DOI: 10.24387/CI.2020.3.9
Abstract
A tanulmányom célja az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatos makrogazdasági kérdések áttekintése, annak vizsgálata, hogy a közös európai valuta bevezetése milyen szempontok alapján minősülne előnyösek Magyarország számára, illetve a lehetséges hátrányok számbavétele. A gazdasági felzárkózás továbbra is fő kérdés marad(t), ami nélkülözhetetlen az euróövezethez való csatlakozáshoz, illetve az euró hazai bevezetéséhez való felkészüléshez. Másrészt a válság hatására az euróövezeti szabályozás folyamatosan változik, és menet közben az euró bevezetésével kapcsolatban több gazdaságpolitikai döntés született, amelyet fel lehet használni az magyarországi euró bevezetésével kapcsolatban. A kutatás külföldi adatbázisok felhasználására épül, amelyekből a szerző következtetéseket, javaslatokat tesz az a makrogazdasági mutatók javítására. A szerző, tanulmányában az eurózóna makrogazdasági adatain túl a lehetséges magyar forgatókönyveket állítja szembe egymással, keresve a választ, hogy hogyan lehetséges bevezetni a közös európai valutát. Mi is lehetne a magyar bevezetés módja, amelynek bevezetésére rögtön három kész lehetséges terv áll rendelkezésre? Előbb azonban fontosabb lenne a felzárkózási folyamat és a tanulmányban ismertet szükséges mutatók javítása. Mi tehát a tehát a magyar gazdaságpolitikai út az euró átvételéhez, erre keresem a választ.
Felhasznált irodalom:
Bod, P. Á. (2019): Pró és kontra: Magyarország és az euró – Euróövezeti tagságunk: van-e akarat? Ellensúly, 2020/1 Euróövezeti tagságunk: van-e akarat? https://ellensuly.hu/fooldal/euroovezeti-tagsagunk-van-e-akarat Elérve: 2020.03.01.)
Engelberth, I. – Sági, J. (2017): Az Új selyemút kezdeményezés szerepe, céljai.
Külügyi Szemle, 2017/3. p. 85-104.
Európai Bizottság (2018): A 2018. évi konvergencia jelentés: Az euró bevezetésének előkészítése terén a tagállamok által elért eredmények áttekintése
Felcser, D. – Lehmann, K. – Vonnák, B. (2017): A monetáris politika működése — transzmisszió a válság előtt és után In. Modern jegybanki gyakorlat: szerk.: Vonnák Balázs, Magyar Nemzeti Bank, 2017, Budapest
Laczkó, A. – Neszmélyi, Gy. (1997): Globalizálódás és regionalizmus, a délkelet-ázsiai országok élelmiszergazdasága. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Tudományos Továbbképzési Intézet, Közgazdasági Szakbizottsága, Gödöllő, (1997), 77 p.
Matolcsy szerint jön az eurázsiai államok közös pénze, HVG.hu, 2019. október 30. https://hvg.hu/gazdasag/20191030_matolcsy_gyorgy_mnb_elnok_erazsia_kozos_penz Elérve: 2020. március 01.
Neményi, J. – Oblath, G. (2012): Az euró bevezetésének újragondolása, Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. június (pp. 569-684)
Neszmélyi, Gy. (2017): Déli nyitás: Afrika a fókuszban: Nigéria gazdasága és a kétoldalú kapcsolatok esélyei. Prosperitas, 2017/1. 103-127. pp.
Neszmélyi, Gy. (1996): A magyar külkereskedelem Délkelet-Ázsiában. Gazdálkodás 40. évf: 6. sz. 55-60. p.
OECD (2016) Internetes forrás. Online: www.cim20171002.com/01.php. Elérve: 2020. március 01.
Palánkai, T. (2001): Az euró és bevezetésének feltételei Magyar Tudomány 2001/4 pp. 407-421 http://epa.oszk.hu/00700/00775/00029/407-421.html Elérve: 2020. március 01.
Szikszai, Sz. (2003): Valutareform és reálgazdaság- Az euró bevezetésének hatásai a vállalatok gazdálkodására In.: Lenkei G. (szerk) Euró, érvek és ellenérvek Miniszterelnöki Hivatal, Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, 2003 ISBN 963 214 111 3
Varga Mihály nyilatkozata az euró bevezetéséről: https://mfor.hu/cikkek/makro/varga-mihaly-kiallt-az-euro-mellett–eros-uzenetet-kuldve-a-jegybankelnoknek.html Elérve: 2020. március 01.
Vasa, L. (2018): A kazah gazdaság növekedési kilátásai a modernizációs folyamatok kontextusában. KKI Elemzések 2018 (49) pp. 1-14.
