A tanulmányunk célja, hogy átfogó bibliometriai elemzést végezzen a 2000 és 2024 közötti időszakban Magyarországon megjelent tudományos folyóiratok adatbázisai alapján, különös tekintettel a “megtakarítás”, “nyugdíjmegtakarítás” és “öngondoskodás” kifejezésekre. Az elemzés során többek között a publikációk számának alakulását, a leggyakrabban idézett cikkeket, valamint a legaktívabb szerzők eloszlását vizsgáltuk, amihez az OpenAlex nyílt hozzáférésű, globális kutatási katalógust használtuk fel, amely átfogó adatokat biztosít a tudományos publikációkról, szerzőkről, intézményekről és folyóiratokról. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az említett témakörök iránti tudományos érdeklődés az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett. Különösen figyelemre méltó az öngondoskodás témakörében megjelent publikációk számának emelkedése, ami a társadalom öregedésével és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak növekedését is tükrözi. Az elemzés során feltártuk a leggyakrabban idézett cikkeket és azok üzeneteit és témájukat, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a tudományos közösségre, valamint a szerzői teljesítményeket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a kutatásokban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatási trendek és együttműködések alakulása szorosan összefügg a gazdasági és társadalmi változásokkal. A tanulmány részben hozzájárul a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás fontosságának megértéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 2. SZÁM 26-34
DOI: 10.24387/CI.2025.2.5
A cikk megtekinthető:http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2025/07/Controller_2025_2_05.pdf
IRODALMI FELDOLGOZÁS
ADLER, J. & PETZ, R. (2011): Idősek a pályán: fair a play?–Hogyan vélekednek az európai munkaadók az idősebb korosztályok helyéről a jövő munkaerő-piacán?. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 42(6), 25-39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.06.03
ANTAL, L. (2008): Nyugdíjreform dilemmák-jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly. Competitio 7 (1) pp 5-31. https://doi.org/10.21845/comp/2008/1/1
ÁGOSTON, K. & KOVÁCS, E. (2007): A magyar öngondoskodás sajátosságai. Közgazdasági szemle, 54(6). pp.560-578
BANYÁR, J. & MÉSZÁROS, J. (2004): Egy lehetséges nyugdíjreform és indokai. Társadalom és gazdaság, 26(2), 113-141. https://doi.org/10.1556/TarsGazd.26.2004.2.2
BARTHA, A. (2006): Visszajáró svéd kísértet?: Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás. Competitio 5 (1) pp 59-69 https://doi.org/10.21845/comp/2006/1/8
BARTA, J. (2018): A nyugdíjbiztosítás szerepe és jellemzői a kiegészítő nyugdíjpillérben. BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZAT, 5(1),pp. 42-49. https://doi.org/10.18530/BK.2018.1.42
BENCSIK, GY. & PATAKI, L. (2024): Az öngondoskodás szerepe a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságában. Gazdaság és társadalom, 35(1), pp. 69-96. https://doi.org/10.21637/GT.2024.1.04
CSISZÁRIK-KOCSIR, Á. & GARAI-FODOR, M. (2018): Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján?. Polgári Szemle: gazdasági és társadalmi folyóirat, 14(1-3), pp.107-119. https://doi.org/10.24307/psz.2018.0809
CSORBA, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. Public Finance Quarterly, 65(1). pp. 67-82 https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_1_6
DARAGÓ, L. J. – JUNG, Z. – ISPÁN, F. – BENDES, R. & DINYA, E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai. Összefoglaló közlemény 2013; 154. évfolyam, 30. szám pp.1167–1171. https://doi.org/10.1556/oh.2013.29664.
DONTHU, N. – KUMAR, S. – MUKHERJEE, D. – PANDEY, N. & LIM, W. M. (2021): How to conduct a bibliometric analysis: An overview and guidelines. Journal of business research, 133, pp. 285-296. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.04.070
EGRI, Z. (2017): Magyarország városai közötti egészségegyenlőtlenségek. Területi Statisztika, 57(05), pp. 537-575. https://doi.org/10.15196/TS570504
GABRIELLA, F. – ANDREA, G. & SZILÁRD, M. (2009): Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon. Információs társadalom, 9(4), pp. 7-31. https://doi.org/10.22503/inftars.IX.2009.4.1
GARAI-FODOR, M. – CSISZÁRIK-KOCSIR, Á. (2018): The Validity of Value-Based consumer behavioral models in the financial consciousness of the Z generation. Online Journal Modelling the New Europe, (27). pp. 107-131.https://doi.org/10.24193/OJMNE.2018.27.05
GRÉBEL, S. & PESUTH, T. (2022): Banki etika az erkölcsi értékek és értékítéletek szerepe a pénzügyekben. Közgazdaság – Review of Economic Theory and Policy, 17(1), pp. 291-301. https://doi.org/10.14267/RETP2022.01.17
HECKENBERGER-NAGY, E. & TIRINGER, I. (2024): A diabétesz okozta distressz és az életminőség összefüggései 2-es típusú cukorbetegséggel élők körében–szisztematikus irodalmi áttekintés. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 25(2), pp. 85-97. https://doi.org/10.1556/0406.2024.00049
HOLTZER, P. (2018): Érkezik-e a varsói gyors?. BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZAT, 5(4), pp. 14-27. https://doi.org/10.18530/BK.2018.4.14
HORVÁTHNÉ KÖKÉNY, A. & SZÉLES, Z. (2014): Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit?. 2014•dea.lib.unideb.hu
IVÁN, S. & GYÖRGY, T. I. (2018): Bezáródás és fluiditás a magyar társadalom szerkezetében. Kolosi Tamás–Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport, pp. 25-47. https://doi.org/10.61501/TRIP.2018.2
KÁROLY, K. – ÁBÁNYI, H. – DEÁK, S. – LASZKÁCS, Á. – MÉSZÁROS, A. & SERESI, M. (2013): Cohesion and news translation: An exploratory study of shifts of cohesion in the Hungarian-English translation of news stories. Acta Linguistica Hungarica, 60(4), pp. 365-407. https://doi.org/10.1556/ALing.60.2013.4.1
KORNAI, J. (2016): Még egyszer a” rendszerparadigmáról”. Tisztázás és kiegészítések a posztszocialista régió tapasztalatainak fényében= About the system paradigm once again: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region. Közgazdasági Szemle, 63(10), pp. 1074-1119. https://doi.org/10.18414/KSZ.2016.10.1074
KOVÁCS, L. & NAGY, E. (2022): A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és pénzügy, 9 (1), pp. 2-19. https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.1
KOVÁCS, P. – KURUCZLEKI, É. – RÁCZ, T. A. & LIPTÁK, L. (2021): A magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának vizsgálata az elmúlt 10 évben Econventio-teszt alapján. Public Finance Quarterly, 66 (2). pp. 179-198 https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_1
MÁRIA, V. M. (2015): Szegénység, projektek, közpolitikák. Tér és Társadalom, 29(1), pp. 69-96. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2678
MÉRŐ, B. (2021). A felhalmozott nyugdíjjárulékok előtörlesztési célú felhasználásának modellezése lakáscélú hitelek esetén. Közgazdaság – Review of Economic Theory and Policy, 16(2), pp. 152-168. https://doi.org/10.14267/RETP2021.02.11
NAGY, J. (2019): Az ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései–vállalati interjúk alapján. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 50(1), pp. 14-26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.02
NESZVEDA, G. (2018): Thaler viselkedési közgazdaságtani munkássága. Hitelintézeti Szemle, 17(1), pp. 153-167. http://doi.org/10.25201/HSZ.17.1.153167
NÉMETH, E. – ZSÓTÉR, B. & BÉRES, D. (2020): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 65(2), pp. 281-308. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8
NÉMETH, E. – VARGHA, B. T. & DOMOKOS, K. (2020): Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016–2020. Public Finance Quarterly, 65(4). pp. 554-582 https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_4_7
PÓSFAI, Z. & JELINEK, C. (2019): Reproducing socio-spatial unevenness through the institutional logic of dual housing policies in Hungary. In: Thilo Lang et al. Regional and local development in times of polarisation: Re-thinking spatial policies in Europe, Palgrave macmillan. singapur 197-223. ISBN 978-981-13-1189-5 https://doi.org/10.1007/978-981-13-1190-1_9
RACSKO, R. (2017): Digitális átállás az oktatásban (Vol. 52). Gondolat Kiadó. ISBN: 978 963 693 787 4 https://doi.org/10.17717/IQKONYV.Racsko.2017
SÁVAI, R. P. & SZILÁGYI, N. (2010): 20 év Magyarországa: Összefoglaló a „20 év múlva. Vissza a jövőbe.” című, IV. Gazdaságpolitikai Kerekasztal Konferenciáról (Debrecen, 2010. április 16.). Competitio, 9(1), pp. 206-211. https://doi.org/10.21845/comp/2010/1/13
SZAPARY, G. (2000): Maastricht and the choice of exchange rate regime in transition countries during the run-up to EMU. National Bank of Hungary working paper, (2000/07). Online ISSN: 1585 5600; ISSN 1419 5178; ISBN 963 9057 80 0 https://doi.org/10.2139/ssrn.254314
SZÉCSI, D. (2019): Mama Hotel: A fiatalok pénzügyi attitűdjei a döntéshozatal és a lakhatás szempontjából (Doctoral dissertation, BCE). https://doi.org/10.14267/RETP2019.04.31
TERTÁK, E. (2022): Pénzügyi oktatás a világban. Gazdaság és Pénzügy, 9(1), pp. 20-49. https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.2
TÓTH, T. (2018): Gazdaságfejlesztési lehetőségek a jól működő településeken. Studia Mundi Economica, 5(1), pp. 59-67. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.59-67
VANIS, F. – BARANYI, A. & TARALIK, K. (2012): Öngondoskodás Jelentőségének Vizsgálata Primerkutatás Alapján. Acta Carolus Robertus, 2(2), pp. 117-124.
VASKÖVI, Á. & RÁDULY, D. (2022): Nyugdíjrendszerek és nyugdíj-előtakarékossági formák a visegrádi országokban. Biztosítás és Kockázat, 9(3-4), pp. 38-71. https://doi.org/10.18530/BK.2022.3-4.38
VASKÖVI, Á. & JÁSZFI, E. (2023): Az időskori szegénység és az öngondoskodás összefüggései Európában. Közgazdasági Szemle, 70(7-8), pp.898-923. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.7-8.898
VIDA, A. (2014): Esély vagy kényszer? Az aktív korú nem foglalkoztatottak jogosultságainak változásai a teljes jogú társadalmi tagság perspektívájából: doktori értekezés tézisei. Acta Sana, 9(2), pp. 5-17.
ZOLTÁN, G. (2019): Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 66(6), pp. 653-730. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.653
