Napjainkban, mikor határozottan érezhető az egész világot érintő gazdasági válság hatásainak pusztító ereje, nagy elszántságot követel a kezdő vállalkozóktól, hogy betörjenek a piacra valamilyen új termékkel, vagy szolgáltatással. A szerzők cikkükben javasolják, hogy számításokkal alátámasztott, mutatószámokkal megalapozott üzleti tervre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozás sikeres legyen.
Controller Info 2016. IV. évf. (2) szám 45-48.
BEVEZETÉS
Megalapozott, számításokkal alátámasztott üzleti tervre van szükség ahhoz, hogy sikeres vállalkozásunk legyen, ám ez az ismert mutatószámok segítségével is igen nehéz feladatnak bizonyul, mivel a fogyasztók olyan réteget alkotnak, akiknek az ízlése és az elvárásai folyamatosan változnak.
A legfontosabb útmutatást most is a marketing alapkérdései adják: Mit? Hogyan? Kinek? Ez a három legfontosabb alapkérdés, melyek feltevésével máris elkészíthető egy piaci stratégia, amelynek sikerességére sajnos még így sem biztosíték semmi sem.
MIT, HOGYAN, KINEK?
Ahhoz, hogy sikeres vállalkozás jöjjön létre, mindenek előtt szükség van egy megfelelő ötletre, hogy mégis mi az a termékkör vagy szolgáltatás, amely sikert érhet el a piacon és meg tudja győzni a fogyasztót arról, hogy szüksége van erre a termékre, vagy szolgáltatásra. A Mit állítsunk elő, tehát maga a jól megválasztott termék megtalálása. Mindenképpen érdemes megvizsgálni a piacot, piackutatást végezni, hogy pontosan melyik az a fogyasztói csoport, akiket meg lehet célozni, vagy éppen fel lehet e tárni egy olyan rést a piacon, amelyre kereslet van, de nincs még, aki kielégítse az arra irányuló igényt.
Miután megtaláltuk és kiválasztottuk a termék-, vagy szolgáltatáscsoportot, amelyet értékesíteni kívánunk fontos, hogy legyen terv arra, hogyan is állítjuk elő, illetve vitelezzük ki a termékünk, szolgáltatásunk létrejöttét. Léteznek már futurisztikus számítási módok arra, hogy milyen kapacitással, hány foglalkoztatottal, milyen sebességgel és milyen normaórában kell zajlania az előállítási folyamatoknak. Használhatjuk ezeket is, mivel egész pontosan meghatározható, hogy milyen erőforrásokkal indul be a termelés, de készüljünk fel a váratlan eseményekre is, amelyek felüthetik a fejüket.
Miután a termelés folyamata elkezdődött eljön az ideje annak, hogy bekalibráljuk a tökéletes időpontot arra, mikor is vezessük be azt a piacra. Fel kell készülni arra, hogy a termék felfutási ideje alatt előfordulhat, hogy nem hoz profitot, vagy éppen nem annyit, amennyire az alapkoncepció megalkotásakor számítottunk. A legfontosabb, hogy adjunk esélyt a terméknek, ne essünk pánikba, hogy nem lesz sikeres és jövedelmező, pusztán hagyjunk egy kis időt az események kibontakozására.
Az 1. számú ábrán bemutatjuk a termék piaci életgörbét, a termékek életútjának szakaszait.
1. számú ábra: A termék piaci életgörbe
Forrás: saját szerkesztésű ábra
A piacra dobáskor lehetőségünk van megadni, hogy milyen eladási áron kínáljuk azt a terméket, vagy szolgáltatást, így dönthetünk arról, hogy az első pár hónapban elesünk a profittól, vagy magas áron kínáljuk, kockáztatva azt, hogy a vásárlók nem szeretnének megismerkedni az újdonsággal magas ár mellett.
VÁLLALKOZÁSON BELÜLI „RENDFENNTARTÁS”
Tegyük fel, hogy a terméknek sikere van a piacon, elkezdődött a növekedés, és egyre többen vásárolják az általunk piacra dobott terméket. Mégis hogyan lehet ezt a fejlődési folyamatot fenntartani a vállalkozáson belüli együttműködéssel?
Ahhoz, hogy ez a fejlődés tartós maradjon, szükség van a vállalkozás működésében közreműködők összefogására. Szükség van arra, hogy a vállalkozásban dolgozók közös megállapodással hozzanak döntéseket, és figyelembe vegyék egymás ötleteit. Előfordulhat ugyanis, hogy amit egy felsőbb vezető nem vesz észre, azt éppen egy gyártósori munkás felfedez, lehetőséget adva arra, hogy még időben lépéseket lehessen tenni a megelőzés érdekében. Fontos, hogy a számadatok elemzése mellett reálisan lássa a történéseket a felső vezetőség és megfelelően reagáljon a vállalkozás a piacon bekövetkező változásokra. Ilyen változás lehet például, a vásárlói igények változása, versenytársak megjelenése.
MILYEN TÉNYEZŐK FONTOSAK EGY TERMÉKNÉL A XXI. SZÁZADBAN?
A társadalom fejlődésének köszönhetően olyan világban élünk, hogy a társadalom tagjai, a fogyasztók rengeteg féle termék közül válogathatnak, növelve a vállalatok sikerességét. A vásárlókon múlik, hogy egy vállalat sikeres lesz e, vagy éppen elbukik. Napjainkban megfigyelhető egy az igényeknél megfigyelhető változás.
Egy általunk készített kérdőív rávilágított arra, hogy a XXI. századi társadalom egy környezetbarát termékeket is felfuttató piacra vágyik, illetve kevésbé káros hatóanyagokat tartalmazó termékek vásárlását preferálja (lásd 2. számú ábra).
2. számú ábra: Natúr, vagy bio kozmetikumok vásárlásának szokásai
Forrás: saját készítésű ábra
A diagramból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy társadalmunknak van igénye a natúr és bio termékekre a piacon, ám a megfelelő információáramlás hiányában sokan nincsenek tisztában azzal, hogy miért is lenne szükséges ilyen termékeket vásárolni, illetve figyelni környezetünkre. Ami megnyugtató viszont, hogy van egy masszív fogyasztói réteg, akik követik a környezettudatos vásárlás elveit.
3. számú ábra: A környezetbarát csomagoló anyagok iránti fogyasztói igény
Forrás: saját szerkesztésű ábra
A 3. számú ábrából látszik, hogy egy nagyobb fogyasztói csoport véleménye szerint fontos, hogy környezetbarát csomagolóanyagot használjanak a gyártók, ahol csak tudnak, mert környezettudatos fogyasztó lévén tenni szeretnének valamit a környezetszennyezés térhódítása ellen, még ha csak kis lépéseket is, mint például környezetbarát csomagolóanyagba csomagolt termékek vásárlása.
KÖRNYEZETBARÁT TERMELÉS
A környezetpolitika a Föld minden országában hasonló prioritást élvez, így Magyarországon is egyre elterjedtebb a környezetbarát technológia használatának elvárása a gyárak és a termelőegységek munkafolyamata során. A környezetszennyezés nem csak káros a környezetünkre, hanem jogszabályok határozatai alapján büntetendő cselekedet is. A környezetpolitika a következő szempontokat tartja fontosnak:
- a környezetbarát termékek terjesztése, elterjedése
- környezetbarát technológiák fejlesztése, támogatása
- hulladékok kezelési és ártalmatlanítási folyamatainak fejlesztése
Egy termék akkor környezetbarát, ha a termék előállításának folyamata és annak fogyasztása során létrejövő hulladékai nem szennyezik a környezetet. A való életben olyan termék, amelyik egyáltalán nem tartalmaz szennyező hatású anyagot, nem létezik. Érdemes viszont minden olyan technológiai fejlesztést és előállítási metódust támogatni, amellyel a környezet-szennyező hatást a legkisebb mértékre tudjuk csökkenteni. A környezetbarát terméknek számít tehát az a termék, amelynek környezetszennyező hatása jelentősen kisebb, mint egy átlagos terméké.
A termelésben előforduló veszélyek alatt a talaj, a levegő és a vizek szennyezését értük. A talajszennyezés könnyen elkerülhető megfelelő tárolási, megsemmisítési módszerek alkalmazásával. A megfelelő konténer, tárolóegység használata, illetve a veszélyes hulladékok megfelelő kezelése mérsékli a gyártási folyamat szennyező hatását. A levegő szennyezés könnyen elkerülhető modernizált gépek, illetve szűrők használatával. A vizek tisztaságát és az élővilág épségét pedig szintén a megfelelő gyártási és hulladékkezelési módszerek segítenek fenntartani.
A környezetpolitika feladata nem csak a büntetések kiszabásában rejlik. Épp olyan fontos a fogyasztói, környezetvédelmi mozgalmak támogatása is, amelyeknek figyelemfelhívó hatásuk segíthet a fogyasztókban és a termelőkben egyaránt kialakítani egy környezettudatos szemléletet, amelyet generációk által tovább tudnak adni és ezzel egyidejűleg önszántukból igyekeznek majd környezetbarát technológiával készült termékeket előállítani, illetve megvásárolni.
Korunk és gazdaságunk egyik problémája, hogy a környezetbarát technológiák és energiatakarékos gépsorok meglehetősen költségesek. Megvásárlásuk hatalmas mértékű tőkét igényel, amely csak évek múltán térül meg. Éppen ezért napjainkban csak a legnagyobb, leggazdagabb cégek engedhetik meg maguknak a környezettudatos termelést. A társadalmi különbségek nem csak a termelési folyamatokban nyilvánulnak meg, hanem ugyanúgy a fogyasztókról is lmondható, hogy a környezettudatosság csak egy bizonyos életszínvonal felett hódít teret. A szegényebb régiók lakossága lényegesen kevesebbet törődik a környezetbarát termelésen
A környezettudatosság és a fenntartható fejlődés nem hódíthat teret pusztán a tudományos felvetések és előrejelzések által. Fontos, hogy a társadalom tagjai hajlandóak legyenek követni és támogatni ezeket a törekvéseket. A lakosság nagy része hétköznapi cselekedetekkel is óvhatná környezetét, ám a felnőtt lakosság nagy része hajlamos megfeledkezni arról, hogy mire tanították az oktatási intézményekben és otthon. A hétköznapi emberek is tehetnek a környezetért:
- a szemét, a cigi csikk kukába való dobásával
- a szelektív hulladékgyűjtéssel
- az újrahasznosítással
- a környezettudatosság eszméjének továbbadásával a gyermekek részére
„A Nobel-díjas Wassily Leontief arra hívja fel a figyelmet, hogy a műszaki újdonságok bevezetése által keltett, a gazdaság egészén végiggyűrűző hullámok olyan hatást váltanak ki, amelyek nem jelezhetőek előre, ha elszigetelten vizsgáljuk az egyes ágazatokat. Az összekapcsolódásokat az input-output elemzési technikával jól nyomon követhetjük. Leontief kimutatja egyes ágazatok technológiaváltásának döntő mértékű befolyását más ágazatok fejlődési lehetőségeire, jövedelmezőségére is.
Míg a vállalatok saját ágazatuk fejlődési irányait általában jól ismerik, ugyanakkor kevéssé tájékozottak más ágazatok, területek várható fejlődéséről. Ennek következtében egy új gyártási eljárás bevezetését úgy mérlegelik, mintha más ágazatok közben nem fejlődnének, változnának, pedig nyilvánvaló, hogy egy-egy új technológiai eljárás alkalmazása más ágazatokban is gyökeresen új feltételeket teremthet. Helytelen tehát, ha a vezetők döntéseikben figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy más iparágak technológiai újdonságai megváltoztatják az adott ágazatban bevezetésre javasolt új eljárás beruházási klímáját.
A technológiák – ipari receptek – változatlansága esetén a befektetett működő tőke bármely adott megtérülési rátájának megfelel egy adott reálbérszint és megfordítva, adott reálbérszintnek csak egy tőkemegtérülési ráta felel meg. Változatlan technológia mellett a működő tőkét befektetők és a bérből élők érdekei ellentmondásban vannak.
A gazdaság bármely ágazatában bekövetkező technológiai változás arra vezethet, hogy nőni fog a gazdaság egészének termelékenysége. Ezáltal a tőkemegtérülés üteme nőhet akkor is, ha a reálbérek nem csökkennek. Habár a tulajdonosok és alkalmazottak érdekei ütköznek, a technológiaváltás mindkettőnek érdeke lehet.
A 4. számú ábra, amely Leontief és munkatársai elemzése alapján készült azt mutatja, hogy miként alakul a reálbérek és a tőke megtérülési rátájának viszonya az amerikai gazdaságban.”
4. számú ábra: Leontif elmélete a reálbérek alakulásáról a tőke függvényében
Forrás:http://mek.oszk.hu/01400/01452/html/kornybarat/index.html)
Bár az említett példa az amerikai gazdaság változását mutatja, a helyzet nem más hazánkban sem. A technológia fejlődés, fejlesztés mindenféleképpen pozitív hatásokkal bír a gazdaságra nézve és így a környezettudatos szemlélet terjedésére is, mivel a termelésben történő változások kölcsönösen hatással vannak a gyártás, előállítás összes egyéb tényezőjére is.
ÖSSZEGZÉS
Cikkünkből reményeink szerint kiderült, hogy szükség van a jól megtervezett vállalati stratégia megalkotására, és minden felmerülő, eshető problémára megoldási tervvel kell rendelkezni, hogy ne érje vállalkozásunkat semmi váratlanul. Legalább ennyire fontos, hogy megtartsuk a vállalaton belüli rendet, illetve próbáljuk meg a munkatársak érdekeit szem elöl tartani, a vezetőkét és a munkásokét egyaránt. Ha már bele vágunk egy új vállalkozásba, igyekezzünk környezetbarát módon előállítani és csomagolni termékeinket, idővel biztosan kifizetődik a befektetés.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Gary, Harpst: Vállalkozásból vállalat. Budapest: HVG Kiadó Zrt. 2010.
Eric, Ries: Lean startup- Hogyan tegyük ötleteinket sikeressé és fenntarthatóvá? Budapest: HVG Kiadó Rt. 2013.
Jeffrey, Bussgang: Mastering The Vc Game-A Venture Capital Insider Reveals How To Get From Start-Up To Ipo On Your Term. Portfolio. 2010.
Dale Carnegie: Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket? Bagolyvár Könyvkiadó: 2008.
Charles Duhigg: A szokás hatalma- Miért tesszük azt, amit teszünk, és hogyan változtassunk rajta? Casparus Kiadó Kft. 2012.
Jonah, Berger: Contagious – Why Things Catch On. Simon&Schuster: 2013.
http://mek.oszk.hu/01400/01452/html/kornybarat/index.html
