A magas frekvenciás kereskedés piaci mechanizmusának hatásvizsgálata, a regulációs környezet és a BÉT stratégiájának revíziója

A HFT kereskedés kedvező a tőzsdék számára a piaci árazási mechanizmusok hatékonyságának növelése, a hibás árazási pontok gyors korrekciója és az algoritmikus árarbitrázs voltán, valamint a piac megnövekedett likviditási mélysége miatt. A HFT kereskedést számos negatív félelem is övezi, a leírt flash crash jelenségek és szisztematikus kockázatok miatt, továbbá az LFT kereskedők számára kompetitívabb környezet miatti előítéletek miatt. Számos gyakorlati példa támasztja alá a HFT-k sikertörténeteit, ilyen a japán Arrowhead rendszer mely csökkentette a késleltetést a megbízásvégrehajtásokban, valamint a HFT kereskedési volument a nulláról 36%-ára növelte így piaci részesedést szeretve. Másik empirikus példa a torontói Alfa, mely megcáfolta a HFT-k elméletét és azt bizonyította, hogy egy értékpapír piaci likviditása javul az értékpapírral kereskedő HFT-k számának növelésével.

Az európai szabályozás a MiFID 2 és a MAR tekintetében feltehetően effektív regulációs eszköztárat biztosít a flash crash-ek és hasonló események védelmének kiépítéséhez. A BÉT stratégiája ugyanakkor a HFT kereskedést nem célozza kimondottan fejleszteni, pedig a Xetra alaprendszer versenyképessé tehetné a piacot. A HFT kereskedés stratégiai támogatása segíthetné a piac likviditását valamint további, modern technológiai háttérrel rendelkező kereskedők bevonását. 

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 51-54

DOI: 10.24387/CI.2022.1.8

Felhasznált irodalom:

Avanidhar Subrahmanyam (2013): Algorithmic trading, the Flash Crash, and coordinated circuit breakers, Borsa Istanbul Review, Volume 13, Issue 3, Pages 4-9, ISSN 2214-8450

Brogaard, J. – Garriott, C. (2019): High-Frequency Trading Competition. Journal of Financial and Quantitative Analysis, 54(4), 1469-1497. doi:10.1017/S0022109018001175

ČUK, T., – VAN WAEYENBERGE, A. (2018): European Legal Framework for Algorithmic and High Frequency Trading (MiFID   2 and MAR): A Global Approach to Managing the Risks of the Modern Trading Paradigm. European Journal of Risk Regulation, 9(1), 146-153. doi:10.1017/err.2018.3

Danny Busch (2016): MiFID   II: regulating high frequency trading, other forms of algorithmic trading and direct electronic market access, Law and Financial Markets Review, 10:2, 72-82, DOI: 10.1080/17521440.2016.1200333

Didier Sornette – Susanne von der Becke (2011): Crashes and High Frequency Trading – An evaluation of risks posed by high-speed algorithmic trading, Government Office for Science, ETH Zürich, http://hdl.handle.net/20.500.11850/44027

Irene Aldridge (2013): High Frequency Trading A Practical Guide to Algorithmic Strategies and Trading Systems, John Wiley & Sons 2. kiadás  

Jonathan Brogaard – Terrence Hendershott – Ryan Riordan (2014): High-Frequency Trading and Price Discovery, The Review of Financial Studies, Volume 27, Issue 8, Pages 2267–2306, https://doi.org/10.1093/rfs/hhu032

Karel Lannoo (2017): MiFID   II and the new market conduct rules for financial intermediaries: Will complexity bring transparency?, European Capital Markets Institute, Place du Congrès 1, 1000 Brussels, Belgium

Maureen O’Hara (2014): High-Frequency Trading and Its Impact on Markets, Financial Analysts Journal, 70:3, 18-27, DOI: 10.2469/faj.v70.n3.6

Michael Chlistalla (2011): High Frequency Trading – Better than its reputation?, Deutsche Bank Research 

Pankaj K. Jain – Pawan Jain – Thomas H. McInish (2016): Does high-frequency trading increase systemic risk?, Journal of Financial Markets,Volume 31,Pages 1-24, ISSN 1386-4181

Rıza Demirer – Karyl B. Leggio – Donald Lien (2019): Herding and flash events: Evidence from the 2010 Flash Crash, Finance Research Letters, Volume 31, ISSN 1544-6123 Stratégiai Jelentés, Budapesti Értéktőzsde Zrt, (2020)

Suhajda Ádám (2021): Tőzsdék és ECN kereskedési rendszerek versenyhelyzete az algoritmikus kereskedés piacán, valamint a BÉT stratégiájának revíziója a témában, Controller Info, IX. évfolyam, 4. szám

SZAKÁCS ATTILA – HORVÁTHNÉ KÖKÉNY ANNAMÁRIA -– SZAKÁCS ZSOLT (2015): pÉNZÜGYI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI TUDATOSSÁG A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN. In Ferencz Á. (szerk) II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia, Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar 916.p. pp.900-904.

U.S. Securities & Exchange Commission (2010): Report Of The Staffs Of The Cftc And Sec To The Joint Advisory Committee On Emerging Regulatory Issues

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”