Összes cikk

A Z generáció tagjai számára a fenntarthatóság nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy alapvető értékrend, amely befolyásolja életmódjukat és jövőképüket. Számukra a környezeti felelősségvállalás egyfajta identitásformáló tényező, amely szorosan összekapcsolódik a globális problémák iránti érzékenységgel. A környezettudatos magatartás mellett azonban számos kihívással is szembesülnek: az öko-szorongás, az anyagi korlátok és a társadalmi elvárások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nehézségeik adódjanak tetteik és szándékaik összehangolásában. A jövő fenntarthatósága érdekében fontos lenne támogatni őket abban, hogy ne csak tudatos fogyasztók legyenek, hanem aktív résztvevői is egy zöldebb jövőnek. Jelen tanulmányban primer kvantitatív adatok fényében elemeztük, hogy a Z generáció tagjai miként vélekednek a környezetvédelem fontosságáról és milyen aktivitásokat valósítanak meg a környezet védelem érdekében. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a Z generáció aktív részvétele a fenntarthatóság megteremtésében kulcsfontosságú, és ennek érdekében olyan átfogó támogatási rendszerekre van szükség, amelyek egyszerre kezelik az anyagi, érzelmi és társadalmi kihívásokat.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 14-18
DOI: 10.24387/CI.2025.1.3

A tanulmány célja a digitalizáció logisztikai ágazatra gyakorolt hatásainak feltárása, különös tekintettel az ellátási láncok hatékonyságára, rugalmasságára és ügyfélélményére. A kutatás során négy vállalat vezetőjével készített félig strukturált interjúk és szekunder források elemzése történt. Az elemzés szerint a modern technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az Internet of Things, és az automatizáció növelik az ágazat hatékonyságát és csökkentik az emberi hibák esélyét. Emellett azonban jelentős akadályokat jelentenek az adatbiztonság, a technológiai költségek és a munkaerő képzése. Az ügyfélélmény javulása mellett az együttműködés és az átláthatóság szintén kiemelkedő jelentőségű. A digitalizáció alapvető átalakulást eredményez a logisztikai szektorban, amely kulcsfontosságú lesz a globális versenyképesség fenntartásában. A kutatás rámutat, hogy a sikeres digitalizáció feltétele az IT-infrastruktúra fejlesztése, az oktatás előmozdítása, valamint az iparág szereplői közötti együttműködés erősítése.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 7-13
DOI: 10.24387/CI.2025.1.2

A kutatás célja volt megvizsgálni a hazai kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét. A kérdőíves felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a vállalatok innovációs politikájára a versenytársakon kívül az ügyfélkör is jelentős hatással van. A menedzsmentet érintő innovatív változások a munkaerő-gazdálkodásban és a szervezeti struktúrában nyilvánulnak meg leginkább. A vállalatok kapcsolati tőkéjét az új partnerek bevonása és stratégiai szövetségek kialakítása növeli. A marketing és minőségbiztosítások tekintetében alkalmazott innovációk alapja az ügyfélközpontúságon túl a munkavállalók elégedettségének biztosítása. Továbbá az innovációs tevékenység kulcsa a vállalaton belüli és kívüli hatékony tudástranszfer. A hipotézisvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a vizsgált vállalatok eltérő módon tekintenek innovációs tevékenységükre a jövőt illetően, ugyanakkor a vállalatok kicsivel több, mint fele innováció-vezérelt szervezetként definiálja magát.
XIII. ÉVF. 2025.1. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2025.1.1