoktól kezdve multinacionális vállalatokig – általános elégedettséggel. Tanulmányunkkal arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk az agilitás alapjait, térnyerésének okait, lehetőségeit, kapcsolatát a digitalizációval, és egy primer kutatás segítségével megvizsgáljuk az agilitás jelenét, valamint várható jövőjét.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 55-59

DOI: 10.24387/CI.2022.1.9

Felhasznált irodalom

H. Salameh (2014): “What, when, why, and how? A comparison between agile project management and traditional project management methods”, International Journal of Business and Management Review, 2(5), pp. 52-74.

K. Beck, et al. (2001): Manifesto for Agile Software Development, Elérhető: www.agilemanifesto.org (Letöltve: 2022.01.14)

D. E. Turk – R. France, – d B. Rumpe (2005): “Assumptions Underlying Agile Software-Development Processes”, Journal of Database Management, 16(4), pp. 62-87.

PMI (2017): Agile Practice Guide, Newtown Square, PA: Project Management Institute

E. C. Conforto – F. Salum –  D. C. Amaral – S. L. da Silva –  L. F. M. de Almeida (2014): “Can Agile Project Management Be Adopted by Industries Other than Software Development?”, Project Management Journal, 45(3), pp. 21-34.

C. Sauer – B. H. Reich (2009): “Rethinking IT project management: Evidence of a new mindset and its implications”, International Journal of Project Management, 27, pp. 182-193.

E. C. Conforto – D. C. Amaral (2014): “Agile project management and stage-gate model – A hybrid framework for technology-based companies”, Journal of Engineering and Technology Management, 40, pp. 1-14.

D. DeCarlo (2004): eXtreme Project Management: Using Leadership, Principles, and Tools to Deliver Value in the Face of Vilatility”, San Francisco, Jossey–Bass

M. Špundak (2014): “Mixed agile/traditional project management methodology – reality or illusion?”, Procedia – Social and Behavioral Sciences, Issue 119, pp. 939-948.

C. G. Cobb (2011): Making sense of agile project management: balancing control and agility, Chichester, UK, John Wiley & Sons

K. B. Hass (2007): The blending of traditional and agile project management, PM World Today, IX(V), pp. 1-8.

J. L. G. Benassi – L. D. F. Junior – D. C. Amaral (2011): “Evaluating methods for product vision with customers’ involvement to support agile project management”, Proceedings of International Conference on Engineering Design, ICED, Technical University of Denmark, pp. 291-301.

H. Singh – M. G. Singh – A. Mishra – P. Upadhyay (2015): “Empirical Study of Agile Software Development Methodologies: A Comparative Analysis”, ACM SIGSOFT Software Engeneering Notes, Vol. 41. No.1, pp. 1-6.

G. Chin (2004): Agile project management: How to succeed in the face of changing project requirements, New York, NY, Amacom

J. Highsmith (2000): Adaptive software development: A collaborative approach to managing complex systems, New York, NY, Dorset House

R. Owen – L. J. Koskela – G. Henrich – d R. Codinhoto (2006): “Is agile project management applicable to construction?”, Proceedings of the 14th Annual Conference of the International Group for Lean Construction, Santiago, Chile, Ponteficia Universidad Católica de Chile, pp. 51-66

H. Shaughnessy (2018): “Creating digital transformation: strategies and steps”, Journal of Strategy & Leadership, Vol. 46. No. 2, 2018, pp. 19-25