A szerző a szakirodalomban ritkán vizsgált közintézményi környezetből dolgozott fel több szinten továbbgondolható operatív kontrolling eseteket. Mindegyikben egy rezsi tétel, a vízszámlák tartós, havi milliós értékű megugrása mögötti okoknak eredt utána a kontroller. Fizikai-, ügyviteli-, szervezeti-, és vezetési okokra derült fény, általánosítható tartalommal a közintézményi szférára, amely hazánkban több mint 30 ezer épületet kezel. Ezek az esetek egyedi előfordulásuk, intézményi sajátosságaik ellenére éles fényt vetnek a közintézmények és a nagyvállalati szféra között mutatkozó szakadékra, ami leginkább a működési és ügyviteli folyamatok integrálása terén, és ezzel összefüggésben a kontrolling módszerek alkalmazásában tapasztalható. A szerző szerint itt található a legkönnyebben kiaknázható hatékonysági potenciál, olyan, ami nem igényel nagy beruházást, és nem vezet bérfeszültséghez. Az első fejezet fogalmakat és módszereket ismertet, a következő kettő operatív szinten tekinti át az eseteket: lépésről lépésre ismerteti az ott végzett kontrolleri munka szakaszait, az adatforrásokat és azok feldolgozási módját, az intézményi körülményeket is bemutatva. A harmadik fejezet vége – szervezeti okok és reagálás – átvezet a felsővezetőknek szóló negyedik részhez: abban a megállapítások és kérdések a gazdálkodás és szervezeti működés egészére vonatkoznak, rámutatva a közintézmények irányítása terén néhány jól megtérülő, lehetséges fejlesztésre.
CONTROLLER INFO IX. ÉVF. 2021. 4. SZÁM 9-20
DOI: 10.24387/CI.2021.4.2
Felhasznált irodalom
Dénes, T., szerk. (2014): Controlling-esettanulmányok, Saldo Kiadó, Budapest
Kiss, R., – Stubnya, G. R. (2006): A integrált informatikai megoldások szerepe a szervezetmenedzsment modernizálásában a Semmelweis Egyetemen, Infokommunikáció, 5. (1.), p. 46-49.
Korytarova, K. (2010): Energy Efficiency Potential for Space Heating in Hungarian Public Buildings, Central European University, doktori értekezés http://www.etd.ceu.hu/2011/korytarova_katarina.pdf (Letöltés: 2021. május 25.)
Körmendi, L. (2007): A controlling alkalmazási lehetősége a létesítmény gazdálkodásban (facility management controlling), A Controller, 3. (9), p. 4-6.
Learning from our Buildings:A State-of-the-Practice Summary of Post-Occupancy Evaluation (2002), National Research Council, Washington, DC: The National Academies Press. https://doi.org/10.17226/10288. (Letöltés: 2014. szeptember 12.)
Maurer, B. Gy. (2015a): Használati intenzitásmutató, mint az épület üzemeltetők „kincskereső detektora”, Controller Info, 3. (1)
Maurer, B. Gy. (2015b): Hőgazdálkodás controlling eredmények az Iskolaközpontban, Controller Info, 2.(2), p. 8-14.
Módszertani útmutató a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztéséhez (2016),Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, https://korrupciomegelozes.kormany.hu/szakmai-anyagok-es-osszefoglalok2 (Letöltés: 2019. szeptember 13.)
Novoszáth, P., (2019): A kontrolling szerepe és főbb kihívásai a jelenlegi magyar közszférában, Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 1. (35)
Reke, B. (2009): Az önkormányzati gazdálkodás kontrolling hátteréről, Pénzügyi Szemle, 1., p. 126-135.
Sinkovics, A. (2007): A közszféra controlling rendszere megalapozásának problémái, A Controller, 3.(9), p. 7-8.
Tóth, A. (2007): A szervezetek stratégiai vezetésének hatékonyabbá tétele a tudományos igényű controlling alkalmazásával, Szent István Egyetem, Gödöllő, doktori értekezés
Tóth-Kmoskó, É. (2012): A Kontrolling Funkció széleskörű elterjedésének és fejlődésének szükségessége a közszférában, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Köt. 7, sz. 1-2, p. 43-48.
Ürge-Vorsatz, D. – Novikova V. – Korytarova K. (2009): Széndioxid kibocsátás csökkentési potenciál a magyar közszektorban – Jelentés a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma megbízásából
Zéman, Z. – Tóth, A. (2018): A stratégiai pénzügyi kontrolling és menedzsment Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó, 211 p.
